Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

4 TOGÓ BEL GE NÒ

“Nyómáá Élá Nen Di Tõ̀ò”

“Nyómáá Élá Nen Di Tõ̀ò”

Nyómáá élá nen di tõ̀ò nè beéle nyómá kọ beele dú gbò nvín Bàrì.RÓM̀ 8:16.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 25 Kele Íb Ìè Nù

GE TÉNÍ BOO NÚ EÉ NÓ *

Jìhóvà beè tú a nyómá káí tẹlẹ boo gbò e bà ólò nyoone nvéè Kráìst e ba beè toolá 120 mm̀ sĩ́deè ea dú dũ̀ùnè mm̀ deè Pẹ́ntikọ̀st a (Ẹ̀b 1-2 kpò)

1-2. Mókà dũ̀ùnè nu ní ea beè naaá deè Pẹ́ntìkọ̀st 33 C.E. e?

ENÈ deè lọ̀ọ̀leè deè Sunday gbẹá Jèrúsalẹ̀m. Lèlà deè Pẹ́ntìkọ̀st mm̀ gbáá 33 C.E. Gbò e bà ólò nyoone nvéè Kráìst e ba beè toolá 120 beè gbá bõoná mm̀ ene kà tọ gbàn deè. (Tóm 1:13-15; 2:1) Ńkem̀ dee besĩ́ à kalá dú deeá, Jíízọ̀s beè kọ́ nè va kọọ̀ bàá tõó Jèrúsalẹ̀m boo béè kọọ̀ àé dú gè nè va kà kele íb nènù. (Tóm 1:4, 5) Éé beè naaá bẽene ẽ́?

2 “Boo búà ló, bà gboó dã́ kòvà e a belí gbele bá kpóó fọ́ọ́lọ́ e a gé ulà e a aa káála dù vaá gbõoma ló zivè kà tọ e ba è di ĩ́ì tẽ́á. Bà gboó mongi nu e a belí dém sã́ e a dõoà vaá elági boo togó bu ọ̀và. Nyómá Káí à gboó bã̀va m.” (Tóm 2:2-4) Mm̀ nakà dũ̀ùnè sĩ́deèí ní e Jìhóvà beè tuumá a nyómá káí tẹlẹ boo gbòa ẹ. (Tóm 1:8) Baala ní e ba beè dú túá gbò e ba beè tú nyómá káí tõomá va nóo ból * vaá nè va ẹ̀b dẽe sĩ́ gè zọ̀ Jíízọ̀s bẹ̀l gbẹá káála ẹ́.

ÉÉ NÍ EA ÓLÒ NAAÁ TṌÓ E JÌHÓVÀ NI SA NEN KỌ ÀÉ KIL KÁÁLA Ẹ́?

3. Éé ní ea náa vaá gbò e ba beè di deè Pẹ́ntìkọ̀sta náa beè ié bàà-bàà bùlà ea kil ló kọọ̀ Bàrì a tú a nyómá káí tõomàè va nóo ból é?

3 Be à gá naa vaá oloò bèè enè nen ea géè nyoone nvéè Jíízọ̀s ea beè di tọá deeá, nú ea beè lẹ̀ẹ̀àa náa gáẹ̀ beè tá ní nyíe. Tṍó e nú ea meà belí dém sã́ éla ní boo togó vaá ò gbóó dààmà togó gè ló kele-kele dém bel! (Tóm 2:5-12) Òé palàge àgala boo kọọ̀ Bàrì a tú a nyómá káí tõomá ni nóo ból. Sõò, é kọọ̀ dénè gbò e Bàrì beè tú a nyómá káí tõomá va nóo ból beè naaá mm̀ sĩ́deè ea dú dũ̀ùnè nè tẽ̀ènè tṍó mm̀ ba dùm? Ẽ́èe. À náa và è nyimáé?

4. É kọọ̀ Bàrì beè gbá tṍ nóo ból dénè gbò e bàé zọ Jíízọ̀s bẹ̀l gbẹá káála mm̀ túá gbò gbááá tẽ̀ènè tṍó? Baatẽ́.

