Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

22 TOGÓ BEL GE NÒ

Kilsĩ́ Gè Kyãa Boo “Èèlè Ea Di Káí”

Kilsĩ́ Gè Kyãa Boo “Èèlè Ea Di Káí”

“À íe pọ̀b èèlè ea é di, . . . Èèlè Ea Di Káí.”​—ÀÌZ. 35:8.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 31 Naanii lèèma Bàrì!

GE TENÍ BOO NÚ EÉ NÓ a

1-2. Mókà agẹbá béèlàfùl ní ea beè dú bíi kọọ̀ pá Júù e ba beè di Bábilọ̀n á nèe? (Ẹ́zrà 1:​2-4)

 MÉNÉÁ a ténmà nègã́! Pá Júù e ba beè di ól síí-sii mm̀ 70 gbáá gbẹá Bábilọ̀n é gbóó láá òòa kẽ kil ba boǹ Ízràẹ̀l. (Bugi Ẹ́zrà 1:​2-4.) Áá Jìhóvà ní ea é láá naa kọọ̀ íb nakà nuí á naaá ẽ́. Éé ní ea náa vaá è kọ́ vóé? Pá Bábilọ̀n náa ólò sọ̀bá gbò e bà síi kilma ól síí-sii. (Àìz. 14:​4, 17) Sõò baa bé èlbá pá Bábilọ̀n, vaá ãa méné ea gé bẹl Bábilọ̀n a ténmá kọọ̀ pá Júù é láá òòà kil ba bon. Vóà naa, buù kà pá Júù, èlmà tõ̀ò gbò togó boo tọ é kpeesĩ́ ló kà agẹbá béèlàfùl: be bàé aa Bábilọ̀n àbèè kọ bàé gbẹ́á. Náa beè valí gè nè nakà béèlàfùlí. Ló éé?

2 Beà sẹlẹ, áná beè naa kọọ̀ gã́bug ọ̀và á beeláfùl kọ bà náa é aalìè. Vaá gã́bug pá Júù gáà tõó tọ́ọ̀ kà dõona kà dó daalá lọl ló Bábilọ̀n boo béè kọọ̀ kĩé ní e ba beè mèà gbẹá ẹ́. Ba beè ẹ̀b Ízràẹ̀l naamá boǹ ba gbò nómá tẹ̀. Àé láá dú kọọ̀ sìgà pá Júù beè bã̀ méné gbẹá Bábilọ̀n, vó beè naa kọ á tàvàlà vá ló gè aa ló ba pííla nè lé be kil bon e bà náa zẹ́ẹ́ nyimá.

3. Mókà tã́áná dee bá ní e pá Júù e bà ooà kil Ízràẹ̀l é íe é?

3 Kilma kĩée gã́bug pá Júù e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo dì, gè òòà kil Ízràẹ̀l beè palàge bọọ́ vá ló èlmà kọ̀láá kà nú e ba beè sọ̀bá gbẹẹ́ kẽ. Bélè ea bọọ lọ̀l vaá à lee e bàé íe dú gè fã̀ Jìhóvà. Náa kal ló béè kọọ̀ nú ea é sígá ló 50 ketõ̀ò ge tõo fã̀ ńbàlì e bà náàmà bá beè di Bábilọ̀n, tọ́ọ̀ kà tọọ̀ káí Jìhóvà náa beè dì. Tọ́ọ̀ kà gbàni vààla gyọ́ọ e pá Ízràẹ̀l é tõó boo vaalá gyọ́ọ nè Jìhóvà belí bé e Log Mózìs beè kọ́ naaá, náa beè dì. Nagé, tọ́ọ̀ kà gbò vààla gyọ́ọ e bà gbááá ló váála gyọ́ọ náa beè dì nà. Gbaló vó, gbò e bà ólò fã̀ ńbàlì e bà náàmà bá beè palàge bọọ́ tõ̀ò èlmà gbò e bà fã̀ Jìhóvà. Boo béè vó, gã́bug pá Júù e bà vulè Jìhóvà géè ẹ̀bmà dẽè tṍó e bàé ooà kil ba bon vaá òòmà õ̀òa fã̀ nvee kẽ.

