1Krónikák 16:1-43

  • A szövetségládát elhelyezik egy sátorban (1–6.)

  • Dávid hálaadó éneke (7–36.)

    • „Jehova lett a király!” (31.)

  • Szolgálat a szövetségládánál (37–43.)

16  Bevitték hát az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki.+ Aztán égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.+ 2  Amikor Dávid végzett az égőáldozatok+ és a közösségi áldozatok+ bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében. 3  Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, minden férfinak és nőnek egy-egy kerek kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt. 4  Aztán lévitákat jelölt ki, hogy Jehova ládájánál szolgáljanak,+ hogy tiszteljék Jehovát*, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék őt. 5  Asáf+ volt a fő, a második őutána Zakariás. Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél+ hárfákon meg más húros hangszereken játszottak.+ Asáf cintányérokat szólaltatott meg,+ 6  Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákat fújták szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt. 7  Azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának, és utasította Asáfot+ és a testvéreit arra, hogy énekeljék el:  8  „Adjatok hálát Jehovának,+ dicsőítsétek a nevét! Ismertessétek meg tetteit a népekkel!+  9  Daloljatok neki, énekkel dicsérjétek őt,*+gondolkodjatok el* minden csodálatos tettén.+ 10  Dicsekedjetek az ő szent nevével!+ Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát szolgálják*.+ 11  Keressétek Jehovát+ és erejét,szüntelenül keressétek arcát*!+ 12  Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghez vitt,+csodáira és ítéleteire, melyeket kihirdetett, 13  ti, szolgájának, Izraelnek utódai*,+Jákob fiai, az ő választottai!+ 14  Ő Jehova, a mi Istenünk.+ Az egész földre kihatnak ítéletei.+ 15  Emlékezzetek szövetségére örökké,ezer nemzedékig az ígéretre, melyet tett,*+ 16  a szövetségre, melyet Ábrahámmal kötött,+és az esküre, melyet Izsáknak tett,+ 17  melyet mint rendelkezést megerősített Jákobnak,+és mint hosszú időkre szóló szövetséget Izraelnek, 18  ezt mondva: »Neked adom Kánaán földjétörökségül.«+ 19  Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok,bizony, nagyon kevesen, és idegenként laktatok azon a földön.+ 20  Nemzetről nemzetre vándoroltak,egyik királyságtól a másik népig.+ 21  Nem engedte meg, hogy bárki is elnyomja őket,+sőt, királyokat feddett meg miattuk,+ 22  így szólva: »Ne nyúljatok felkentjeimhez,és ne bántsátok prófétáimat!«+ 23  Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói! Hirdessétek nap nap után szabadítását!+ 24  Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét,minden nép között az ő csodálatos tetteit! 25  Mert Jehova nagy, és ő a legméltóbb a dicséretre,ő tiszteletre méltóbb minden istennél.+ 26  A népek istenei mind csak semmit érő istenek,+de Jehova az, aki az eget alkotta.+ 27  Méltóság és pompa van az ő jelenlétében,+erő és öröm az ő lakhelyén.+ 28  Adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, ti népek családjai,adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, mert övé a dicsőség és az erő!+ 29  Adjátok meg Jehovának a nevét megillető dicsőséget,+vigyetek ajándékot, és járuljatok elé.+ Hajoljatok meg* Jehova előtt szent, díszes öltözetben*!+ 30  Reszkessetek a színe előtt mindnyájan, ti föld lakói! A föld* szilárdan áll, nem inog meg* soha.+ 31  Örüljön az ég, és vigadjon a föld!+ Hirdessétek a nemzetek között: »Jehova lett a király!«+ 32  Zúgjon a tenger, és minden, ami benne van,ujjongjanak a mezők, és minden, ami rajtuk van! 33  Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt,mert eljön*, hogy megítélje a földet. 34  Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó,+odaadó szeretete örökké tart.+ 35  És mondjátok: »Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene,+gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől,hogy hálát adhassunk szent nevednek,+és ujjongva dicsérjünk!+ 36  Dicsőség Jehovának, Izrael Istenénekegy örökkévalóságon át*!«” És az egész nép ezt mondta: „Ámen!”*, és dicsérték Jehovát. 37  Dávid pedig otthagyta Asáfot+ és a testvéreit Jehova szövetségének ládájánál, hogy ott szolgáljanak szüntelen,+ a napi teendők szerint.+ 38  Obed-Edom és a testvérei, 68 ember, és Obed-Edom, Jedutun fia, és Hósa kapuőrök voltak. 39  Cádók+ pap és a paptársai Jehova hajléka előtt voltak a gibeoni magaslaton,+ 40  hogy rendszeresen égőáldozatokat mutassanak be Jehovának az égőáldozati oltáron reggel és este, és hogy mindent megtegyenek, ami meg van írva Jehova törvényében, melyet Izraelnek parancsolt.+ 41  Velük volt Hémán, Jedutun+ és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának,+ mert „odaadó szeretete örökké tart”.+ 42  Velük volt Hémán+ és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten dicsőítésére használt más hangszereket; Jedutun fiai+ pedig a kapunál voltak. 43  Aztán elment az egész nép, mindenki a maga otthonába. Dávid pedig elment, hogy megáldja a saját háznépét.

Lábjegyzetek

Szó szerint: „megemlékezzenek Jehováról”.
Vagy: „zenéljetek neki”.
Esetleg: „beszéljetek”.
Szó szerint: „keresik”.
Vagy: „jelenlétét”.
Vagy: „leszármazottai”. Szó szerint: „magva”.
Szó szerint: „a szóra, melyet parancsolt”.
Esetleg: „szentségének pompája miatt”.
Vagy: „imádjátok”.
Vagy: „a termékeny föld”.
Vagy: „nem rázkódik meg”.
Vagy: „eljött”.
Vagy: „öröktől fogva örökké”.
Vagy: „Úgy legyen!”