4 Naanii mè é ló sọ́l boo nú ea kil ló tṍó e Bàrì é láá tṍ nóo ból nen. Níì áá gbò e bà géè nyoone nvéè Kráìst e ba beè toolá 120 nená ní e Bàrì beè tú a nyómá káí tõomá va nóo ból gbẹá deè Pẹ́ntìkọ̀st, 33 C.E. e nì. Fẹ́gẹ̀ ló deeá, nú ea é láá toolá 3,000 dõòna gbò nen beè ié nyómá káí e Jíízọ̀s beè zìgà kọ àé neè va á. Bàrì beè tṍ va nóo ból tṍó e ba ni diia múú lọ̀l. (Tóm 2:37, 38, 41) Sõò mm̀ gbò gbáá ea bẽene, níì dénè gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból ní e ba beè ié nyómá káí tṍó e bà diia múú é nì. Bàrì beè tú a nyómá káí nè pá Samérìà sìgà tṍó aa ló tṍó e ba ni diia múú lọ̀l. (Tóm 8:14-17) Vaá sĩ́deè e Bàrì beè tú a nyómá káí nè Kọnílìọ̀n nè pá a tọ beè dú kà kele. Ba beè ié nyómá káíá besĩ́ bà kálá dììa múú.—Tóm 10:44-48.

5. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ 2 Kọ́rìnt 1:21, 22, éé ólò naaá tṍó e Jìhóvà ni sa nen kọ àé kil káála ẹ́?

5 Naanii mè é ló nágé sọ́l boo nú ea ólò naaá tṍó e Jìhóvà tú a nyómá káí sààmà nen kọ àé kil káála. Túá ból, à ólò tàvala ló sìgà gbò e Bàrì ni tṍ nóo ból gè zìgà kọọ̀ Jìhóvà a saẹ̀ va. Bàé láá bugi togó kọọ̀, ‘Éé ní ea náa vaá Bàrì à sà nda ẹ́?’ Sìgà gbò náa é íé bùlà naa vó. Sõò, kọ̀láá bé ea dì naa, neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè baatẽ́ nu ea ólò naaá ló kọ̀láá nen e Bàrì ni tṍe nóo ból kọọ̀: “Boolo beè dẹlẹnai gé nyíe boo Kráìst vaá Bàrì à gboó tú a kpĩ́i * nvèèi ló tení dú ló gè nèi Nyómá Káí e a beè zìgà kọ à é neèa. Ge kọ Bàrì néi Nyómá Káí zógè kọ Bàrì é néi gyọ́ e a beè zìgà kọ pá a gbò é dõonà.” (Ẹ́fẹ. 1:13, 14) Vó à naa, Jìhóvà tú a nyómá káí siimá tóm mm̀ ge naa kọọ̀ gbò níí Kráìstí á aa deè zìgà kọọ̀ ẹlẹ beè saẹ̀ va. Mm̀ na sĩ́deèí, nyómá káíá gbóó belí nu ea “zógè [nu e bà síi bá nèi àbèè zìgà nù]” ea é náa kọ bàá àgala boo ba dì deè sĩ́ kọ bàé tõó dùm lee gbẹá káála e bè níì boo kunukẽ̀í nì.—Bugi 2 Kọ́rìnt 1:21, 22.

6. Éé ní e nen ea gé nyoone nvéè Kráìst e Bàrì beè tṍe nóo ból íè ge naa kọbé à ié a kpẽ́ gè kil káála ẹ́?

6 Be à gá náa vaá bà tṍ nóo ból nen ea gé nyoone nvéè Kráìst, é kọọ̀ níá tõó dọ̀ kọọ̀ àé íè ge àà kil káála? Ẽ́èe. À palàge nyimá kọọ̀ Bàrì beè saẹ̀ẹ kọ àé kilìè káála. Sõò, à íè ge kẽ̀èa boo nakà dùùlà bá deè tṍí: “Boo bée vó, e pá vígà, kpáá palà ge piigai kọ bọọ dùm á zogè kọ kà kà gé e Bàrì beè kọlíi vaá sài. Be ò náanii vó, nóo é dọi.” (2 Pít. 1:10) Kọbèè ba beè tṍ nóo ból nen ea gé nyoone nvéè Kráìst àbèè ge sàẹ, kọ àé kil káála, àé íe a kpẽ́ é be à kilsĩ́ gè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo.—Fíl. 3:12-14; Híb. 3:1; Kùùà 2:10.

ÀÉ NÁÀ VÀ VAÁ NEN NYÍMÁ KỌỌ̀ BÀRÌ BEÈ TÕÈE NÓO BÓL É?

7. À ólò naa và vaá gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból nyímá kọọ̀ Bàrì beè saẹ̀ va kọ bàé kilìè káála ẹ́?