4. Éé ní e Jìhóvà beè zìgà nè pá Júù e bà géè òòà kil Ízràẹ̀l ẹ?

4 Ge kyã̀à aa Bábilọ̀n kil Ízràẹ̀l é láá tú ténì ẽ́, sõò Jìhóvà beè zìgà kọ àé lọlìè kọ̀láá kà nú ea gáẹ̀ beè naa kọ á tàvàlà vá ló gè òòà kil Ízràẹ̀l. A beè kọ́ tenmá gã́ neǹ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì Àìzáíà kọọ̀: “Õonai boo èèlè Jìhóvà! Baalii pọ̀b èèlè tenmaí boo kpáà bàlà ól záí sãaá nè bẹẹ Bàrì. Kĩée ea dú dọ̀-dọ̀ bànà á ọọgá, vaá kĩée ea dú kpògòlò-kpògòlò á dú kolo-kolo kẽ ea ọ́ọ́gá.” (Àìz. 40:​3, 4) Zẹ́ẹ́ dòòmà dẽe ló kọọ̀: à íe ene kà pọ̀b èèlè ea téní boo kpáà bàlà ól záí sãa, vaá à palàge ọọgá boo. Àé léémá gbò e bà gé sí kyẽè ge tení boo! Àé válí gè tení boo pọ̀b èèlè ea ọ́ọ́gá èlmà ge dẽe gù, ge tení boo kpá-kpá ńgù, àbèè ge tení kĩée ea dú kpọ̀lọ̀-kpọ̀lọ̀. Àé náa nagé kọọ̀ nen á vàlẹ̀ bá iná kĩée ea gé sí.

5. Mókà bée ní e ba beè kolí ló nú ea doà bá pọ̀b èèlè ea aa Bábilọ̀n kil Ízràẹ̀l ẹ?

5 Deè nieí, bà ólò nè bée àbèè nómbà gã́bug pọ̀b èèlè. Pọ̀b èèlè e Àízáíà beè kọ́ nú ea kil lóá íe nagé bée. A beè kọọ̀: “À íe pọ̀b èèlè ea é di, ẽei, èèlè ea kọlà Èèlè Ea Di Káí. Gbò e bà náa õoà náa é téní boo.” (Àìz. 35:8) Éé ní e nakà zìgànùí beè tõó dọ̀ kilma ló pá Ízràẹ̀l deè kéléá ẹ́? Vaá éé ní ea tõó dọ̀ kilma ló beéle deè nieí é?

“ÈÈLÈ EA DI KÁÍ”​—TṌÓ EA KIL NVÉEÁ NÈ KÁTOGÓÍ

6. Éé ní ea beè naa kọ bàá kolí èèlèa kolíe èèlè ea di káí é?

6 “Èèlè Ea Di Káí”​—dú kà lé bée ge nè pọ̀b èèlè! Éé ní ea náa vaá bà kolíe èèlè ea di káí é? Boo béè kọọ̀ bà náa é sọtọ́ deè kọọ̀ nen e bè náa õoà, naamá kọ̀láá nen ea ólò kuná gã̀, fã̀ zọ, àbèè kọ à ólò sí dõona kà agẹbá pọ́lọ́ á tõó Ízràẹ̀l. Pá Júù e bàé ooà kil Ízràẹ̀l é dú “gbò e bà di káí” nè ba Bàrì. (Dìt. 7:6) Níà náa tõó dọ̀ kọọ̀, gbò e ba beè aa Bábilọ̀n náa beè íe bíi ló gè nyaaná ba dùm kọbé bà láá fã̀ Jìhóvà.

7. Éé ní ea beè dú bíi kọọ̀ sìgà pá Júù á nyaaná bá ló é? Nè nu dòòmà bá.

