Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

43 TOGÓ BEL GE NÒ

Fã̀ Áá Jìhóvà

Fã̀ Áá Jìhóvà

Jìhóvà dú Bàrì ea bĩiná kọ é fãè áá ẹlẹ.NÁH. 1:2.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 51 Beele Beè Kìn Lóó Nè Bàrì!

GE TENÍ BOO *

1. Éé ní ea náa vaá à bọ́ló kọ é fã̀ áá Jìhóvà ẹ?

JÌHÓVÀ gbĩ́ kọ é fãè áá ẹlẹ boo béè kọọ̀ ẹlẹ ní ea beè dèmii vaá nèi dùm ẽ. (Kùùà 4:11) Sõò à íe ànà-ànà e ólò kpee sĩ́ ló. Kọbèè è vùlè Jìhóvà vaá fã̀ dẽè, à íe dõòna kà gbò nú ea é láá palàge bọọí ló mm̀ dùm ea é kpegíi lọl ló gè vùlè vaá fã̀ áá Jìhóvà belí bé ea bọ́ló naa. À bọ́ló kọ é dã́tẽ́ ló bé e níá é láá naaá naa. Túá kà, naanii mè é zẹ́ẹ́ ló bel boo nú e gè fã̀ áá Jìhóvà kọlà.

2. Dẹ̀ẹ̀a boo kpá Ẹ́xọdọ̀s 34:14, be è palàge vùlè Jìhóvà, éé ní eé náa ẽ́?

2 Kpá Káí kọ́ọ̀ ge fã̀ áá Jìhóvà bĩ́íná kọ é ié sogo-sogo kè tẽ́ vulà kìlmàé ló. Née é zigà kọọ̀ tọ́ọ̀ nen àbèè nu á tú a dọ̀ mm̀ beéle dùm.—Bugi Ẹ́xọdọ̀s 34:14.

3. Éé ní ea náa vaá bẹẹ gè fã̀ Jìhóvà náa dú zọ̀là pọ́ì e?

3 Bẹẹ fã̀ e neè Jìhóvà náa dú zọ̀là pọ́ì. Ló éé? Boo béè kọọ̀ à dẹẹ̀a boo gbò nú e nóò ea kilíé ló. È nyímà ló gbò a lé-lé kpãa. È nyímà ló gbò nu ea léémá Jìhóvà nè gbò nú ea bẽ́émáe, vaá gbò nuá à bẽemá nágé beele. È nyímà vaá nvèè sãa kúm a tóm̀ bùlà kilma ló gbò nen. Nyíéi ẹ́ẹ kọ à sọ́i tọ́ deè kọ é duè a kóò. (Ps. 25:14) Kọ̀láá kà nu e nóò ea kil ló bẹẹ Neǹ Dèm Nù náa kọ é tõo bã̀é ló.—Jém̀z 4:8.

4. (a) Éé ní e Pọ́lọ́ Nyómá ólò tú siimá tóm mm̀ ge ọọvẹ ló bẹẹ vulà kilma ló Jìhóvà ẹ? (b) Éé ní eé nó mm̀ nakà kpò nònùí ẽ́?

4 Pọ́lọ́ Nyómá ní ea gé lẹẹlà bel ló bàlà booí é, vaá à tú bàlà booí siimá tóm mm̀ sĩ́deè ea é náa kọọ̀ gbò nú e gbò nen gbĩ́ gè ié á dú nu ea bọọí ló mm̀ dùm vaá naa kọọ̀ á tàvàlàí ló gè bé èlbá bẹẹ gbò pọ́lọ́ tàn. (Ẹ́fẹ. 2:1-3; 1 Jọ́ọ̀n 5:19) À gbĩ́ kọ é vùlè nàgé dõòna kà gbò nu kọbé née vulè áá Jìhóvà. Naanii mè é ló sọ́l boo bàà sĩ́deè e Pọ́lọ́ Nyómá é láá naamá vó. Túá kà, dú kọọ̀ à gbĩ́ kọ é vùlè kpègè, ní ea égè bàà kà dú kọ é sà pọ́lọ́ kólì kyáà.

ỌẸ̀ DẼE EA KIL LÓ GÈ VÙLÈ KPÈGÈ

5. Éé ní ea náa vaá èé íè ge ọẹ̀ dẽe ea kil ló gè vulè kpègè e?

