Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 8

Asafoi Lɛ “Ná Toiŋjɔlɛ”

Asafoi Lɛ “Ná Toiŋjɔlɛ”

Saul ni wa Kristofoi lɛ ayi waa lɛ batsɔ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔ ni yɔɔ ekãa

Edamɔ Bɔfoi 9:1-43 lɛ nɔ

1, 2. Mɛni Saul kpɛ eyiŋ akɛ eyaafee yɛ Damasko?

 HII komɛi miifã gbɛ kɛmiiya Damasko, ni eshwɛ fioo ni amɛbaashɛ. Amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛyaafee nɔ ko fɔŋ yɛ jɛmɛ. Kɛ́ amɛyashɛ lɛ, amɛbaagbala Yesu kaselɔi ni amɛnyɛɔ amɛ lɛ kɛje amɛshĩai amli, amɛbaafimɔ amɛ, amɛbaashwie amɛhiɛiaŋ shi, ni amɛkɛ amɛ baaya Yerusalem koni Sanhedrin lɛ agbala amɛ toi.

2 Kuu nɛɛ hiɛnyiɛlɔ ni atsɛɔ lɛ Saul lɛ eye lá yi sɔ̃ momo. a Etsɛko tsɔ ni Yudafoi komɛi ni amɛjamɔ lɛ eye amɛ sɛkɛ lɛ tswia Stefano, ni ji Yesu kaselɔ ni yɔɔ ekãa waa lɛ tɛi ni amɛgbe lɛ, ni Saul fi amɛ sɛɛ. (Bɔf. 7:57–8:1) Saul bɔi Yesu kaselɔi ni yɔɔ Yerusalem lɛ ayi waa, shi ekɛwaaa jɛmɛ, moŋ lɛ, enyiɛ hiɛ ni ayatao kaselɔi ni yɔɔ maji krokomɛi anɔ lɛ hu ni awa amɛ yi. Eetao ekpãtã kuu, ni esusuɔ akɛ amɛhe yɛ oshãra, ni atsɛɔ amɛ “Gbɛ Lɛ” hiɛ kwraa.​—Bɔf. 9:1, 2; kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Nɔ Ni Saul Tee Feemɔ Yɛ Damasko” lɛ.

3, 4. (a) Mɛni ba Saul nɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

3 Trukaa lɛ, la ko kpɛ waa kɛbɔle Saul. Hii ni kɛ lɛ nyiɛ lɛ na la lɛ, shi amɛnaa kpɛ amɛhe aahu akɛ ehiii amɛ wiemɔ. La lɛ shwila Saul, ni egbee shi. Saul enaaa nii, shi enu gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: “Saul, Saul, mɛni hewɔ owaa mi yi lɛ?” Enaa kpɛ ehe ni ebi akɛ: “Bo namɔ, Nuŋtsɔ?” Kɛkɛ ni gbee ni jɛ ŋwɛi lɛ kɛɛ akɛ: “Miji Yesu, mɔ ni owaa lɛ yi lɛ.” Hetoo ni ahã Saul nɛɛ hã ehe jɔ̃ ehe waa diɛŋtsɛ.​—Bɔf. 9:3-5; 22:9.

4 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sane ni Yesu bi Saul lɛ mli? Kɛ́ wɔsusu nibii ni tee nɔ dani Saul batsɔ Yesu kaselɔ lɛ he lɛ, mɛɛ sɛɛ wɔbaaná? Ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nɔ ni asafoi lɛ fee be ni Saul batsɔ Yesu kaselɔ ni amɛná toiŋjɔlɛ lɛ mli?

“Mɛni Hewɔ Owaa Mi Yi Lɛ?” (Bɔfoi 9:1-5)

5, 6. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sane ni Yesu bi Saul lɛ mli?

5 Be ni Yesu tsĩ Saul naa yɛ gbɛ ni yaa Damasko lɛ nɔ lɛ, Yesu biii lɛ akɛ: “Mɛni hewɔ owaa mikaselɔi lɛ ayi lɛ?” Moŋ lɛ, ebi lɛ akɛ: “Mɛni hewɔ owaa mi yi lɛ?” (Bɔf. 9:4) Hɛɛ, kɛ́ Yesu kaselɔi lɛ kɛ kai miikpe lɛ, Yesu nuɔ he oookɛɛ lɛ ji mɔ ni ekɛ nakai kai lɛ kpeɔ lɛ.​—Mat. 25:34-40, 45.