7 Dì belí bé e beè kọ́ naaá, gã́bug pá Júù beè mèà gbẹá Bábilọ̀n, vaá bé e pá Bábilọ̀n ólò naa nu vaá bugi togó naa a ọọlà ló gã́bug ọ̀và. Gã́bug gbáá aaló tṍó e sìgà pá Júù ooà kil Ízràẹ̀l, Ẹ́zrà beè dã́ kọọ̀ sìgà pá Júù ílí gbò bia e bà náa ólò fã̀ Jìhóvà. (Ẹ́xọ. 34:​15, 16; Ẹ́zrà 9:​1, 2)Tṍó e tṍó téní, a beè palàge bọọ́ ló Méné Nìhèmáíà tṍó ea mon kọọ̀ gbò nvín e bà meà gbẹá Ízràẹ̀l náa beè láá dã́ dém bel pá Júù. (Dìt. 6:​6, 7; Nìh. 13:​23, 24) Éé ní ea é náa kọọ̀ gbò nvíní á láá vùlè Jìhóvà vaá fã̀e boo tṍó e bà náa dã́ dém bel Híbrù​—ea dú pọ̀bkà dém bel e ba beè emá Moǹ Bel Bàrì e? (Ẹ́zrà 10:​3, 44) Vóà naa, pá Júùí íe gã́bug nu gè nyaaná bá ló, sõò àé palàge valí vá ló gè nyaaná bá ló gbò nuí gbẹá Ízràẹ̀l ea dú kĩée e bà gé oomà õ̀òa fã̀ nvee kẽá.​—Nìh. 8:​8, 9.

Lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919 C.E., gã́bug gãà gbò gbálà, gbò bia, nè gbò pá nvín a aa mm̀ gbele bábilọ̀n vaá dààmà togó gè kyãa boo “Èèlè Ea Di Káí” (Ẹ̀b 8 kpò)

8. Éé ní ea náa vaá nú ea beè naaá gã́bug gbáá ea kil nvéeá à kuu beele é? (Ẹ̀b fòtó ea di kóó kpáí.)

8 Sìgà nen é láá kọọ̀ ‘gbò nú ea beè náááí palàge dú lé, sõò é kọọ̀ à íe nú ea tõó dọ̀ kilma ló beéle deè nieí?’ Ẽei, boo béè kọọ̀ èé láá kọọ̀ beéle dì e gé kyãà nàgé boo “Èèlè Ea Di Káí.” Kọbèè è dṹùnà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból àbèè ‘na gbò naanà bólá,’ à dú bíi kọ é kilsĩ́ gè kyãa boo “Èèlè Ea Di Káí.” Ge naa vó é náa kọ é láá kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà kátogóí nè dì deèsĩ́ tṍó ea Boǹ Méné é dú. b (Jọ́ọ̀n 10:16) Lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919 C.E., gã́bug gãà gbò gbálà, gbò bia, nè gbò pá nvín a aa mm̀ Gbele Bábilọ̀n, ea dú bõ̀ònaló kyáá fã̀, vaá dààmà togó gè kyãa boo èèlèa. Àé láá dú kọọ̀ olo dì vá zẹ̀ẹ̀. Nú ea é láá dú 100 gbáá ea kil nvéeá ní e beè dààmà togó gè tení boo èèlèa ẹ, sõò ba beè dààmà togó gè sí tóm ló gã́bug gbáá ea kil nvéeá besĩ́ à kalá dọ̀ tṍóá.

GE KPOOGÈ DEE LÓ ÈÈLÈA

9. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ kpá Àìzáíà 57:​14, mósĩ́ deè ní e ba beè kpoogè dee ló ‘Èèlè Ea Di Káíá ẹ́’?

9 Jìhóvà beè lọ̀l kọ̀láá kà nú ea gáẹ̀ beè láá kpega deè pá Júù e bà géè aa Bábilọ̀na. (Bugi Àìzáíà 57:14.) Èé kọ́ vàẹ̀ kilma ló ‘Èèlè Ea Di Káíá’ deè nieí é? Gã́bug gbáá besĩ́ à kalá dú 1919, Jìhóvà beè tú gbò e bà sííáẹ pọ̀ ló siimá tóm naa ní ea é valí ló gbò nen gè aa mm̀ Gbele Bábilọ̀n. (Doolé ló Àìzáíà 40:3.) Ba beè sí gbò tóm ea é náa kọọ̀ tṍó e tṍó é téní, gbò e bà íe lé bùlà á láá aa mm̀ kyáá bõ̀ònaló fã̀ vaá zọ̀ gbò níí Jìhóvà fã̀e. Éé ní e “gè sí tóm ló èèlèí” beè bã̀àa m ẽ́? Bugi togó boo sìgà gbò tóm e ba beè sì.

