A Biblia csupán egyszer, a 3Mózes 19:28-ban említi a tetoválást. Ezt írja: „ne tetováljátok magatokat.” Isten ezt a parancsot Izrael nemzetének adta, mert azt akarta, hogy különüljenek el az őket körülvevő népektől, akik az isteneik nevét vagy jelét a bőrükre tetoválták (5Mózes 14:2). Noha az izraelitáknak adott Törvény nem vonatkozik a keresztényekre, a benne rejlő alapelvet érdemes komolyan átgondolni.
Helyes, ha egy keresztény tetoválást vagy testfestést csináltat?
A következő bibliai idézetek segíthetnek ennek eldöntésében:
„Az asszonyok. . . szerényen ékesítsék magukat” (1Timóteusz 2:9, Katolikus fordítás). Ez az alapelv azonban a nőkre és a férfiakra egyaránt érvényes. Tiszteletben kell tartanunk mások érzéseit, és nem szabad magunkra irányítani a figyelmet.
Némelyek az egyéniségüket vagy a függetlenségüket fejezik ki a tetoválással, és olyanok is vannak, akik azt szeretnék jelezni, hogy joguk van azt tenni a testükkel, amit akarnak. Ám a Biblia erre buzdítja a keresztényeket: „Mutassátok be testeteket élő, szent, az Isten előtt elfogadható áldozatul; ez értelmi képességetekkel végzett szent szolgálat” (Róma 12:1). Józanul gondoljuk át, hogy miért akarunk tetoválást. Ha azért, hogy ezzel kövessünk egy divathóbortot, vagy hogy lássák rajtunk, hogy egy bizonyos csoporthoz tartozunk, ne feledjük, hogy az érzéseink talán nem lesznek olyan tartósak, mint a tetoválás. Ha elemezzük az indítékainkat, az segíthet bölcsen döntenünk (Példabeszédek 4:7).
„A szorgalmasnak tervei biztosan hasznot hoznak, aki viszont hirtelenkedik, szükségre jut” (Példabeszédek 21:5). Sokan egy hirtelen ötlettől vezérelve csináltatnak tetoválást, és nem számolnak azzal, hogy ez hosszú távon hatással lehet a kapcsolataikra és a munkájukra is. A tetoválások eltávolítása költséges és fájdalmas lehet. Kutatások és a tetoválások eltávolításával kapcsolatos üzlet virágzása azt mutatja, hogy rengetegen vannak, akik megbánták, hogy tetoválást csináltattak.