6 Kɛ́ hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ Kristo mli lɛ hewɔ okɛ kai kpeɔ lɛ, ná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ Yesu fɛɛ le oshihilɛ lɛ jogbaŋŋ. (Mat. 10:22, 28-31) Ekolɛ Yehowa ejieŋ kaa lɛ amrɔ nɛɛ. Kaimɔ akɛ, be ni Saul fiɔ sɛɛ koni agbe Stefano lɛ, Yesu na, ni be ni egbalaa Yesu kaselɔi anɔkwafoi lɛ kɛjeɔ amɛshĩai amli yɛ Yerusalem lɛ, Yesu na no hu. (Bɔf. 8:3) Kɛ̃lɛ, Yesu hãaa akpa ekaselɔi lɛ ayi waa. Shi Yehowa tsɔ Kristo nɔ ehã Stefano kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ ná hewalɛ ni baahã amɛnyɛ amɛye lɛ anɔkwa kɛyawula shi.

7. Kɛ́ aawa bo yi lɛ, mɛni esa akɛ ofee koni onyɛ oye anɔkwa kɛyawula shi?

7 Kɛ́ aawa bo yi lɛ, bo hu obaanyɛ oye anɔkwa kɛyawula shi kɛ́ ofee nibii nɛɛ: (1) Otswa ofai shi akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, obaaye Yehowa anɔkwa. (2) Obiɔ Yehowa ni eye ebua bo. (Fip. 4:6, 7) (3) Otɔɔɔ owele, shi moŋ oshiɔ kojomɔ lɛ ohãa Yehowa. (Rom. 12:17-21) (4) Okɛ ohiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ akɛ ebaahã bo hewalɛ ni sa koni okɛkpee shihilɛ lɛ naa kɛyashi be ni lɛ diɛŋtsɛ ebaajie kaa lɛ.​—Fip. 4:12, 13.

“Minyɛmi Nuu Saul, Nuŋtsɔ . . . Lɛ, Etsu Mi” (Bɔfoi 9:6-17)

8, 9. Te ekolɛ nitsumɔ ni akɛwo Anania dɛŋ lɛ hã enu he ehã tɛŋŋ?

8 Be ni Saul bi Yesu akɛ, “Bo namɔ, Nuŋtsɔ?” lɛ, ehã lɛ hetoo ni ekɛɛ Saul akɛ: “Tee shi ni oya maŋ lɛ mli, ni abaakɛɛ bo nɔ ni esa akɛ ofee.” (Bɔf. 9:6) Saul enaaa nii, hewɔ lɛ, hii lɛ mɔ enine mli kɛtee he ni eyaato yɛ Damasko lɛ, ni eyahi ŋmaa ni esɔle yɛ jɛmɛ gbii etɛ. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, Yesu gba kaselɔ ko ni yɔɔ nakai maŋ lɛ mli lɛ Saul he saji. Kaselɔ nɛɛ gbɛ́i ji Anania, ni Yudafoi ni yɔɔ Damasko lɛ fɛɛ “wieɔ ehe ekpakpa.”​—Bɔf. 22:12.

9 Susumɔ bɔ ni Anania baanu he ehã lɛ he okwɛ! Yesu Kristo ni atee lɛ shi ni eji asafo lɛ Yitso lɛ kɛ lɛ wie, ni ehala lɛ koni eyatsu nitsumɔ krɛdɛɛ ko. Eji hegbɛ kpele, shi etsumɔ kãaa shi akɔɔɔ! Be ni Yesu kɛɛ Anania akɛ ekɛ Saul ayawie lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, minu nuu nɛɛ he sane yɛ mɛi babaoo anaa, akɛ efee omɛi krɔŋkrɔŋi ni yɔɔ Yerusalem lɛ efɔŋ babaoo. Ni biɛ hu lɛ, ená hegbɛ kɛjɛ osɔfoi hiɛnaanɔbii lɛ adɛŋ akɛ ebamɔmɔ mɛi fɛɛ ni boɔ tsɛɔ ogbɛ́i lɛ.”​—Bɔf. 9:13, 14.

10. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yesu he yɛ bɔ ni ekɛ Anania ye ehã lɛ mli?

10 Yesu kãaa Anania hiɛ yɛ ejwɛŋmɔ ni etsɔɔ lɛ hewɔ. Moŋ lɛ, Yesu kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ hã lɛ. Yesu tsɔɔ Anania nɔ hewɔ ni eesumɔ ni etsu nitsumɔ ni kãaa shi akɔɔɔ nɛɛ, ni ekɛ enɛ tsɔɔ akɛ enuɔ he ehãa lɛ. Yesu wie Saul he akɛ: “Mɔ nɛ ji dɛŋdade ko ni ahala ahã mi koni ehiɛ migbɛ́i lɛ kɛya jeŋmaji lɛ kɛ maŋtsɛmɛi kɛ Israelbii lɛ ahiɛ. Ejaakɛ mibatsɔɔ lɛ faŋŋ, amanehului abɔ ni esa akɛ ena yɛ migbɛ́i lɛ hewɔ.” (Bɔf. 9:15, 16) Anania fee nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ. Eyatao Saul, yiwalɔ lɛ sɛɛ gbɛ amrɔ nɔŋŋ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Minyɛmi nuu Saul, Nuŋtsɔ Yesu, mɔ ni jie ehe kpo etsɔɔ bo yɛ gbɛ ni onyiɛ nɔ kɛbaa lɛ nɔ lɛ etsu mi kɛba koni ona nii ekoŋŋ ni oyi obɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ.”​—Bɔf. 9:17.

11, 12. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Yesu, Anania, kɛ Saul sane lɛ mli?

11 Wɔbaanyɛ wɔkase nibii komɛi yɛ Yesu, Anania, kɛ Saul sane lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu kudɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, taakɛ ewo shi akɛ ebaafee lɛ. (Mat. 28:20) Eyɛ mli akɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ Yesu kɛ mɛi ewieee tɛ̃ɛ moŋ, shi etsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo ni amrɔ nɛɛ eŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ lɛ nɔ ekudɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (Mat. 24:45-47) Yɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, shiɛlɔi, kɛ gbɛgbalɔi yataoɔ mɛi ni miisumɔ akɛ amɛle Kristo he nii babaoo lɛ. Taakɛ atsĩ tã yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, mɛi ni miitao ale Kristo he nii lɛ ateŋ mɛi babaoo sɔleɔ amɛbiɔ koni Nyɔŋmɔ aye abua amɛ, ni no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ Yehowa Odasefoi yaa amɛŋɔɔ.​—Bɔf. 9:11.

12 Anania tsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ, ni ajɔɔ lɛ. Kɛ́ nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔye odase fitsofitso lɛ hãa otsui fãa po lɛ, ani otsuɔ? Ewaa kɛhãa mɛi komɛi akɛ amɛbaayashiɛ yɛ shĩa fɛɛ shĩa ejaakɛ ekolɛ amɛkɛ mɛi ni amɛleee baayakpe. Ewaa kɛhãa mɛi krokomɛi hu akɛ amɛbaayashiɛ yɛ nitsumɔhei, gbɛjegbɛi anɔ, loo amɛbaatsɔ tɛlifoŋ loo lɛtaŋmaa nɔ amɛshiɛ. Anania ye egbeyeishemɔ lɛ nɔ, ni ená hegbɛ kpele akɛ atsɔ enɔ ni Saul aná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. b Anania ye omanye ejaakɛ ekɛ ehe fɔ̃ Yesu nɔ, ni ena Saul akɛ mɔ ko ni baanyɛ abatsɔ enyɛmi Kristofonyo. Taakɛ Anania fee lɛ, kɛ́ wɔ hu wɔhe wɔye akɛ Yesu miikudɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, wɔnu he wɔhã mɛi, ni wɔna mɛi ni ewa waa kɛhã wɔ akɛ wɔɔshiɛ wɔhã amɛ lɛ akɛ amɛbaanyɛ amɛbatsɔmɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔgbeyeishemɔi lɛ anɔ.​—Mat. 9:36.

