Évanjil a Matyé 25​:​1-46

  • SIGN-LA KI KA MONTRÉ KÈ LÈKRIS LA (1-46)

    • Ègzanp a sé 10 vyèwj-la (1-13)

    • Ègzanp a sé talan-la (14-30)

    • Sé mouton-la é sé kabrit-la (31-46)

25  « Alò nou pé konparé wayòm-la ki an syèl-la èvè 10 vyèwj ki pran lanp a yo é ki sòti pou ay jwenn on misyé ki toufré mayé.  Pawmi yo té ni 5 ki té sòt é 5 ki té prévwayan*.  Sé vré, pas sé vyèwj-la ki té sòt la pran lanp a yo, men yo pa pati èvè luil,  alòskè sé vyèwj prévwayan la pran lanp a yo, men anplisdisa, yo pati èvè déotwa ti boutèy luil osi.  Konm misyé-la ki té sòti mayé la té ka pran tan pou i vin, yotout touvé-yo anvi dòmi é yo pran sonmèy.  Anmitan lannuit, on moun pété on kri. I hélé : “Mi boug-la ki sòti mayé la ! Ay jwenn-li.”  Alò tout sé vyèwj-la lévé é yo préparé lanp a yo.  Sé vyèwj sòt la di séla ki prévwayan la : “Ban-nou tibwen an luil a zòt, pas lanp an nou près étenn.”  Sé vyèwj prévwayan la réponn-yo : “Si nou ba-zòt adan tan nou, pétèt pé’é ni asé pou noutout. Pisimé zò ay la yo ka vann luil é kè zò achté tibwen pou zòt.” 10  Pannan yo ay achté luil-la, boug-la ki té sòti mayé la rivé. Sé vyèwj-la ki té ja paré la rantré èvè-y, la rèpa a mayé-la té ka fèt la. É aprésa, yo fèmé pòt-la dèyè do a yo. 11  Tibwen plita, sélézòt vyèwj-la rivé é yo di : “Ségnè, ségnè*, wouvè ban nou !” 12  I réponn-yo : “On biten an sèten, sé kè an pa konnèt-zòt.” 13  « Alò rété véyatif, paskè zò pa konnèt ni jou-la ni lè-la. 14  « Nou pé konparé Wayòm-la èvè on misyé ki k’ay pati adan on péyi étranjé. Avan i pati, i ka kriyé èsklav a-y é i ka ba-yo okipé dè byen a-y. 15  I ba yonn 5 talan*, i ba ondòt 2 talan é i ba on twazyèm 1 talan, pas i tchenn kont dè sa yochak té pé fè ; aprésa i pati an vwayaj. 16  Sila ki risivwè sé 5 talan-la pa pèd tan é i sèvi èvè lajan-la pou gangné 5 talan ankò. 17  Menmjan-la, sila ki risivwè sé 2 talan-la gangné dézòt talan. 18  Men èsklav-la ki risivwè enki onsèl talan ay fouyé on tou an tè-la, é i kaché lajan-la* mèt a-y té ba-y la adan. 19  « Lontan apré, mèt a sé èsklav-lasa viré é i vin vwè ka yo té fè èvè lajan a-y. 20  Alò sila ki té risivwè sé 5 talan-la vin douvan mèt a-y ; i menné sé 5 talan-la i té gangné la é i di : “Mèt, ou té ban-mwen 5 talan. Gadé ! An gangné 5 talan ankò.” 21  Mèt a-y di-y konsa : “Sa ou fè la byen ! Ou sé on bon èsklav é ou fidèl ! Magré an pa té ba-w granzafè, ou rété fidèl kanmenm. An ké ba-w okipé dè plis biten ankò. Mèt jwa an tchè a-w menmjan ki mèt a-w.” 22  Aprésa, sila yo té bay sé 2 talan-la vin douvan mèt a-y é i di : “Mèt, ou té ban-mwen 2 talan. Gadé ! An gangné dézòt ankò.” 23  Mèt a-y di-y konsa : “Sa ou fè la byen ! Ou sé on bon èsklav é ou fidèl ! Magré an pa té ba-w granzafè, ou rété fidèl kanmenm. An ké ba-w okipé dè plis biten ankò. Mèt jwa an tchè a-w menmjan ki mèt a-w.” 24  « Pou fin, sila yo té bay onsèl talan la vin douvan mèt a-y é i di : “Mèt, konm an té sav kè ou sé on boug ki rèd, kè ou ka rékòlté la ou pa simé é kè ou ka ranmasé grenn la ou pa nétwayé, 25  an pran pè é an ay téré talan-la ou ban-mwen la. Mi, an ka woumèt-vou-y.” 26  Mi sa mèt a-y réponn-li : “Èsklav méchan é fengnan ki ou yé ! Ou té sav byen kè an ka rékòlté sa an pa simé, é kè an ka ranmasé grenn an pa nétwayé. 