Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

O Beè Nyimá Gé?

O Beè Nyimá Gé?

É Kọọ̀ Nòòtẽ́ Ea Kil Ló Mordecai Dú Pọ́ì Lóg?

À ÍE gã́bug nú e neǹ Júù ea kọlà Mordecai beè naa ea di mm̀ kpá Esther. Aẹ̀ beè neǹ Júù ea beè di ól síí-sii ea géè sí tóm tọọ̀ méné Pésìà. Níí beè naaá dààmà togó vòò gbò gbáá besĩ́ Jíízọ̀s à kalá mèà, “mm̀ gbò dee e [Méné] Ahasuerus géè bẹ̀l.” (Deè niei gã́bug nen kọ́ọ̀ níà méné Xerxes I.) Mordecai beè kpega deè tṍó e ba beè noo gè fẹ́ méné ea géè bẹ̀la. Mm̀ ge õáe zaa, ménéá beè noo kọ bàá nvèè ka ló Mordecai gbẹá kèsĩ́ gbò nen. Tṍó e tṍó téní, e Haman ea dú neǹ ọ́b Mordecai nè nagbò pá Júùa ni ú, ménéá beè gbóó dàlà kpãa ló Mordecai naamá nen ea bẽenée mm̀ a bẹlbẹ̀l. Nakà dọ̀í beè naa kọọ̀ Mordecai á láá tenmà log ea beè dùùlà dénè pá Júù e ba beè di Pésìà lọl bá gbò e bà géè gbĩ́ gè fẹ́ vaá.​—Ẹ́stà 1:1; 2:​5, 21-23; 8:​1, 2; 9:16.

Sìgà gbò nòòtẽ́ nómá e ba beè di mm̀ 20 gbò gbááá beè kọọ̀ kpá Éstà dú pọ́ì lóg nè ge kọọ̀ Mordecai náa beè dì. Náa kal ló béè vó, mm̀ gbáá 1941, gbò e bà ólò gbĩ́ tẽ́ ló nu mm̀ kunukẽ̀ beè mòn gbò nú ea é láá nvèè sãa kúm bel e Kpá Káí kọ́ ea kil ló Mordecai. Éé ní e ba beè mòn ẽ?

Gbò e bà ólò gbĩ́tẽ́ ló nu beè mòn émì nuù pá Pésìà ea kol béè ene kà gbálà ea beè kọ̀là Marduka (ea tõó dọ̀ Mordecai mm̀ Bèkée). A beè dú neǹ togó tóm, vaá àé láá dú kọọ̀ aẹ̀ beè neǹ bugì kpègè gbẹá Shushan. Arthur Ungnad, ea dú nen ea beè palàge nyimá nòòtẽ́ ea kil ló sìgà bálásĩ́ ea di Ésíà kọ́ọ̀ émì nuù pá Pésìàí ní ea dú “dõòna kà kpá ea beè kpáá kọ́ nú ea kil ló Mordecai” e ba beè mon tṍóá ẽ́.

Lọl tṍó e Ungnad beè kọ́ nú ea kil ló níí, dõòna kà gbò nò kpá a tab gã́bug dõòna kà gbò émì nuù pá Pésìà. Émì nu e di boo báà dem e bà beè lọl Persepolis beè di zẹ̀ẹ̀ gbò nú e ba beè tàb, vaá ba beè mon mm̀ nú e ba beè kyọ̀sĩ́ e bà ólò Kpoogè Dee Ló Gyọ́ Sẹlẹ m ea di ku kpàn gbọọ ea di ló pọ̀b boná. Ba beè mòn kọọ̀ émì nú ea di boo báà demí dú tṍó e méné Xerxes I géè bẹ̀l. Ba beè emí mm̀ dém bel pá Elam vaá à fáálá gã́bug bée ea di mm̀ kpá Ẹ́stà. a

Bée ea kọlà Mordecai (Marduka) e bà émí boo báà dem̀ pá Pésìà

Gã́bug báà dem e ba beè emí nú boo ea di Persepolis kol béè Marduka, ea beè sí tóm tọọ̀ méné ea di Shushan tṍó e méné Xerxes I géè bẹ̀l. Nú e bà émí boo ene kà báà demá baatẽ́ kọọ̀ Marduka dú nen ea ólò tàb bel. Bààtẽ́á gbááá ló nú ea di mm̀ Kpá Káí ea kọ́ nú ea kil ló Mordecai. A beè olòó sí tóm tọọ̀ Méné Ahasuerus (Xerxes I) vaá à beè olòó ló bàà kà dém bel. Mordecai beè olòó ĩìtẽ́ ló gbànsĩ́ ea di beè méné Shushan. (Ẹ́stà 2:​19, 21; 3:3) Gbànsĩ́ ea di ló beè ménéá beè naa kọọ̀ tọá á kpe dẽe vaá kĩá ní e dénè gbò e bà gé sí tóm tọọ̀ ménéá ólò tõo ẽ́.

À íe bèlà ea bọ́ló kọ é nvèè kpíí ló ea di zẹ̀ẹ̀ Marduka e émì nú ea di boo gbò báà demá kọ́ nú ea kil lóá nè Mordecai e Kpá Káí kọ́á. Ba beè gbá tõó dùm tẽ̀ènè tṍó gbẹá tẽ̀ènè ketõ̀ò vaá gbá sí tóm tọọ̀ méné. Dénè níí zógè kọọ̀ Marduka nè Mordecai e kpá Ẹ́stà kọ́ nu ea kil lóá níà tẽ̀ènè nen.

a Mm̀ gbáá 1992, Professor Edwin M. Yamauchi, beè emí kpá ea fáálá òb kà bée ea di mm̀ émì nuù pá Persepolis e ba beè mòn nàgé mm̀ kpá Ẹ́stà.