“Ebɔi Yesu He Sane Shiɛmɔ” (Bɔfoi 9:18-30)

13, 14. Kɛ́ akɛ bo miikase Biblia lɛ shi abaptisiko bo lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ Saul sane lɛ mli?

13 Saul kɛ nɔ ni ekase lɛ tsu nii amrɔ nɔŋŋ. Be ni atsa lɛ lɛ, ekpɛlɛ ni abaptisi lɛ, ni ekɛ kaselɔi ni yɔɔ Damasko lɛ bɔi bɔɔ. Shi jeee no pɛ kɛkɛ efee. “Amrɔ lɛ ebɔi Yesu he sane shiɛmɔ yɛ kpeehei lɛ akɛ, mɔ nɛ ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ.”​—Bɔf. 9:20.

14 Kɛ́ amrɔ nɛɛ akɛ bo miikase Biblia lɛ shi abaptisiko bo lɛ, ani obaafee onii tamɔ Saul, ni ofee tsakemɔi oya nɔŋŋ ni okɛ nɔ ni okaseɔ lɛ atsu nii? Eji anɔkwale akɛ Saul na naakpɛɛ nɔ ko ni Kristo fee, ni no tsirɛ lɛ ni ehã abaptisi lɛ. Mɛi krokomɛi hu na naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ ekomɛi, shi no shiii amɛ kpu po. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yesu tsa nuu ko ni nine kome egbo lɛ, Farisifoi komɛi na, ni Yudafoi babaoo hu le akɛ Yesu tee Lazaro shi. Shi no tsirɛɛɛ amɛteŋ mɛi babaoo ni amɛnyiɛ Yesu sɛɛ, ni amɛte shi amɛwo lɛ po. (Mar. 3:1-6; Yoh. 12:9, 10) Saul efeee enii tamɔ amɛ, etsake etsui. Mɛni hewɔ Saul batsɔ Kristo kaselɔ, shi mɛi krokomɛi lɛ efeee nakai lɛ? Ejaakɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei fe gbɔmɔ, ni ehiɛ sɔ mɔbɔ ni Kristo na lɛ lɛ waa. (Fip. 3:8) Kɛ́ bo hu osheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei fe gbɔmɔ, ni ohiɛ sɔɔ Kristo mɔbɔnalɛ lɛ, no lɛ ohãŋ nɔ ko atsĩ onaa ni okashiɛ, ni ohãŋ nɔ ko atsĩ onaa hu ni akabaptisi bo.

15, 16. Mɛni Saul fee yɛ kpeehei lɛ? Ni te Yudafoi ni yɔɔ Damasko lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ he?

15 Feemɔ bɔ ni mɛi ni na Saul ni eeshiɛ Yesu he sane yɛ kpeehe lɛ fee amɛnii amɛhã lɛ he mfoniri okwɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi anaa kpɛ amɛhe, ni yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ amɛmli fu po. Amɛbi akɛ: “Ani jeee nuu nɛɛ ji mɔ ni wa mɛi ni yɔɔ Yerusalem ni boɔ tsɛɔ gbɛ́i nɛɛ ayi waa lɛ?” (Bɔf. 9:21) Be ni Saul gbálaa nɔ hewɔ ni etsake ejwɛŋmɔ yɛ Yesu he lɛ mli lɛ, “ekɛ odaseyelii ni mɔɔ shi tsɔɔ faŋŋ akɛ mɔ nɛ ji Kristo lɛ.” (Bɔf. 9:22) Shi kɛ́ atsɔɔ nɔ ko mli faŋŋ po lɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ kpɛlɛɔ nɔ. Mɛi ni hiɛɔ kusum mli kpɛŋŋ loo amɛwoɔ amɛhe nɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni abaagbála sane ko mli jogbaŋŋ ahã lɛ, amɛtsakeee amɛjwɛŋmɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Saul kpaaa shiɛmɔ.

