Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 115

Naagbee Hehoo ni Yesu Baaye lɛ Miibɛŋkɛ

Naagbee Hehoo ni Yesu Baaye lɛ Miibɛŋkɛ

MATEO 26:1-5, 14-19 MARKO 14:1, 2, 10-16 LUKA 22:1-13

  • ABƆ YUDA ISKARIOT APAA KONI EJIE YESU EHÃ

  • BƆFOI ENYƆ SAA NIBII AMƐTO HEHOO LƐ

Yesu egbe nii ni etsɔɔ ebɔfoi ejwɛ lɛ yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ lɛ naa, ehã sane ni amɛbi ni kɔɔ be ni eba kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ hetoo.

Anɔkwa, nibii babaoo etee nɔ yɛ Nisan 11 lɛ nɔ! Eeenyɛ efee akɛ be ni amɛkuɔ amɛsɛɛ kɛyaa Betania nakai gbɛkɛ lɛ, Yesu kɛɛ bɔfoi lɛ akɛ: “Nyɛle akɛ biɛ gbii enyɔ mli lɛ, abaaye Hehoo lɛ, ni abaaŋɔ gbɔmɔ Bi lɛ ahã koni agbe lɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ.”​—Mateo 26:2.

Etamɔ nɔ ni enɔ jetsɛremɔ ni ji Shɔ lɛ, Yesu kɛ ebɔfoi lɛ efeee nɔ ko tsɔ. Jufɔ lɛ, ekã jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ ni ekpa amɛhe mama yɛ faŋŋ. Amɛmiitao amɛgbe lɛ. No hewɔ lɛ, ejeee kpo kɛyaaa he ko he ko yɛ Nisan 12 lɛ nɔ koni nɔ ko ni hãŋ enyɛ ekɛ ebɔfoi lɛ aye Hehoo lɛ akaba, ejaakɛ abaaye Hehoo lɛ Soo gbɛkɛ be ni hulu enyɔ shi, ni ji Nisan 14 lɛ shishijee.

Shi dani gbi ni abaaye Hehoo lɛ baashɛ lɛ, osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ maŋ lɛŋ onukpai lɛ náaa hiɛ kwraa. Amɛyabua amɛhe naa yɛ osɔfonukpa Kaiafa kpo lɛ nɔ. Mɛni hewɔ? Amɛmli ewo la ejaakɛ Yesu ekpa amɛhe mama. Amɛtee Yesu yi nɔ apam koni ‘amɛtsɔ ŋaa gbɛ nɔ amɛmɔ lɛ, ni amɛgbe lɛ.’ Te amɛaafee tɛŋŋ amɛfee enɛ, ni mɛɛ be amɛbaafee nakai? Amɛkɛɛ akɛ: “Jeee gbi jurɔ lɛ nɔ koni maŋbii lɛ akabawo maŋ lɛŋ hirihiri.” (Mateo 26:4, 5) Amɛmiishe gbeyei ejaakɛ mɛi babaoo sumɔɔ Yesu sane.

Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ta shi nɔŋŋ ni amɛná gbɔ ko trukaa. Naakpɛɛ sane ji akɛ, gbɔ nɛɛ ji Yuda Iskariot ni ji Yesu diɛŋtsɛ bɔfoi lɛ ateŋ mɔ kome. Satan edu ewo Yuda mli koni ejie e-Nuŋtsɔ lɛ ehã! Yuda bi amɛ akɛ: “Mɛni nyɛbaahã mi koni majie lɛ mahã nyɛ?” (Mateo 26:15) Akɛni amɛná enɛ he miishɛɛ naakpa hewɔ lɛ, “amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaahã lɛ jwiɛtɛi shika.” (Luka 22:5) Enyiɛ? Amɛkɛ miishɛɛ kpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaahã lɛ jwiɛtɛi kukuji 30. Naakpɛɛ sane ji akɛ ahɔ̃ɔ nyɔŋ aheɔ jwiɛtɛi shekeli 30. (2 Mose 21:32) Ni tsɔɔ akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ebuuu Yesu kwraa. Agbɛnɛ Yuda bɔi “hegbɛ ni sa ni ebaaŋɔ kɛjie lɛ ehã amɛ, be mli ni asafoku ko bɛ jɛmɛ lɛ taomɔ.”​—Luka 22:6.

Nisan 13 lɛ baaje shishi Shɔ be ni hulu enyɔ shi, ni enɛ ji naagbee gbɛkɛ ni Yesu ye yɛ Betania, kɛ fɛɛ fata he lɛ ewɔ jɛmɛ shii ekpaa. Kɛ́ je tsɛre lɛ, abaasaa nibii ato Hehoo lɛ. Esa akɛ aná gwantɛŋbi ni agbe lɛ ni ashã lɛ emuu be ni Nisan 14 lɛ eje shishi. Nɛgbɛ amɛbaaye niyenii lɛ yɛ, ni namɔ baasaa niyenii lɛ eto amɛ? Yesu etsɔko. No hewɔ lɛ, Yuda nyɛɛɛ anaa shi ayakɛɛ osɔfoi tsiifoi lɛ.

Eeenyɛ efee akɛ Soo shwane mli lɛ, Yesu tsu Petro kɛ Yohane kɛjɛ Betania ekɛɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyasaa Hehoo lɛ nyɛtoa wɔ koni wɔbaye.” Amɛbi lɛ akɛ: “Nɛgbɛ osumɔɔ ni wɔyasaa Hehoo lɛ wɔto yɛ?” Yesu kɛɛ: “Kɛ́ nyɛbote maŋ lɛ mli lɛ, nuu ko ni tere nugbɛ́ kɛ nyɛ baakpe. Nyɛnyiɛa esɛɛ kɛyaa shĩa ni ebaabote mli lɛ mli. Ni nyɛkɛa shĩatsɛ lɛ akɛ, ‘Tsɔɔlɔ lɛ miikɛɛ bo akɛ: “Nɛgbɛ gbɔiatsũ lɛ ni mi kɛ mikaselɔi lɛ baaye Hehoo lɛ yɛ mli lɛ yɔɔ?”’ Ni nakai nuu lɛ baatsɔɔ nyɛ ŋwɛi asa agbo ko ni awula mli. Jɛmɛ nyɛsaa Hehoo lɛ nyɛtoa yɛ.”​—Luka 22:8-12.

Ekã shi faŋŋ akɛ shĩatsɛ lɛ ji Yesu kaselɔ. Ekolɛ eekpa gbɛ akɛ Yesu baaye nakai Hehoo lɛ yɛ eshĩa lɛ. Be ni bɔfoi enyɔ lɛ tee Yerusalem lɛ, amɛyana bɔ ni Yesu kɛɛ amɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. No hewɔ lɛ, amɛsaa gwantɛŋbi lɛ kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni esa akɛ afee koni Yesu kɛ bɔfoi 12 lɛ anyɛ aye Hehoo lɛ amɛto.