1Mózes 25:1-34

  • Ábrahám újra megnősül (1–6.)

  • Ábrahám halála (7–11.)

  • Izmael fiai (12–18.)

  • Megszületik Jákob és Ézsau (19–26.)

  • Ézsau eladja az elsőszülöttségi jogát (27–34.)

25  Ábrahám pedig ismét megnősült. A feleségének Ketura volt a neve. 2  Idővel ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt+, Isbákot és Suahot.+ 3  Joksánnak született két fia, Sába és Dedán. Dedán fiai voltak: Assurim, Letusim és Leummim. 4  Midián fiai voltak: Éfa, Éfer, Hánók, Abida és Eldáa. Ők mind Ketura fiai voltak. 5  Ábrahám később mindenét Izsáknak adta,+ 6  de adott ajándékokat a másodfeleségeitől született fiainak is. Utána pedig – amikor még élt – elküldte őket a fia, Izsák mellől kelet felé, a Kelet földjére.+ 7  Ábrahám 175 évet élt. 8  Ábrahám utána kilehelte utolsó leheletét. Hosszú életnek örvendett, idősen és elégedetten halt meg. A népe mellé került.* 9  A fiai, Izsák és Izmael, eltemették Makpela barlangjába, Efronnak, a hettita Cohár fiának a mezején, amely Mamréval szemben van,+ 10  azon a mezőn, melyet Ábrahám Hét fiaitól vásárolt. Ott temették el Ábrahámot, és itt volt eltemetve a felesége, Sára is.+ 11  Ábrahám halála után Isten továbbra is megáldotta a fiát, Izsákot,+ aki Beér-Lahai-Rói+ közelében lakott. 12  Ez Izmaelnek+, Ábrahám fiának a története, akit Hágár+, Sára egyiptomi szolgálója szült Ábrahámnak: 13  Ezek voltak Izmael fiai név szerint és családonként: Izmael elsőszülöttje volt Nebájót+, aztán született Kédár+, Adbeél, Mibsám+, 14  Misma, Dúma, Massa, 15  Hadád, Téma, Jetur, Náfis és Kedema. 16  Ezek Izmael fiai, és ez a nevük letelepedésük és táboraik* szerint. Tizenkét fejedelem a törzseik szerint.+ 17  Izmael 137 évet élt. Utána kilehelte utolsó leheletét, meghalt, és a népe mellé került*. 18  Izmael fiainak a tábora pedig Havilától+ – mely az Egyiptomtól nem messze található Súr+ közelében fekszik – Asszíriáig terjedt. Izmael pedig a testvérei közelében telepedett le*.+ 19  Ez Izsáknak, Ábrahám fiának a története:+ Izsák Ábrahám fia volt. 20  Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette Rebekát, a Paddán-Arámban lakó, arameus Betuel lányát,+ az arameus Lábán testvérét. 21  És Izsák szüntelen könyörgött Jehovához a feleségéért, mert az meddő volt. Jehova pedig meghallgatta a könyörgését, úgyhogy Izsák felesége, Rebeka teherbe esett. 22  De a benne lévő fiúk viaskodni kezdtek egymással,+ ezért ezt mondta: „Ha ez így van, akkor minek élek?” Megkérdezte hát Jehovát. 23  Jehova pedig ezt mondta neki: „Két nemzet van a méhedben,+ és két nép származik belőled.+ Az egyik nemzet erősebb lesz, mint a másik,+ és az idősebb fogja szolgálni a fiatalabbat.+ 24  Amikor eljött a szülés ideje, csakugyan ikrek voltak a méhében. 25  És kijött az első, aki vörös volt mindenhol, és olyan volt, mint egy szőrruha.+ Ezért Ézsaunak*+ nevezték el. 26  Utána jött a testvére, kezével Ézsau sarkába kapaszkodva.+ Ezért Jákobnak* nevezték el.+ Izsák 60 éves volt, amikor a felesége megszülte őket. 27  Ahogy a fiúk növekedtek, Ézsau ügyes vadász lett,+ a mezők embere, Jákob pedig feddhetetlen férfi, aki sátorban+ lakott. 28  Izsák Ézsaut szerette, mert az vadat hozott neki enni, Rebeka viszont Jákobot szerette.+ 29  Egyszer Jákob épp főzeléket főzött, amikor Ézsau fáradtan megérkezett a mezőről. 30  Ézsau ezért így szólt Jákobhoz: „Adj hamar, kérlek, egy keveset* abból a vörös főzelékből*, mert ki vagyok merülve*!” Ezért nevezték Edomnak*+. 31  Jákob erre így felelt: „Előbb add el nekem az elsőszülöttségi jogodat+!” 32  Ézsau így folytatta: „Mindjárt meghalok, mi hasznom van az elsőszülöttségi jogból?!” 33  Jákob ezt mondta: „Előbb esküdj meg nekem!” Az pedig megesküdött Jákobnak, és eladta neki az elsőszülöttségi jogát.+ 34  Így hát Jákob adott Ézsaunak kenyeret és lencsefőzeléket, az pedig evett és ivott. Utána felkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttségi jogot.

Lábjegyzetek

Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.
Vagy: „fallal körbevett táboraik”.
Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.
Esetleg: „ellenségeskedésben élt az összes testvérével”.
Jel.: ’szőrös’.
Jel.: ’sarkon ragadó’; ’kiszorító’.
Vagy: „falatot”.
Szó szerint: „a vörösből, abból a vörösből ott”.
Vagy: „mert éhen halok”.
Jel.: ’vörös’.