7 Sõò mósĩ́ deè ní e nen é nyímá kọọ̀ Jìhóvà a saẹ̀ẹ kọ àé kilìè káála ẹ́? A ààla palàge dọ bàlà kẽ mm̀ gbò bel e Pọ́ọ̀l beè ló nè gbò e ba beè di Róm̀ e Bàrì beè “[sà] naamá pá ńlẹ gbò.” A beè kọ́ nè va kọọ̀: “Boo bée kọ Nyómá e Bàrì beè nèiá náa beè tú boolo naamá gyóòlo vaá naa kọ ó kpáá siiai pọ̀. Tãa vó, a beè túi naamá gbò nvín Bàrì, vaá à naa kọ é kolí Bàrì ‘Bẹẹ Tẹ̀!’ Nyómáá élá nen di tõ̀ò nè beéle nyómá kọ beele dú gbò nvín Bàrì.” (Róm̀ 1:7; 8:15, 16) Vó à naa, tení dú ló a nyómá káí, Bàrì palàge naa kọọ̀ gbò e ẹlẹ beè tṍ nóo ból á nyimá kọọ̀ a beè saẹ̀ va kọ bàé kil káála.—1 Tẹ̀s. 2:12.

8. Mósĩ́ deè ní e 1 Jọ́ọ̀n 2:20, 27 zógè kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból náa íe bíi ló nen ea é kọ́ nè va kọọ̀ Bàrì beè tṍ va nóo ból é?

8 Jìhóvà náa kọọ̀ kọ̀láá íb nen e ẹlẹ beè sà kọ àé kil káála á gá ié bàà-bàà bùlà ea kil ló mm̀ a nyíe. (Bugi 1 Jọ́ọ̀n 2:20, 27.) À dú kà kà kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból ólò ié bíi ló gè sí nònù belí bé e dénè nen ólò naaá kọbé bà íe búma ea aa bá Jìhóvà. Sõò bà náa íe bíi ló tọ́ọ̀ nen ea é kọ́ nè va kọọ̀ Bàrì beè tṍ va nóo ból. Jìhóvà beè tú a nyómá káí, ea palàge ié kpóó mm̀ zivèkà bàlà booí, siimá tóm gè naa kọọ̀ bà á gá ié tọ́ọ̀ kà bàà-bàà bùlà ea kil ló kọọ̀ ẹlẹ beè tõè va nóo ból!

BÀ “KPÁÁ MÈÀ”

9. Tṍó e Bàrì tṍ nóo ból nen, mókà nyààa ní ea ólò mòn, belí bé e bà baatẽ́ mm̀ kpá Ẹ́fẹsọ̀s 1:18 naa ẽ́?

9 Àé láá tavala ló gã́bug gbò gyóòlo Bàrì deè nieí gè dã́tẽ́ ló nú ea ólò naaá ló nen tṍó e Bàrì ni tṍe nóo ból. À ólò mèà naa vó boo béè kọọ̀ Bàrì gáà tõ nóo ból baala. Bàrì beè dèm gbò nen kọ bàá tõó boo kunukẽ̀í, níì káála nì. (Jén. 1:28; Ps. 37:29) Sõò Jìhóvà a sa sìgà gbò nen kọ bàé tõó káála. Vó à naa, tṍó e Bàrì tṍ va nóo ból, à nyááná ba ẹ̀b dẽe sĩ́ nè sĩ́deè ge bugi togó mm̀ kà kele sĩ́deè naa ní e bà é láá ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó káála.—Bugi Ẹ́fẹsọ̀s 1:18.

10. Éé ní ea kọlà ge “kpáá mèà” ẽ? (Ẹ̀b nàgé émì nu ea di kè kẽ.)

10 Tṍó e Bàrì tú a nyómá káí tõomá nóo ból gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst, bà “kpáá mèà.” * Jíízọ̀s beè tẹlẹ̀ nàgé bàlà kẽ kọọ̀ náa é válí gè baatẽ́ nè nen e Bàrì gáà tõe nóo ból bé ea ólò mèà naa gè “kpáá mèà,” àbèè ge “meà aa bá Bàrì.”—Jọ́ọ̀n 3:3-8; ekk.