5 Dénè bẹ̀ì ólò gbĩ́ gè ié gyã́á ge dè, lé kọ̀là ló ge nvèà, nè kà lé tọ gè tõó . Kọ̀láá bé ea dì naa, èé íè ge ọẹ̀ dẽe ló gè dààmà togó gè vulè kpègè. Gbele tõ̀ò nen deè nieí dú gbò e “bà vulè kpègè” nè gbò nu e bàé láá tú kpègè zalmá. (2 Tím. 3:2) Jíízọ̀s beè nyimá kọọ̀ àé láá tavala ló pá a gbò nyòòne nvée gè ié íb nakà vulàí. Jíízọ̀s beè kọọ̀: “Tọ́ọ̀ nen náa é láá dú gyóòlo bàà kà tẹ̀ tọ. Boo bée kọ à é ọ́ví ene ọ̀và vaá à vulè na nen e a dú kele ló níéá, à bè kọ à é dává ló ene ọ̀và vaá à ẹb na nen e a dú kele ló níéá tẹlẹ kẽ. Nóo é láá dui gyóòlo Bàrì nè gyọ́.” (Máát. 6:24) Nen ea ólò fã̀ Jìhóvà vaá tú nágé gã́bug a tṍó nè kói gboomá gyọ́ mm̀ nakà bàlà booí, dì ea gé dú gyóòlo nè bàà kà tẹ̀ tọ, náa gé fã áá Jìhóvà.

Bé e sìgà pá leodesíà beè ẹ̀b ba lóó naa . . . nè bé e jìhóvà nè jíízọ̀s beè ẹ̀b va naa (Ẹ̀b 6 kpò)

6. Éé ní eé láá nó lọl ló gbò moǹ bel Jíízọ̀s ea beè kọ́ nè bõ̀ònatõ̀ò ea di Leodesíà ẹ?

6 Nyòòmà kùbmà nvéè túá gbò gbááá, gbò nen e ba beè di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò Leodesíà beè ẽegã́ boo ba bá kọọ̀: “M̀m̀ nen méné! M gbo gyọ́ sẹlẹ kẽ, vaá tọ́ọ̀ nu náa bĩiná.” Sõò kèsĩ́ Jìhóvà nè Jíízọ̀s, ọ̀và gbò ‘nen e bà deèga zẹ̀ẹ̀ e sàn divá dẽe! Gbò tãa, e bà kyãamà kóló kè tẽ́ vaá dẽéva à gimí.’ Jíízọ̀s beè dùùlàva bá deè tṍ, níì boo béè kọ ba beè bã̀ méné nì, sõò boo béè kọọ̀ bà vulè kpègè naa ní ea kyọ ba gbaa ló kilma ló Jìhóvà. (Kùùà 3:14-17) Be à gá náa vaá è nvèè kpíí ló kọ è gé daamà togó gè vùlè kpègè, èé íè ge le-le dee bá bẹẹ bug togó mm̀ gbala-gbala. (1 Tím. 6:7, 8) Bé níì vó nì, àé náa kọ é vùlè dõòna kà gbò nu, vaá Jìhóvà náa é tú bẹẹ fã̀. À “bĩ́íná kọ é fã̀ áá ẹlẹ.” (Dìt. 4:24) Mósĩ́ deè ní e kpègè é láá dààmà togó gè dú nu ea palàge bọọí ló mm̀ dùm ẽ?

7-9. Éé ní e nú e ene kà neǹ kànen mm̀ bõ̀ònatõ̀ò ea kọlà David beè tení bá nóòmà nié?

7 Bugi togó boo nu dòòmà bá David, ea dú neǹ kànen ea ólò sí tóm agẹlẹ bá ea di dó United States. A beè kọọ̀ ẹlẹ beè duè kà lé neǹ tóm. Ba beè tẹlẹ̀ẹ kpãa ló gbẹá boo tóm kiẽ́e ea ólò sí tóm vaá ba beè nyimáe ló kọ à dú enè nen ea ólò láá palàge sí tómá gbẹá dóá. David beè kọọ̀, “Tṍóá m̀ géè bugi togó kọọ̀ nà sìm kilsĩ́ boo tómá dú tã́áná dee bá ea aa bá Jìhóvà.” Sõò é kọọ̀ Jìhóvà ní ea beè naa kọ á sìm kil sĩ́é?