Mm̀ gã́bug gbáá, gbò e bà sííá pọ̀ ló Bàrì beè nvèè bá sí tóm ea é náa kọ á valí ló gbò nen ge aa mm̀ Gbele Bábilọ̀n (Ẹ̀b 10-11 kpò)

10-11. Mósĩ́ deè ní e gè naa príǹt nè ge tàb Kpá Káí beè naa kọọ̀ gbò kà-kà bel ea di mm̀ Kpá Káí á zààlàẹ?

10 Ge naa príǹt kpá. Ba beè tú bá emá Kpá Káí dọ̀ọ̀mà mm̀ gbáá 1450. Ge naa vó beè olòó tú tṍó, vó beè naa kọọ̀ gbò ní e ba ni émí lọ̀l á sí kpègè vaá náa beè tọla kẽ. Sõò tṍó e bà íe ńzì ge naamá príǹt kpá, a beè naa kọ á valí gè naa príǹt gã́bug Kpá Káí tẽ̀ènè tṍó naa ní ea beè gbóó láá iná ló gã́bug nen.

11 Ge tàb kpá. Mm̀ gã́bug gbáá, dém bel Látìn ní e ba beè emá gã́bug Kpá Káí é, vaá áá gbò e ba beè sí tọọ̀ kpá ní e bà ólò láá dã́ ból lóé. Tṍó e gè naa príǹt kpá ni palàge tọla kẽ, gbò e bà sííá pọ̀ ló Bàrì beè gbóó kpáá pììgà bé e ba kpóó sim tùlà naa vaá tàb Kpá Káí nvee mm̀ gbò dém bel ea tọla kẽ. Vó beè naa kọọ̀ gbò e bà gé bugi Kpá Káí á láá tú nú e gbò tẹ̀sĩ́ bõ̀ònaló fã̀ nóòmà va doolé ló nú e Kpá Káí nóòmà.

Gbò e bà sííá pọ̀ ló Bàrì beè nvèè bá sí tóm ea é náa kọ á valí ló gbò nen ge aa mm̀ Gbele Bábilọ̀n (Ẹ̀b 12-14 kpò) c

12-13. Nè nu dòòmà bá ea kil ló bé e gbò e bà géè nó Kpá Káí mm̀ gbáá 1835 beè tú kyáá nòòmà nù gbò tẹ̀sĩ́ bõ̀ònaló fã̀ ẹẹ́ dẹi naa.

12 Gbò kpá gè noomá Kpá Káí. Gbò e bà ólò tú ọ̀ẹ̀ dẽe noomá Kpá Káí beè nó gã́bug nu lọl m. Sõò, nyíè gbò tẹ̀sĩ́ bõ̀ònaló fã̀ beè bììlà tṍó e gbò e bà géè nó Kpá Káíí kọ́ gbò nú e bà nó nè dõona gbò. Dì belí nu dòòmà bá, lọl mm̀ gbáá 1835, à íe gbò e ba beè dààmà togó gè emí trákt ea náa kọ gbò nen á nyimá kọọ̀ sìgà nú e gbò tẹ̀sĩ́ bõ̀ònaló fã̀ gé nóòmà dú kyáá.

