Ha összevetjük az ókori kéziratokat, nyilvánvaló, hogy a Biblia szövege alapvetően nem változott. Annak ellenére van ez így, hogy az évezredek során többször is olyan anyagokra másolták, melyek nem voltak időtállóak.

 Több ezer ókori kézirat maradt fenn, melyek szövegében számos különbség lelhető fel. Ebből látható, hogy történtek hibák a másolás során. A legtöbb hiba jelentéktelen, és nem változtat a szöveg értelmén. Azonban néhány olyan jelentős különbségre is fény derült, melyekből úgy tűnik, hogy a másolók szándékosan változtattak a Biblia üzenetén. Nézzünk erre két példát!

1.   Néhány régi bibliafordításban a következőt olvashatjuk az 1János 5:7-ben: „a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy.” Azonban a hiteles kéziratok megerősítik, hogy ezek a szavak nem találhatók meg az eredeti szövegben, csak később toldották hozzá. a Emiatt a megbízható, modern bibliafordításokban már nincsenek benne.

2.   A Biblia ókori kézirataiban több ezerszer megtalálható Isten neve. Ennek ellenére számos fordítás az „Úr” vagy az „Isten” címet használja ezeken a helyeken.

 Olyan sok kézirat áll a rendelkezésünkre, hogy még sosem volt ilyen könnyű megtalálni a hibákat. b Mit mondhatunk a mai Biblia pontosságáról, ha összevetjük ezeket a kéziratokat?

•   A Héber iratokról (gyakori nevén Ószövetség) William H. Green tudós a következőt mondta: „Biztonsággal elmondhatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem jutott el hozzánk ekkora pontossággal!”

•   A Keresztény görög iratokról, vagyis az Újszövetségről F. F. Bruce bibliatudós ezt írta: „Az Újszövetségre vonatkozó bizonyítékaink sokkal értékesebbek, mint azok, amelyek sok klasszikus szerző írásaira vonatkoznak, pedig a klasszikus művek hitelességét senkinek sem jut eszébe kétségbe vonni.”

•   Sir Frederic Kenyon, a bibliai kéziratok neves szakértője megjegyezte, hogy bárki „kezébe veheti a teljes Bibliát, és félelem vagy habozás nélkül állíthatja, hogy Isten igaz Szavát tartja a kezében, melyet az évszázadok során lényeges veszteség nélkül adtak át nemzedékről nemzedékre”.

•   A zsidó és a keresztény másolók egyaránt megőrizték az olyan beszámolókat, melyek súlyos hibákat tártak fel Isten szolgáiról c (4Mózes 20:12; 2Sámuel 11:2–4; Galácia 2:11–14). Az olyan részeket sem hagyták ki, melyek elítélik az engedetlen zsidó nemzetet és a romlott szokásait (Hóseás 4:2; Malakiás 2:8, 9; Máté 23:8, 9; 1János 5:21). A pontos másolatok bizonyítják, hogy a másolók becsületesek voltak, és nagyra értékelték Isten szent Szavát.

•   Vajon Isten, aki ihlette a Bibliát, ne tudna gondoskodni arról, hogy az évezredek során hiteles maradjon? d (Ézsaiás 40:8; 1Péter 1:24, 25). De igen, hiszen az volt a szándéka, hogy ne csak a régen élt emberek, hanem mi is a javunkra fordíthassuk (1Korintusz 10:11). Elmondható, hogy „mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4).

•   Amikor Jézus és a követői idéztek a Héber iratok másolataiból, semmi kétségük sem volt afelől, hogy azok az ókori szövegek pontosak-e (Lukács 4:16–21; Cselekedetek 17:1–3).