8 David beè gbóó dààmà togó gè nyimá kọọ̀ tómá gé kyọgàlàẹ̀ a gbaa ló kilma ló Jìhóvà. A beè kọọ̀: “Gbẹá nònù nè tṍó em gé kọ́ kpẹ̀a, áá gbò tã̀àgã̀ ea di boo tóm ní em ólò bugi togó boo é. Bà géè kpẽ́ kà tõ̀ò kpègè nèm, sõò m beè bọọgẹ̀ ié tã̀àgã̀ bùlà, vaá tã̀àgã̀ beè gbóó dààmà togó gè bã zẹ̀ẹ̀ nà va nè m̀m̀.”

9 David beè gbóó nyimá kọ à dú bíi kọ á neè béèlàfùl boo nú ea é gyaàmasĩ́ mm̀ dùm. A beè kọọ̀, “M beè gbóó beeláfùl ge kpoogè dee ló nà dìtõ̀ò.” David beè gbĩ́ gè nyaaná bá ló bé ea sí tóm naa, vó beè naa kọ á sì gé kọ́ nú ea noo gè naa nè nen ea beè túe ló tóm. Éé beè silà aa mmé? Ba beè kpó David lọl ló tóm! Éé ní ea beè gbóó naa ẽ́? A beè kọọ̀, “Dee ea bẽene, m beè gbóó kũune dẽe tú gã́bug ẽ́ kọọmá kpẹ̀a dénè tṍó.” Kọbé bà láá dé nu, David nè a va beè gbóó sí tóm gè õ̀ònà ló kẽ. Tṍó e tṍó téní, a beè gbóó dú neǹ gyà deèsĩ́ tóm kọ̀ kpẹ̀a dénè tṍó, vaá a va beè du nágé neǹ gyà deèsĩ́ tóm kọ̀ kpẹ̀a pọ́ì ńkem̀ tṍó aa ló tṍó e ẹlẹ beè dààmà togó. Nakà dóm nè vaí sa gè sí tóm e náa ólò tàn gã́bug nen gè sì, sõò níì íb tóm e bà gé sí ní ea palàge bọọ́ vá lóé nì. Kọbèè à gá náa vaá kpègè e bà gé kpẽ́ nèva à palàge kil ló ní e bà géè zẹ́ẹ́ olòó dè, ba beè ié nú ea gbõomá vá ló buù ẽ́. Ba beè gbĩ́ gè tú Jìhóvà naamá túá kà nu mm̀ ba dùm, vaá ba beè nyimá kọọ̀ Jìhóvà ólò ẹ̀b nú ea kil ló gbò e bà náá vó.—Máát. 6:31-33.

10. Mósĩ́ deè ní eé láá kpènà bẹẹ nyíe ẽ́?

10 Kọbèè à gá náa vaá è ié kpègè àbèè kọ née íè, à bọ́ló kọ é kpènà bẹẹ nyíe. Mósĩ́ deè e? Ó gá vùlè ge bã̀ méné. Vaá ó gá zìgà kọọ̀ tóm eo gé sí á palàge bọọ́ ní ló èlmà ge sí tóm nè Jìhóvà. Mósĩ́ deè ní eo é láá nyimá kọbèè íb dìtõ̀ò ea bélí vó dì ní boo é? Sìgà gbò bíb eo é láá bĩiná o bá dú: ‘É kọ m̀ ólò bọ̀ọ̀gẹ̀ bugi togó boo nú ea kiI ló nà pííla tṍó em di nònù àbèè tṍó em gé kọ́ kpẹ̀a? É kọ m̀ ólò bọ̀ọ̀gẹ̀ bùlà nú ea kil ló bé ea é náa vaá m̀ íé kpègè dì deèsĩ́? É kọọ̀ kpègè nè gyọ́ ólò domà tã̀àgã̀ mm̀ nà ílà dóm nè va? É kọ àé váliḿ ló gè sí tóm e dõòna gbò ólò ẹ̀b tẹlẹ kẽ be à gá náa vaá à nèm deè kọ ḿ tú gã́bug tṍó siimá tóm nè Jìhóvà?’ (1 Tím. 6:9-12) Tṍó e gé bugi togó boo gbò bíbvá, èé íè ge kẽ̀èa boo kọọ̀ Jìhóvà vulèi vaá à zigà nè gbò e bà fã́e kọọ̀: “Ní é sọ́i bá tọ́ọ̀ dee; ní é sãanài bá ló gbẹẹ́ kẽ tọ́ọ̀ dee.” Níà nú ea náa vaá neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè emí kọọ̀: “Kpoolai bọọ dùm lọlii ló gè vùlè kpègè.”—Híb. 13:5, 6.