16 Afii etɛ sɛɛ fɛɛ ni Yudafoi ni yɔɔ Damasko lɛ miite shi amɛmiiwo Saul lolo. Naagbee kwraa lɛ, amɛkpaŋ eyinɔ akɛ amɛbaagbe lɛ. (Bɔf. 9:23; 2 Kor. 11:32, 33; Gal. 1:13-18) Be ni Saul nu akɛ amɛkpaŋ akɛ amɛbaagbe lɛ lɛ, efee enii yɛ nilee mli ni ehã akɛ lɛ wo kɛntɛŋ mli ni akɛ lɛ tsɔ fɔlɔ ko ni yɔɔ maŋ lɛ gbogbo lɛ mli lɛ mli kɛyi shi. Luka tsɔɔ akɛ mɛi ni ye amɛbua Saul ni ejo foi nakai gbɛkɛ lɛ ji ‘Saul kaselɔi.’ (Bɔf. 9:25) Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ hooo kwraa lɛ mɛi ni Saul shiɛ etsɔɔ amɛ yɛ Damasko lɛ ateŋ mɛi komɛi bo lɛ toi, ni amɛbatsɔmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi.

17. (a) Te mɛi feɔ amɛnii yɛ Biblia mli anɔkwale lɛ he amɛhãa tɛŋŋ? (b) Mɛni esa akɛ wɔkã he wɔfee? Ni mɛni hewɔ?

17 Be ni okɛ owekumɛi, onanemɛi, kɛ mɛi krokomɛi bɔi nɔ ni okaseɔ lɛ he sane gbaa klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekolɛ oyasusu akɛ amɛ fɛɛ amɛbaakpɛlɛ Biblia mli anɔkwalei ni shishinumɔ yɔɔ faŋŋ lɛ anɔ. Ekolɛ mɛi komɛi kpɛlɛ nɔ, shi amɛteŋ mɛi babaoo ekpɛlɛɛɛ nɔ. Ekolɛ bo diɛŋtsɛ oshĩabii kɛbo ye tamɔ henyɛlɔi. (Mat. 10:32-38) Shi kɛ́ otee nɔ okase bɔ ni akɛ mɛi susuɔ nii ahe jogbaŋŋ kɛjɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli, ni okã he oba ojeŋ jogbaŋŋ akɛ Kristofonyo lɛ, ekolɛ sɛɛ mli lɛ, mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ bo lɛ po baatsake amɛnifeemɔ.​—Bɔf. 17:2; 1 Pet. 2:12; 3:1, 2, 7.

18, 19. (a) Be ni Barnaba ma nɔ mi akɛ Saul etsɔ kaselɔ lɛ, mɛni jɛ mli kɛba? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Barnaba kɛ Saul?

18 Be ni Saul tee Yerusalem lɛ, kaselɔi lɛ heee lɛ amɛyeee akɛ amrɔ nɛɛ ebatsɔ Kristo kaselɔ, ni shishinumɔ yɛ he akɛ amɛfee nakai. Shi be ni Barnaba bama nɔ mi akɛ Saul etsɔ Yesu kaselɔ lɛ, bɔfoi lɛ kpɛlɛ enɔ, ni ekɛ amɛ hi shi bei saŋŋ. (Bɔf. 9:26-28) Saul kɛ hiɛshikamɔ tsu nii, shi ehiɛ gbooo yɛ sane kpakpa lɛ he. (Rom. 1:16) Ekɛ ekãa shiɛ yɛ Yerusalem, he tuuntu ni ewa Yesu Kristo kaselɔi lɛ ayi waa yɛ lɛ. Be ni Yudafoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ na akɛ mɔ ni amɛyasusu akɛ ebaanyiɛ hiɛ ni akpãtã Kristojamɔ hiɛ lɛ moŋ ebatsɔ Kristofonyo lɛ, amɛmli fu waa, ni amɛkpaŋ eyi nɔ akɛ amɛbaagbe lɛ. Amaniɛbɔɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Be ni nyɛmimɛi lɛ ná le enɛ lɛ, amɛkɛ [Saul] kpeleke shi kɛtee Kaisarea ni amɛwo lɛ gbɛ kɛtee Tarso.” (Bɔf. 9:30) Saul kpɛlɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yesu tsɔ asafo lɛ nɔ ekɛhã lɛ nɔ. Saul kɛ asafo lɛ fɛɛ ná enɛ he sɛɛ.