13 Mm̀ nú ea é láá dú gbáá 1835, enè nen ea ólò nó Kpá Káí ea bée kọlà Henry Grew, beè emí ene kà trákt ea ló bel boo dìtõ̀ò gbò e ba beè ù. Mm̀ trákta, a beè baatẽ́ lọl mm̀ Kpá Káí kọọ̀, ge tõó dùm dọ̀ọ̀mà dè-dè dú dõ̀ònù ea aa bá Bàrì, níì nú e ba beè màn biií ló nì, dì belí bé e sìgà gbò tọ Bàrì nóòmà naa. Mm̀ gbáá 1837, ene kà tẹ̀sĩ́ bõ̀ònaló fã̀ ea bée kọlà George Storrs, beè mòn ene kà tráktá tṍó ea beè di mm̀ train. A beè bugi vaá agala boo kọọ̀ a monìè kà-kà bel. A beè gbóó beeláfùl ge kọ́ nú ea nóá nè dõona gbò. Mm̀ gbáá 1842, a beè nè gã́bug lòbèl dẹ̀ẹ̀a boo togó bel ea kọ́ọ̀ “Ge Gbĩ́ Gè Nyimá​—É Kọọ̀ Gbò Pọ́lọ́ Íe Ból Nyíé E Náa Ólò Ù?” (“An Inquiry​—Are the Wicked Immortal”) Gbò nú e George Storrs beè emí beè palàge tọá ló ene kà nvín ãa gbálà ea kọlà Charles Taze Russell.

14. Mósĩ́ deè ní e Vígà Russell nè pá a gbò beè ié bélè lọl ló gbò tóm ea beè siá ea beè naa kọọ̀ gbò nen á láá aa mm̀ bõ̀ònaló kyáá fã̀ ẽ?

14 Mósĩ́ deè ní e Vígà Russell nè pá a gbò beè ié bélè lọl ló gbò tóm ea beè siá gã́bug gbáá ea kil nvéeá ẽ́? Tṍó e bà géè nó Kpá Káí, ba beè ẹ̀b gbò kpá ea ólò baatẽ́ moǹ bel nè kele-kele Kpá Káí e ba beè tàb, e dõona gbò beè emí besĩ́ à kalá dọ̀ tṍó e baala daamà togó ba tóm. Gbò nú e Henry Grew, George Storrs, nè dõona gbò beè gbĩ́tẽ́ ló lọl mm̀ Kpá Káí, beè palàge dọ̀ nàgé bélè nè va. Vígà Russell nè pá a gbò beè nvèè nàgé bá sí tóm ea náa kọ á valí ló gbò nen gè aa mm̀ bõ̀ònaló kyáá fã̀ tení dú ló gè emí gã́bug kpá nè trákt ea ló bel boo gbò nú ea di mm̀ Kpá Káí.

15. Mókà pọ̀bkà nu ní ea beè naaá mm̀ gbáá 1919 ẽ?

15 Mm̀ gbáá 1919, Gbele Bábilọ̀n ea dú bõ̀ònaló kyáá fã̀ náa beè ié ná kói boo gbò níí Bàrì. Gbááá ní e “gyóòlo ea nyímá nu vaá bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo” beè dààmà togó gè sí tóm kọbé gbò e bà íe lé bùlà láá tení boo ‘Èèlè Ea Di Káíá’ ẹ́. (Máát. 24:​45-47) Tóm e gbò nen beè sí boo èèlèa tṍó ea kil nvéeá a náa kọọ̀ gbò e bàé téní boo á láá nó gã́bug nú ea kil ló Jìhóvà nè a tóm̀ bùlà. (Pró. 4:18) À náa nagé kọ bàá láá tõó dùm mm̀ sĩ́deè ea gbáá ló bùlà Jìhóvà. Jìhóvà náa ẹbmà dẽe kọọ̀ pá a gbò á nyaaná bá ló dénè nu tẽ̀ènè tóm. Tãa vó, à gé náa kọọ̀ bàá dã́ ból ló gbò kà-kà bel ea di mm̀ Kpá Káí ńkem-kem. (ẹ́b ńkpó ea kọ́ọ̀ “ Jìhóvà Dì Ea Gé Õonà Pá A Gbò.”) Ẹ̀b bé e nyíéi é palàge ẹẹ tṍó e kọ̀láá kà nú e náà é nveè ka ló Bàrì naaà!​—Kọ́l. 1:10.