27  Ében, konm ou té sav sa, ou té dwèt mèt lajan* an mwen labank. Konsa lè an té’é viré, an té’é rékipéré-y èvè sé entéré-la i fè la. 28  « “Piskè sé konsa, pran talan-la an men a-y, é ba sila ki ni sé 10 talan-la li. 29  Pas si on moun ni on biten, yo ké ba-y plis ki sa i ja ni, é i ké ni onlo toubònman. Men si on moun pa ni ayen, jous tikrazi-la i ni la, yo ké pran-y an men a-y. 30  É jété èsklav initil lasa déwò-la, an nwèsè-la. Sé koté-lasa i ké pléré é sé la dan a-y ké kraké.” 31  « Lè Gason a lòm ké vin èvè glwa-la i ni la é èvè tout sé zanj-la, i ké sizé asi gran twòn a-y. 32  Tout sé nasyon-la ké sanblé douvan-y, é i ké séparé sé moun-la kon on bèwjé ka séparé mouton é kabrit. 33  I ké mèt sé mouton-la adwat a-y é i ké mèt sé kabrit-la agòch a-y. 34  « Alò mi sa Wa-la ké di séla ki adwat a-y la : “Vini-zòt, zòtout kè Pap’an mwen béni, é vin pwofité dè tout bénédisyon wayòm a Bondyé ké pòté* ; on wayòm yo préparé ba zòt dépi mond-la ka ègzisté*. 35  Pas an té fen, é zò ban-mwen manjé. An té swèf, é zò ban-mwen bwè. An té on étranjé, é zò akéyi-mwen bra gran wouvè. 36  An té toutouni*, é zò abiyé-mwen. An tonbé malad, é zò pran swen an mwen. An té lajòl, é zò vin vwè-mwen.” 37  Alò moun ki fè sa ki jis ké di-y : “Ségnè, kitan nou vwè ou té fen é nou ba-w manjé ? Oben kitan nou vwè ou té swèf é nou ba-w bwè ? 38  Kitan nou rèsèvwa-w bra gran wouvè alòskè ou té on étranjé ? É kitan nou vwè ou té toutouni é nou abiyé-w ? 39  Kitan ou té malad oben ou té lajòl é nou vin vwè-w ?” 40  Wa-la ké réponn-yo : “San manti ba zòt, chakfwa zò fè on biten pou édé yonn adan sé pli piti frè an mwen la, sé mwen zò édé.” 41  « Alò Wa-la ké di séla ki agòch a-y la : “Sòti-zòt owa an mwen, bann modi ki zò yé ! Ay an difé-la ki pé’é jen étenn la, é kè yo préparé pou Dyab-la é zanj a-y. 42  Pas an té fen, men zò pa ban-mwen ayen pou an manjé. An té swèf, men zò pa ban-mwen ayen pou an bwè. 43  An té on étranjé, men zò pa akéyi-mwen bra gran wouvè. An té toutouni, men zò pa abiyé-mwen. An té malad é an té lajòl, men zò pa pran swen an mwen.” 44  Alò yo osi yo ké di : “Ségnè, kitan nou vwè ou té fen oben ou té swèf, é nou pa fè ayen pou édé-w ? Kitan nou vwè ou té étranjé, é nou pa fè ayen pou-w ? É kitan nou vwè ou té toutouni, oben malad, oben lajòl, é nou pa fè ayen pou édé-w ?” 45  I ké réponn-yo : “San manti ba zòt, siwvwè zò pa fè ayen pou édé yonn adan sé pli piti frè an mwen la, sé konsi zò pa fè ayen ban mwen.” 46  Yo ké détwi-yo pou touttan, men moun ki jis ké ni lavi étèwnèl. »

Noté sa

Oben « ki té ni sajès ».
Oben « misyé ».
Talan-la sé on kantité lajan. On talan ka pézé 20,4 kilo. Ay adan Èsplikasyon a sé mo-la.
Pi ègzaktèman « awjan ».
Pi ègzaktèman « awjan ».
Pi ègzaktèman « vin érité dè Wayòm-la ».
Èksprésyon-lasa ni on rapò èvè timoun a Adan é Èv.
Oben « an pa té ni asé lenj asi mwen ».