19 Kadimɔ akɛ Barnaba diɛŋtsɛ ŋɔfɔ̃ enɔ akɛ ebaaye ebua Saul. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mlihilɛ ni Barnaba jie lɛ kpo nɛɛ ji nɔ ni hã sɛɛ mli lɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ekãa nɛɛ bɔ naanyo waa lɛ. Tamɔ Barnaba fee lɛ, ani bo hu ojɛɔ osuɔmɔ mli okɛ mɛi hei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yaa shiɛmɔ, ni oyeɔ obuaa amɛ hu koni amɛbatsɔmɔ Kristofoi ni bɔɔ mɔdɛŋ? Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaaná jɔɔmɔi babaoo. Kɛ́ oji sane kpakpa shiɛlɔ hee lɛ, ani okpɛlɛɔ ni aye abua bo tamɔ Saul fee lɛ? Kɛ́ okɛ shiɛlɔi ni he esa tsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, obaale bɔ ni ashiɛɔ jogbaŋŋ, obaaná miishɛɛ waa, ni obaaná nanemɛi ni obaanyɛ okɛ amɛ abɔ owala gbii abɔ fɛɛ.

“Mɛi Babaoo He Nuŋtsɔ Lɛ Nɔ Amɛye” (Bɔfoi 9:31-43)

20, 21. Te Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ ‘toiŋjɔlɛ ni amɛná’ lɛ tsu nii jogbaŋŋ amɛhã tɛŋŋ?

20 Be ni Saul batsɔ kaselɔ, ni ejo foi kɛshi Yerusalem shweshweeshwe lɛ, “asafoi lɛ ná toiŋjɔlɛ yɛ Yudea kɛ Galilea kɛ Samaria fɛɛ.” (Bɔf. 9:31) Te kaselɔi lɛ kɛ “bei ni hi” nɛɛ tsu nii amɛhã tɛŋŋ? (2 Tim. 4:2) Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ akɛ, “asafoi lɛ ahe wa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.” Bɔfoi lɛ kɛ nyɛmimɛi hii ni nyiɛɔ hiɛ lɛ hã kaselɔi lɛ ahemɔkɛyeli lɛ mli wa, ni amɛye amɛbua asafoi lɛ ni “amɛnyiɛ yɛ Yehowa gbeyeishemɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miishɛjemɔ mli.” Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Petro kɛ be lɛ tsu nii kɛwo kaselɔi ni yɔɔ Lida yɛ Sharon Ŋa lɛ nɔ lɛ hewalɛ. Nɔ ni efee lɛ hã mɛi babaoo ni yɔɔ jɛi niiaŋ lɛ ba “Nuŋtsɔ lɛ ŋɔɔ.” (Bɔf. 9:32-35) Kaselɔi lɛ hãaa nibii krokomɛi agbala amɛjwɛŋmɔ, shi moŋ amɛbɔ mɔdɛŋ waa kɛye amɛbua amɛhe, ni amɛshiɛ sane kpakpa lɛ hu. Nɔ ni jɛ mli ba ji, asafoi lɛ ‘tee nɔ amɛshwere.’

21 Be ni shɛɔ afi 1990 mli lɛ, Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maji babaoo anɔ lɛ “ná toiŋjɔlɛ.” Nɔyelii ni kɛ afii nyɔŋmai abɔ ewa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi lɛ ba naagbee trukaa. No hewɔ lɛ, ebafee mlɛo akɛ abaashiɛ yɛ maji nɛɛ anɔ, ni yɛ maji komɛi anɔ po lɛ ajie naatsii ni akɛfɔ̃ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ kwraa. Odasefoi akpei nyɔŋmai abɔ ŋɔ hegbɛ lɛ kɛshiɛ sane kpakpa lɛ yɛ hei fɛɛ ni amɛbaana mɛi yɛ, ni mɛi pii bo toi.

22. Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okɛ toiŋjɔlɛ be ni oná lɛ atsu nii jogbaŋŋ?

22 Ani okɛ toiŋjɔlɛ ni oná lɛ miitsu nii jogbaŋŋ? Kɛ́ atsĩko shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ maŋ ni oyɔɔ lɛ mli lɛ mli lɛ, Satan baasumɔ ni elaka bo koni otiu ninamɔ sɛɛ, moŋ fe ni okɛ hiɛdɔɔ baasɔmɔ Yehowa. (Mat. 13:22) Kaahã nibii gbala ojwɛŋmɔ. Okɛ toiŋjɔlɛ be ni oná lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Naa lɛ akɛ eji hegbɛ ni oná ni okɛbaaye odase fitsofitso, ni okɛtswa asafo lɛ oma shi hu. Kaimɔ akɛ, shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ baanyɛ atsake trukaa.