11. Baatẽ́ nyààa ea ólò bã ló bé e nen ólò bugi togó naa tṍó e Bàrì ni tṍe nóo ból.

11 Mósĩ́ deè ní e gbò níí Kráìst ólò dààmà togó gè bugi togó mm̀ sĩ́deè ea dú kele tṍó e Bàrì ni tṍ va nóo ból é? Besĩ́ì Jìhóvà à kalá tṍ nóo ból gbò níí Kráìstí, ba beè palàge nvèè ka ló ba ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè. Ba beè olòó palàge ẹ̀bmà dẽè tṍó e Jìhóvà é lọ̀l kọ̀láá íb pọ́lọ́ lab dògò vaá tú boo kunukẽ̀í naamá páladaìs. Be à sẹlẹ, bà géè bugi togó nyòòmà ge zààva ló pá ba tọ àbèè ba kóò ea beè ù tṍó e bàé kẽeà. Sõò tṍó e Bàrì ni tṍ va nóo ból, bàé gbóó dààmà togó gè bugi togó mm̀ dõòna sĩ́deè. À náà và à dú vó é? Bà náa bugi togó kọọ̀ ge tõó dùm boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè náa kpáá bọọgẹ̀ duná lé. Bà náa nyááná ba bùlà boo béè tã̀àgã̀ bùlà àbèè kọọ̀ bà bọọ̀gẹ̀ monìè tã̀àgã̀. Bà náa ié bùlà kọọ̀ ge tõó dùm boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè é man ọ́ọ́-ọọ̀ ló. Tãa vó, Jìhóvà tú a nyómá káí nyaamá bé e bà bugi togó naa nè ba ẹ̀b dẽe sĩ́ e bà nveè ka lóá.

12. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ 1 Pítà 1:3, 4, mósĩ́ deè ní e gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ va nóo ból ólò ẹ̀bmà ba ból dẽe sĩ́é?

12 Àé láá tõó ló nen e Bàrì ni tṍe nóo ból kọ náa bọ́ẹ̀ ló nakà gbele lé nèà deeí. Sõò náa é íé bàà-bàà bùlà ea kil ló kọọ̀ Jìhóvà beè saẹ̀ẹ. Nyíée ólò palàge ẹẹ vaá à zaàva ló tṍó ea bugi togó nyòòmà a ból dẽe sĩ́ gè tõó dùm gbẹá káála.—Bugi 1 Pítà 1:3, 4.

13. Mósĩ́ deè ní e gbò e Bàrì beè tṍ va nóo ból ólò ẹ̀b ba dùm boo kunukẽ̀í ẽ́?

13 É kọ níí tõó dọ̀ kọọ̀ à tan gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból gè ù? Neǹ tóm Pọ́ọ̀l áálá nakà bíbvá. A beè tú nom̀ kpá ló nen doolé ló tọ tṍó ea kọ́ọ̀: “Boo tṍó e e di di m na kà tọ kpò sãa boo kunu kẽí, e a náámá bẹẹ nom kpá ló e a dìí lóí, è pyòlà túu vaá olòó bùlà. Níì ge kọ è gbĩ́ì ge aa m bẹẹ nom kpá ló boo kunu kẽí nì, sõò ge kọ è gbĩ́ì ge nvèà ní e a aa káálaá, kọ bé di dùm e bè náa tá sọọlà mèn bẹẹ nom kpá ló e a é láá ùi.” (2 Kọ́r. 5:4) Náa ḿ-má gbò níí Kráìstí gè tõó dùm boo kunukẽ̀í naa ní e bà ẹbmà dẽe ge vàlẹ̀ bá ù. Boo dõòna bá, bà ólò dé kpéè ló dùm vaá gbĩ́ gè tú buù deeí zọ̀ọ̀mà pá ba tọ nè ba kóò siimá tóm nè Jìhóvà. Sõò, náa kal ló béè gbò nu e bà gé náa, bà ólò kẽ̀èa boo ba lé ẹ̀b dẽe sĩ́ e bà íe nyòòmà dì deè sĩ́ lee.—1 Kọ́r. 15:53; 2 Pít. 1:4; 1 Jọ́ọ̀n 3:2, 3; Kùùà 20:6.

É KỌỌ̀ JÌHÓVÀ BEÈ TṌ NÓO BÓL OLO?

14. Éé ní e bè náa zógè kọọ̀ Bàrì a tú a nyómá káí tõomá nóo ból nen ẽ́?