TÚ Ọ̀Ẹ̀ DẼE SÀÀMÀ O KÓLÌ KYÁÀ

11. Éé ní e íb kólì kyáà e nen sa é láá naaá ló a dùm ẽ?

11 Jìhóvà gbĩ́ kọ é dé kpéè ló bẹẹ dùm, vaá kólì kyáà é láá nvèè bá nèi kọ é naa vó. Kàsĩ́, Moǹ Bel Bàrì kọ́ọ̀ “náa íe nu ea kpáá dú lé èlmà kọọ̀ nen á dé nu vaá à ṍ nu nè ge dé kpéè ló a agẹ tóm.” (Ẹ̀klì. 2:24) Kọ̀láá bé ea dì naa, gã́bug kól kyáà ea di bàlà booí é láá kyọ̀i. Àé láá naa kọọ̀ gã́bug nen á dààmà togó gè dé kpéè ló àbèè ge vùlè gbò nú e Moǹ Bel Bàrì kọ́ à dú pọ́lọ́.

Bà mée ní e ba beè naa gbò nú eo saà mm̀ o kólì kyáà ẹ? (Ẹ̀b 11-14 kpò) *

12. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ 1 Kọ́rìnt 10:21, 22, éé ní ea náa vaá à bọ́ló kọ é tú ọ̀ẹ̀ dẽe sààmà bẹẹ kólì kyáà ẹ?

12 È gbĩ́ì ge fã̀ áá Jìhóvà, vóà naa, née é láá ‘dé gyã́á Dõò’ vaá è ‘dé nágé gyã́á zọ.’ (Bugi 1 Kọ́rìnt 10:21, 22.) Ge zọ̀ nen deá gyã́á ólò zogè kọọ̀ gbaa ló kóò di kẽ. Be à gá náa vaá è sà gbò kólì kyáà ea nveè sãa kúm zààlì kẽ, dùm fã̀ zọ, kúnà gã̀, àbèè dõòna kà gbò tàn nom̀ kpá ló, àé bélí kọọ̀ è gé zọ gbò ọ́b Bàrì deá gyã́á e baala beè bùl. Dee deè nvée, náa é kyọ áá beéle, sõò àé kyọ nàgé bẹẹ gbaa ló kóò kilma ló Jìhóvà.

13-14. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ kpá Jém̀z 1:14, 15, éé ní ea náa vaá èé ọ́ẹ̀ dẽe ea kil ló íb kólì kyáà e saà ẹ? Ne nu dòòmà bá.

13 Zẹ́ẹ́ bugi togó boo sìgà gbò sĩ́deè e kólì kyáà dì belí gyã́á. Tṍó e gé dé gyã́á, è ólò sà nú eé tú nvea gã́. Sõò kọ̀láá tṍó e sọọlà gyã́áá mèn, née é láá lẹ̀ẹ̀là bel ló bé e gyã́áá é tõoí gbàà naa. Lé gyã́á ólò naa kọ lóói á valí; pọ́lọ́ gyã́á ólò zọẹ́i kpá ló. Née ólò vàlẹ̀ bá nyimá nu ea náaí ló, sõò à ólò dọ bàlà kẽ tṍó e tṍó ni téní.

