Nem. A Biblia nem mondja azt, hogy a pénz önmagában rossz, vagy hogy minden bajnak az okozója. Sokan azt mondják, hogy ez a gondolat a Bibliából származik. Ám a Biblia nem egészen így fogalmaz. Valójában azt mondja, hogy „a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak a gyökere” (1Timóteusz 6:10).

•  Mit mond a Biblia a pénzről?

•  Miért veszélyes a Biblia szerint a pénz szeretete?

•  Miért jó, ha megfogadjuk, amit a Biblia a pénzről ír?

•  Bibliaversek a pénzről

 A Biblia elismeri, hogy a pénz hasznos, sőt egyfajta „védelem” is lehet, ha jól használjuk fel (Prédikátor 7:12). És elismerően beszél azokról, akik nagylelkűek, például anyagilag segítenek másokat (Példabeszédek 11:25).

 Ugyanakkor óva int attól, hogy a pénz legyen a legfontosabb az életünkben. Ezt írja: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van” (Héberek 13:5). A lényeg tehát az, hogy ne hajszoljuk a pénzt, hanem gondolkodjunk róla kiegyensúlyozottan. Ne vágyjunk többre annál, mint amire valóban szükségünk van, vagyis legyünk elégedettek, ha van mit ennünk, felvennünk, és van hol laknunk (1Timóteusz 6:8).

 A kapzsi emberek nem élhetnek majd örökké (Efézus 5:5). Egyrészt azért nem, mert a kapzsiság felér a bálványimádással (Kolosszé 3:5). Másrészt pedig azért, mert annyira meg akarnak gazdagodni, hogy sokszor semmibe veszik az erkölcsi elveket. „Aki. . . hirtelen akar meggazdagodni, nem marad ártatlan” – írja a Példabeszédek 28:20. A kapzsi emberek gyakran még a zsarolástól, csalástól, emberrablástól, gyilkosságtól vagy más bűncselekményektől sem riadnak vissza.

 De még ha nem vetemednek is ilyesmire, a kapzsiságnak akkor is nagyon rossz következményei vannak. A Biblia ezt írja: „Akik. . . elhatározták, hogy gazdagok lesznek, azok csapdába esnek, engednek a kísértésnek és a sok értelmetlen, káros kívánságnak” (1Timóteusz 6:9).

 Ha nem teszünk olyat, amiről tudjuk, hogy helytelen, és Isten elítéli, akkor lesz önbecsülésünk, és Isten elismerését és támogatását élvezhetjük. Isten ezt ígéri azoknak, akik őszintén törekednek arra, hogy neki tetszően éljenek: „Soha nem hagylak cserben, és soha nem hagylak magadra” (Héberek 13:5, 6). És arról is biztosít bennünket, hogy „a hűséges ember sok áldást kap” (Példabeszédek 28:20).