14 Be à sẹlẹ ò gé bugi togó boo be ba beè tú nyómá káí tõomàè ni nóo ból. Beè vó, bugi togó boo gbò bíb ea palàge dì bíií: É kọọ̀ ò íè kà agẹ bá tàn ge naa bùlà Jìhóvà? É kọ ò íè bùlà kọọ̀ ò palàge ièè bẹ̀à sã́ bùlà nyòòmà sìtóm kọ̀ kpẹ̀a? É kọọ̀ ò ólò dé kpéè ló gè bugi Kpá Káí nè ge nó nu ea kil ló “kè tẽ́ a bùlà e a di ke gũa”? (1 Kọ́r. 2:10) É kọ ò mon kọọ̀ Jìhóvà náa kọọ̀ ó ié lé-lé nu ea silà aa mm̀ sìtóm kọ̀ kpẹ̀a? É kọọ̀ ò monì naamá tóm ea lèlà ní ló gè nvèè bá nè dõòna gbò kọ bàá nó nu ea kil ló Jìhóvà? É kọ ò monì nú ea zógè kọọ̀ Jìhóvà a nveè bá nè ni mm̀ kele-kele sĩ́deè? Be à gá náa vaá o ààla nyòòmà dénè bíbví à dú ẽei, é kọọ̀ níá tõó dọ̀ kọ Bàrì a sá ni kọ òó kil káála? Ẽ́èe. Ló éé? Boo béè kọọ̀ dénè gbò gyóòlo Bàrì é láá ié bùlà naa vó, kọbèè Bàrì beè tṍ va nóo ból àbèè kọ à gáà tõ̀. Vaá tení dú ló a nyómá káí, Jìhóvà é láá nvèè bá nè kọ̀láá kà a gyóòlo kọ bàá naa gbò nuí, e náa dẹẹ̀a boo ba ból dẽe sĩ́. Kàsĩ́, be à gá náa vaá nóo agàla boo be Bàrì beè tú a nyómá káí tõomá ni nóo ból, ge ié bàà-bàà bùlà naa vó é tõó dọ̀ kọọ̀ Bàrì gáà tõ ni nóo ból. Gbò e Jìhóvà ni sa náa ólò iéná bàà-bàà bùlà ea kil ló be a beè tõè va nóo ból àbèè à gáà tõ̀! Bà nyímá!

Jìhóvà beè tú kpóó gè naamá gbele-gbele nu nè Ébràhàm, Sérà, Dévìd, bií ló Jọ́ọ̀n ea ólò tú Nen Diilé Múú tení dú ló a nyómá káí, sõò náa beè tú nyómáá sààmà va kọ bàé kil káála (Ẹ̀b 15-16 kpò) *

15. Éé ní ea náa è nyimá kọọ̀ níì dénè gbò e ba beè ié nyómá Bàrì ní e Bàrì beè sà kọ bàé kil káála ẹ́ nìe?

15 È íè gã́bug nu dòòmà bá ea di mm̀ Kpá Káí ea kil ló gbò gbálà e ba beè dẹlẹ nyíé boo Bàrì e ba beè ié nyómá káí; sõò, bà náa beè ié ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó dùm gbẹá káála. Nyómá káí géè tulè Dévìd. (1 Sám. 16:13) Nyómá káí beè nvèè bá nèe kọ á dã́tẽ́ ló gbò nu ke gũ̀a ea kil ló Jìhóvà vaá tunáe gé emá sìgà ketõ̀ò ea di mm̀ Kpá Káí. (Máàk 12:36) Kọbèè vó, neǹ tóm Pítà beè kọọ̀ Bàrì náa beè tú Dévìd “kilma káála.” (Tóm 2:34) Jọ́ọ̀n ea ólò tú Nen Diilé Múú beè “ḿmá m Nyómá Káí.” (Lúùk 1:13-16) Jíízọ̀s beè kọọ̀ Jóòn bọọ èl kọ̀láá nen ea meà, sõò tṍóá a beè gbóó kọọ̀ Jóòn á gé gbàà gbò e bàé kil káála. (Máát. 11:10, 11) Jìhóvà beè tú kpóó gè naamá gbele-gbele nu nè gbòí tení dú ló a nyómá káí, sõò náa beè tú nyómáá sààmà va kọ bàé kil káála. É kọọ̀ níí tõó dọ̀ kọọ̀ bà náa bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo belí gbò e bà sa kọ bàé zọ Kráìst bẹ̀l gbẹá káála? Ẽ́èe. À tõó dọ̀ kọọ̀ Jìhóvà é kẽeé va naa ní e bàé tõó dùm mm̀ Páladaìs boo kunukẽ̀í.—Jọ́ọ̀n 5:28, 29; Tóm 24:15.