14 Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, tṍó e saà kólì kyáà, èé láá sà nu eé bugi togó boo. Tṍó e náà vó lọ̀l, kólì kyáà e beè sàa é tọ́á ló sĩ́deè bé e bugì togó vaá ié tọa ló naa. Lé kólì kyáà ólò dọ̀ bélè nèi; pọ́lọ́ kólì kyáà é nveèi kom ló. (Bugi Jém̀z 1:14, 15.) Nu e pọ́lọ́ kólì kyáà é náaí ló náa é valẹ̀ bá dọ bàlà kẽ, sõò bé e tṍó gé téní naa, níà bé ea é dọ́ bàlà kẽ naa ẽ́. Níà nú ea náa vaá Kpá Káí à ãanéi kọọ̀: “Ó gá kẹlẹi bọọ bá. Tọ́ọ̀ nen náa é láá gĩimá Bàrì. Kọ̀láá nu e nen fó ní e a é buulà e. Nen e a fó boo tàn e a di m a nom kpá ló é buulà ú lọl m tàn e a di m a nom kpá ló, vaá nen e a fó boo Nyómá Káí é buulà dùm e bè náa tá lọl m Nyómá Káí.” (Gàl. 6:7, 8) À palàge dú bíi kọ é kìn kólì kyáà ea nveè sãa kúm gbò nu e Jìhóvà ọ́bví!—Ps. 97:10.

15. Mókà dõ̀ònù ní e Jìhóvà néi kọ é dé kpéè ló é?

15 Gã́bug gbò níí Jìhóvà ólò dé kpéè ló ge ẹ̀b JW Broadcasting®, ea dú kiẽ́e e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò zogè nú boo TV tenmá boo íntanèt. Ene kà vígà pábia ea kọlà Marilyn beè kọọ̀: “JW Broadcasting a nveè bá nèm kọ ḿ ié ẹ́ẹ́-ẹẹ̀ nyíe, vaá m̀ḿ láá ẹ̀b kọ̀láá nu e bà zógè boo béè kọọ̀ dénè ẹ̀ẹ̀ dú lé. Tṍó ea dú áá m̀m̀ àbèè kọọ̀ lóóm ọọ, m̀ ólò ẹ̀b lòbèl àbèè nòònù Ge Tú Nu Ea Dì Nè Dee ea é síèm kpóó ló. Níá náa kọ ḿ kpáá tõo bã ló Jìhóvà nè a bõ̀ònatõ̀ò. JW Broadcasting aa deè nyaaná nà dùm.” É kọ ò gé dé kpéè ló nakà dõ̀ònù ea aa bá Jìhóvàí? Ge kpáá tẹlẹ ló ãa-ãa nòònù ea gé dọ́ bàlà kẽ buù ẽ́í, JW Broadcasting ólò faalá gã́bug ọ́diò nè vídiò nè gbò sọ́l ea é síè ni kpóó ló eo é láá ẹ̀b vaá ò pãane tṍ ló kọ̀láá tṍó.

16-17. Éé ní ea náa vaá èé ọ́ẹ̀ dẽe kilma ló gã́bug tṍó e nveè mm̀ kólì kyáà ẹ, vaá mósĩ́ deè ní eé láá naamá vó?

16 À palàge bọ́ló kọ é ọẹ̀ dẽe ea kil ló íb nu e saà naamá kólì kyáà, vaá è ọ́è nàgé dẽe ea kil ló gã́bug tṍó e nveè m. Be níì vó nì, èé láá tú gã́bug tṍó nvee mm̀ kólì kyáà èlmà bé e túù siimá tóm nè Jìhóvà naa. À ólò tavala ló gbele tõ̀ò nen gè láá lẹ̀ẹ̀là bel ló gã́bug tṍó e bàé peé boo kólì kyáà. Ene kà vígà pábia ea ni tóólá 18 gbáá ea bée kọlà Abigail beè kọọ̀: “Ge olòó ẹ̀b TV ólò nvèè bá nèm kọ ḿ ié dĩ̀ìnè ló kọ̀láá ló èlà deé em beè bọọgẹ̀ dú kíìli-kíìli. Sõò be ní ọ́ẹ̀ dẽe, m̀ḿ láá tú gã́bug ávà dììma ló gè ẹ̀b áá TV.” Samuel ea ni tóólá 21 gbáá beè kọọ̀: “Sìgà tṍó m̀ ólò ẹ̀b gã́bug ńkpulu dẽè vídiò gbẹá boo íntanèt. M̀ ólò dààmà togó gè zẹ́ẹ́ ẹ̀b áá ene kà, sõò besĩ́ m̀ kálá nyèèà, taa àbèè ténì kà ávà ólò téní.”

