Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 105

Yesu kɛ Agbami Tso lɛ Tsɔɔ Bɔ ni Hemɔkɛyeli He Hiaa

Yesu kɛ Agbami Tso lɛ Tsɔɔ Bɔ ni Hemɔkɛyeli He Hiaa

MATEO 21:19-27 MARKO 11:19-33 LUKA 20:1-8

  • AGBAMI TSO NI ŊALA​—HEMƆKƐYELI HE NIKASEMƆ

  • ABI YESU SANE YƐ HEGBƐ NI EKƐFEƆ NII LƐ HE

Be ni Yesu shi Yerusalem Ju shwane lɛ, eku esɛɛ etee Betania ni yɔɔ Oliv Gɔŋ lɛ boka lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ eyawɔ Lazaro, Maria, kɛ Marta ni ji enanemɛi lɛ ashĩa lɛ.

Agbɛnɛ, je etsɛre ni ji Nisan 11 lɛ nɔ leebi. Yesu kɛ ekaselɔi lɛ eyi gbɛ ekoŋŋ kɛmiiya Yerusalem. Kɛ́ eyashɛ jɛmɛ lɛ, ebaaya sɔlemɔwe lɛ nɔ ni ji naagbee nɔ kwraa. Gbi nɛɛ ji esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee gbi dani ebaaye Hehoo lɛ, no sɛɛ lɛ, ebaato egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi, kɛkɛ lɛ agbɛnɛ abaaye esane ni agbe lɛ.

Be ni amɛjɛ Betania yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ ni amɛyaa Yerusalem lɛ, Petro na tso lɛ ni Yesu lomɔ yɛ gbi ni tsɔ hiɛ lɛ leebi lɛ. Ebo ekɛɛ: “Rabi, kwɛmɔ! agbami tso lɛ ni olomɔ lɛ eŋala.”​—Marko 11:21.

Shi mɛni hewɔ Yesu hã tso lɛ ŋala lɛ? Etsɔɔ nɔ hewɔ ni efee nakai lɛ yɛ hetoo ni ehã lɛ mli akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛ́ nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni nyɛyiŋ efeee nyɛ kɔshikɔshi lɛ, jeee nɔ ni mifee agbami tso nɛɛ kɛkɛ nyɛbaafee, shi moŋ, kɛ́ nyɛkɛɛ gɔŋ nɛɛ tete akɛ, ‘Fãa oyagbee ŋshɔ lɛŋ’ lɛ, ebaaba mli. Ni nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛbaasɔle nyɛbi lɛ, kɛ́ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ, nyɛnine baashɛ nɔ.” (Mateo 21:21, 22) Eeti nɔ ni etsɔ hiɛ ewie akɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ hemɔkɛyeli lɛ ebaanyɛ ehã gɔŋ ko afã lɛ mli.​—Mateo 17:20.

No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔ tso ni ehã eŋala lɛ nɔ eetsɔɔ akɛ ehe miihia ni aná hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli. Ekɛɛ akɛ: “Nibii fɛɛ ni nyɛbaasɔle nyɛbi lɛ, nyɛnáa hemɔkɛyeli akɛ nyɛnine eshɛ nɔ momo, ni nyɛbaaná.” (Marko 11:24) Enɛ ji nɔ ko ni he hiaa waa ni esa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ akase! Enɛ he miihia bɔfoi lɛ yɛ shiteekɛwoi ni etsɛŋ ni amɛkɛbaakpe lɛ hewɔ. Shi nɔ kroko hu yɛ ni abaanyɛ akase yɛ tso lɛ ni ŋala lɛ kɛ hemɔkɛyeli ni esa akɛ ana lɛ he.

Taakɛ agbami tso lɛ yibai lɛ baanyɛ ahã mɔ ko asusu akɛ yibii yɛ tso lɛ nɔ lɛ, nakai Israel maŋ lɛ hu yɔɔ. Israel maŋ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ efee kpaŋmɔ, ni no hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ sɛɛ lɛ, ebaana amɛ akɛ mɛi komɛi ni yeɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ nɔ. Kɛ̃lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ bɛ hemɔkɛyeli, ni amɛwoko yibii ko. Amɛkpoo Nyɔŋmɔ Bi lɛ po! No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔ agbami tso lɛ ni yibii bɛ nɔ ni ehã eŋala lɛ nɔ eetsɔɔ nɔ ni baaba maŋ ni bɛ hemɔkɛyeli ni woko yibii ko lɛ nɔ.

Etsɛɛɛ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yashɛ Yerusalem. Yesu tee sɔlemɔwe lɛ taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ, ni ebɔi nitsɔɔmɔ. Akɛni nɔ ni Yesu fee ni ji shika tsakelɔi lɛ ni eshwie yɛ gbi ni tsɔ hiɛ lɛ nɔ lɛ yɛ osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ maŋ onukpai lɛ ajwɛŋmɔŋ hewɔ lɛ, amɛbabi lɛ akɛ: “Mɛɛ hegbɛ okɛfeɔ nibii nɛɛ? Aloo namɔ hã bo nɛkɛ hegbɛ nɛɛ ni okɛfeɔ nibii nɛɛ?”​—Marko 11:28.

Yesu hã hetoo akɛ: “Mabi nyɛ sane kome. Nyɛhãa mi hetoo, ni mi hu makɛɛ nyɛ nɔ hegbɛ ni mikɛfeɔ nibii nɛɛ. Yohane baptisimɔ lɛ, ŋwɛi ejɛ aloo gbɔmɛi adɛŋ ejɛ? Nyɛhãa mi hetoo.” Agbɛnɛ, ekpa sane lɛ ebu eshiteekɛwolɔi lɛ anɔ moŋ. Osɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ tee ajina ni amɛkwɛ bɔ ni esa akɛ amɛhã sane lɛ hetoo, amɛwie akɛ: “Kɛ́ wɔkɛɛ, ‘Ejɛ ŋwɛi’ lɛ, ebaakɛɛ akɛ, ‘Belɛ, mɛni hewɔ mɔ ni nyɛheee lɛ nyɛyeee lɛ?’ Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛɛ akɛ, ‘Ejɛ gbɔmɛi adɛŋ’ lɛ?” Amɛwie enɛ akɛni amɛmiishe asafoku lɛ gbeyei lɛ hewɔ, ‘ejaakɛ asafoku lɛ fɛɛ buɔ Yohane akɛ eji gbalɔ lɛɛlɛŋ.’​—Marko 11:29-32.

Mɛi ni teɔ shi woɔ Yesu lɛ náaa hetoo kpakpa ko. No hewɔ lɛ, amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Wɔleee.” Kɛkɛ ni Yesu hu kɛɛ amɛ akɛ: “Belɛ, mi hu mikɛɛɛ nyɛ nɔ hegbɛ ni mikɛfeɔ nibii nɛɛ.”​—Marko 11:33.