‘ÈÈLÈ EA DI KÁÍÁ’ GÁÀ KÙÀ

16. Lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919, mókà tóm ní e bà dì e bà gé sí boo ‘Èèlè ea di Káíá’ ẹ́? (Àìzáíà 48:17; 60:17)

16 À ólò dú bíi kọọ̀ gbò nen á sí tóm ló kọ̀láá kà èèlè kọbé náa kyọà. Lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919 a, bà dì e bà gé sí tóm ló “Èèlè Ea Di Káí” á, kọbé à válí ló gã́bug nen gè aa mm̀ Gbele Bábilọ̀n. Gyóòlo ea nyímá nu vaá bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo e bà ã́àa íbá lóá beè gbóó dààmà togó gè sí tóm, vaá mm̀ gbáá 1921, ba beè emí ene kà kpá ea é nveè bá nè gbò nen kọ bàá nó kà-kà bel ea di mm̀ Kpá Káí. Béè kpáá kọlà, The Harp of God, ba beè naa príǹt nú ea é sígá ló ọ̀ọ̀lẹ̀ gãà kpoò kpáá vaá tàb nvee mm̀ 22 dém bel. Kpáá beè nvèè bá nè gã́bug nen kọ bàá nó kà-kà bel ea di mm̀ Kpá Káí. Kátogóí, e ié dõona kà ãa kpá gè sẹ̀ẹ̀mà nò Kpá Káí ea kọlà Dé Kpéè Ló Dùm Dọ̀ọ̀mà Dè-dè! Mm̀ gbò dee deè nvéè deeí, Jìhóvà dì ea gé tú a bõ̀ònatõ̀ò nèèmài gbò tùlè ea dẹẹa boo Kpá Káí, ea é nveè bá naa kọ dénè bẹ̀ì é kilsĩ́ ge kyãa boo “Èèlè Ea Di Káí” á.​—Bugi Àìzáíà 48:17; 60:17.

17-18. Ãàe ní e ‘Èèlè Ea Di Káíá’ é túi kìlmà ẽ?

17 Èé láá kọọ̀, kọ̀láá tṍó e nen zigà ge nó Kpá Káí, à íe nèà deè ge kyãa boo “Èèlè Ea Di Káí” á. Sìgà gbò kyãa boo èèlèá iná deèsĩ́ vaá aa boo. Sìgà gbò bééláfùl ge kilsĩ́ gè kyãa boo èèlèá dọ̀ọ̀mà tṍó e bàé íná kĩée e bà gé kil. Ãàe ní e bà gé kil é?

18 Kilma ló gbò e bà íe ẹ̀b dẽesĩ́ gè kil káálá, “Èèlè Ea Di Káí” á, é tú va kilma ‘páladaìs Bàrì’ ea di káála. (Kùùà 2:7) Kilma ló gbò e bà íe ẹ̀b dẽesĩ́ gè tõó boo kunukẽ̀í, èèlèa é náa kọ bàá gbõoma tṍó e 1,000 gbááá ni íná kùbmà. Be à gá náa vaá ò gé kyãa boo èèlèí deè nieí, ó gá ẹ̀à nvée. Vaá ó gá aa boo dọ̀ọ̀mà tṍó eo é kyãà iná mm̀ ãa bàlà booá! È banì kọ Bàrì á naa kọ ó “iná ke kùbmà èèlèá mm̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló.”

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 24 Dúi Boo Gù Jìhóvà

a Jìhóvà beè kolí nú ea doà bá pọ̀b èèlè ea aa Bábilọ̀n kil Ízràẹ̀l kolíe “Èèlè Ea Di Káí.” É kọọ̀ Jìhóvà a kpóògè nàgé dee ló èèlè nè pá a gbò deè nieí? Ẽei! Lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919, gã́bug gãà gbò nen a aa mm̀ Pọ̀b Kà Bábilọ̀n vaá dààmà togó gè kyãa boo “Èèlè Ea Di Káí” á. Dénè bẹ̀ì é íè ge gbẹá boo dọ̀ọ̀mà tṍó eé íná kĩée e gé kil, ea dú ãa bàlà booá.

c BÀÀTẼ́ EA KIL LÓ FÒTÓ: Vígà Russell nè pá a gbò beè tú gbò nu gè noomá Kpá Káí e dõona gbò beè emí besĩ́ baala à kálá dààmà togó ba tóm siimá tóm.