17 Mósĩ́ deè ní eo é láá lẹ̀ẹ̀mà bel ló gã́bug tṍó eo nveè mm̀ kólì kyáà ẹ? Túá kà láb tọ dú gè zẹ́ẹ́ nyimá gã́bug tṍó eo ólò peé boo. Gbò bel ea bẽeneí é kọ́ bé eo é náa naa. Emí dẽè o kàlẹ́ndà gã́bug tṍó eo ólò tú ẹ̀bmà TV, gã́bug tṍó eo ólò ẹ̀bmà nú boo íntanèt, nè gã́bug tṍó eo ólò bìlmà gém̀ boo o fóòn. Be à gá náa vaá ò mòn kọọ̀ ò gé peelìè gã́bug tṍó, pììgà boo gè noo bé eo é sẹlẹ bá ló naa. Zẹ́ẹ́ noo tṍó nyòòmà gbò nu ea palàge dì bíi, vaá ò gbóó sẹlẹ tṍó ló kólì kyáà. Ní ea bẽene, bàn Jìhóvà kọ á nveenìè bá neè ni kọ ó láá naa gbò nú eo beè noo. Vó é náa kọ ó ié gã́bug tṍó nè kói nyòòmà ge nó Kpá Káí boo o lóó, fã̀ pá tọ, ge sí nònù, nè ge sí tóm nè Jìhóvà tení ló gè kọ́ kpẹ̀a vaá noòmà nu gbò nen. Òó gbóó láá palàge de nágé kpéè ló tṍó eo nveè mm̀ kólì kyáà boo béè kọọ̀ ò túù Jìhóvà naamá túá kà nu mm̀ o dùm.

BEELÁFÙL GE KILSĩ́ GÈ FÃ̀ ÁÁ JÌHÓVÀ

18-19. Mósĩ́ deè ní eé láá zogè kọ è fãà áá Jìhóvà ẹ?

18 Tṍó e neǹ tóm Pítà émí nu ea kil ló dee deè nvéè bàlà boò Sétàní nè ãa bàlà booá lọ̀l, a beè kọọ̀: “Boo bée vó, e pá vígà, tã́gíní bé e o gé élai bànài Deeá, piigai monii kọ á gá ié dà à bè bo e a é díí ló kè sĩ́ Bàrì, vaá ò zọíe diaí m fẹ́ẹ́ fẹẹ̀ ló.” (2 Pít. 3:14) Tṍó e tõò dùm vaá fã̀ Jìhóvà mm̀ sĩ́deè e ẹlẹ ténmá, è zógè kọ è fãè áá Jìhóvà.

19 Sétàn nè a bàlà boo é kilsĩ́ gè pììga boo kọ é tú dõòna kà gbò nu gyààma sĩ́ mm̀ bẹẹ dùm èlmà Jìhóvà. (Lúùk 4:13) Sõò kèbá kọ̀láá kà ànà-ànà ea élaí sĩ́, née é zigà kọọ̀ tọ́ọ̀ nen àbèè nu á tù dọ̀ Jìhóvà mm̀ bẹẹ dùm. È béèlafùl ge tú nu ea bọ́ló áá Jìhóvà nèe—ea dú ge fã̀ áá ẹlẹ!

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 30 Ńdáà Tẹ̀, Nà Bàrì Nè Nà Kóò

^ par. 5 È ólò dé kpéè ló gè fã̀ Jìhóvà. Sõò é kọọ̀ èé fã áá ẹlẹ? Ààla dẹẹ̀a boo béèlafùl e neè. Bóo béè vó, kọbé è láá nyimá be áá Jìhóvà ní eé fãé, naanii èé ló sọ́l boo bẹẹ béèlafùl kilma ló kpègè nè kólì kyáà.

^ par. 53 BÀÀTẼ́ EA KIL LÓ GBÒ FÙTÓ: Beele née é zigà ge dé gyã́á e ba beè bùl gbẹá kiẽ́e ea dú gbẹ́l. Boo béè vó, éé ní ea náa vaá èé ẹb gbò nú ea nveè sãa kúm zààlì kẽ, dùm fã zọ, àbèè kúnà gã̀ ẽ?