16. Mókà kpẽ́ ní e gã́bug gbò gyóòlo Bàrì gé ẹbmà dẽé deè nieí é?

16 Gã́bug gbò gyóòlo Bàrì e bà di boo kunukẽ̀í deè nieí náa íe ẹ̀b dẽe sĩ́ gè kil káála. Dì belí Ébràhàm, Sérà, Dévìd, Jọ́ọ̀n ea ólò tú Nen Diilé Múú, nè gã́bug gbò gbálà nè gbò bia e ba beè di mm̀ tṍó Kpá Káíá ẹb dẽe sĩ́ gè tõó dùm boo kunukẽ̀í kèbá bẹbẹ̀l Boǹ Méné Bàrì.—Híb. 11:10.

17. Mókà gbò bíb ní eé ló sọ́l boo mm̀ togó bel ge nò ea bẽene níí ẽ́?

17 Boo béè kọọ̀ sìgà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból di dií zẹ̀ẹ̀ deè nieí, náa kọ é bĩiná sìgà bíb. (Kùùà 12:17) Dì belí nu dòòmà bá, mó bá ní ea bọ́ló kọ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból á ẹ̀bmà ba lóó é? Be è nen ea dú boólò bõ̀ònatõ̀ò daàmà togó gè dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst, mó bá ní e olo é sẹẹ̀mà nakà nen ẽ́? Vaá be à gá náa vaá gã́bug gbò e bà kọ́ọ̀ Bàrì beè tõè va nóo ból ólòó bọọ dọ ló à? É kọ à bọ́ló kọ á tãagẽ́ ni bùlà? Èé áálá gbò bíbví mm̀ togó bel ge nò ea bẽene níí.

^ par. 5 Lọ̀l gé deè Pẹ́ntìkọ̀st 33 C.E. tẹlẹ vóí, Jìhóvà a ne kà kele íb ẹ̀b dẽe sĩ́ sìgà gbò níí Kráìst—níà ẹ̀b dẽe sĩ́ ge zọ̀ a Sã́áná bẹ̀l mm̀ káála. Mósĩ́ deè ní e gbò níí Kráìstí ólò nyimá kọ Bàrì a neè va nakà kele íb ẹ̀b dẽe sĩ́í ẽ́? Éé ólò naaá tṍó e Jìhóvà ni sa nen kọ àé kil káála ẹ́? Nakà togó bel ea dẹẹ̀a boo ní ea di mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló e ba beè emí ló January 2016 na, é áálá nakà gbò bíbvá nèi.

^ par. 2 GE BAATẼ́ MOǸ BEL: Tú nyómá káí tõomá va nóo ból: Jìhóvà ólò tú a nyómá káí sààmà nen ea é zọ Jíízọ̀s bẹ̀l gbẹá káála. Tení dú ló a nyómá káí, Bàrì ólò zìgà nu ea kil ló dì deè sĩ́ nè nená, àbèè ge “kọ Bàrì é [née] gyọ́ e a beè zìgà.” (Ẹ́fẹ. 1:13, 14) Na gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìstí é láá gbóó kọọ̀ nyómá káí “éla nen di tõ̀ò nè beéle,” àbèè ge naa kọ bà á gá ié bàà-bàà bùlà ea kil ló ba kpẽ́ gè kil káála.—Róm̀ 8:16.

^ par. 5 GE BAATẼ́ MOǸ BEL: Kpĩ́i. Nakà kpíií náa é gbẹá lee áá beè kọọ̀ nená bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo dọ̀ọ̀mà tṍó ea ú, àbèè besĩ́ì gbele pọ̀b kpo tã̀àgã̀a kálá dààmà togó.—Ẹ́fẹ. 4:30; Kùùà 7:2-4; ẹ̀b “Questions From Readers” mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló níí April 2016.

^ par. 10 Ge kpáá dã́ bọ̀ọ̀vẹ̀ bààtẽ́ ea kil ló ge “kpáá mèà,” ẹ̀b Kpá Tọ Kùdẽe Ló, níí April 1, 2009, 3-12 náásĩ́.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 27 Bàrì Tú Pá A Nvín Tẹlẹ Bàlà Kẽ

^ par. 57 BÀÀTẼ́ EA KIL LÓ FÙTÓ: Kọbèè bà sííi nvee tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ boo béè bẹẹ zìgà àbèè kọọ̀ è íè dì pọ́ì ge vee vaá noòmà kà kà belá gbò nen, èé láá ẹb dẽe sĩ́ gè tõó dùm boo kunukẽ̀í kèbá bẹbẹ̀l Boǹ Méné Bàrì.