23, 24. (a) Mɛɛ nibii wɔkaseɔ yɛ Tabita sane lɛ mli? (b) Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee?

23 Susumɔ nɔ ni ba kaselɔ ko ni atsɛɔ lɛ Tabita, loo Dorka nɔ lɛ he okwɛ. Ehi Yopa, ni ji maŋ ko ni kɛ Lida jekɛɛɛ tsɔ lɛ mli. Nyɛmi yoo anɔkwafo nɛɛ kɛ ebe kɛ nibii ni eyɔɔ lɛ tsu nii jogbaŋŋ, ni eyi obɔ kɛ “nitsumɔi kpakpai kɛ ejuji ni efeɔ ohiafoi.” Shi trukaa lɛ, hela batswa lɛ ojo, ni egbo. c Egbele lɛ hã kaselɔi ni yɔɔ Yopa lɛ ye awerɛho waa, titri lɛ, yei okulafoi ni efee amɛ ejurɔ pɛŋ lɛ. Be ni Petro shɛ he ni aasaa gbonyo lɛ yɛ kɛhã fuu lɛ, efee naakpɛɛ nɔ ko ni Yesu Kristo bɔfoi lɛ ateŋ mɔ ko kwraa efeko eko dã. Petro sɔle, ni no sɛɛ lɛ etee Tabita shi. Kwɛ miishɛɛ ni yei okulafoi lɛ kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ ná be ni Petro tsɛ amɛ kɛba tsũ lɛ mli ekoŋŋ ni ekɛ Tabita badamɔ amɛhiɛ ni ehiɛ kã lɛ! Ekã shi faŋŋ akɛ, nibii ni tee nɔ nɛɛ wo amɛ hewalɛ waa koni amɛnyɛ amɛdamɔ kai ni amɛkɛbaakpe lɛ anaa. Ebɛ naakpɛɛ akɛ “aná ale [naakpɛɛ nii nɛɛ] yɛ Yopa fɛɛ, ni mɛi babaoo he Nuŋtsɔ lɛ nɔ amɛye.”​—Bɔf. 9:36-42.

Te obaafee tɛŋŋ okase Tabita?

24 Wɔbaanyɛ wɔkase nibii enyɔ ni he hiaa waa yɛ Tabita sane lɛ ni shɛjeɔ mɔ mii waa lɛ mli. (1) Wɔwala baanyɛ aŋmɛɛ wɔ trukaa. No hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni wɔfee gbɛ́i kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ be ni wɔyɔɔ wala mli lolo nɛɛ. (Jaj. 7:1) (2) Abaatee gbohii ashi lɛɛlɛŋ. Yehowa yɔse ejuji babaoo ni Tabita fee lɛ, ni ejwere lɛ. Ehiɛ kpaŋ wɔnitsumɔi kpakpai lɛ anɔ, ni kɛ́ wɔgboi dani Harmagedon ba lɛ, ebaatee wɔ shi. (Heb. 6:10) No hewɔ lɛ, kɛ́ amrɔ nɛɛ wɔyɛ “bei ni mli wa” mli jio, wɔyɛ “toiŋjɔlɛ” jio lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔyea Kristo he odase fitsofitso.​—2 Tim. 4:2.

a Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Saul​—Farisifonyo Lɛ” lɛ.

b Bei pii lɛ, atsɔɔ bɔfoi lɛ anɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni ji dromɔ nikeenii lɛ hãa mɛi. Shi etamɔ nɔ ni yɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, Yesu hã Anania hewalɛ koni ehã Saul aná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Be ni Saul batsɔ Kristofonyo lɛ, enáaa ekɛ bɔfoi 12 lɛ ashãra be kplaŋŋ. Kɛ̃lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ nakai beiaŋ fɛɛ lɛ, ekɛ ekãa shiɛ. No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ Yesu kwɛ koni Saul aná hewalɛ ni baahã enyɛ etsu eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ.

c Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Tabita​—‘Eyi Obɔ Kɛ Nitsumɔi Kpakpai’” lɛ.