1Mózes 6:1-22

  • Isten fiai feleséget vesznek maguknak a földön (1–3.)

  • Megszületnek a nefilek (4.)

  • Az emberek gonoszsága elszomorítja Jehovát (5–8.)

  • Noé azt a megbízatást kapja, hogy építse meg a bárkát (9–16.)

  • Isten bejelenti, hogy vízözönt hoz a földre (17–22.)

6  Történt pedig, hogy amikor az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és lányaik születtek, 2  az igaz Isten fiai*+ felfigyeltek rá, hogy az emberek lányai szépek, és akit csak akartak, feleségül vettek. 3  Jehova ekkor ezt mondta: „Szellemem nem fogja a végtelenségig elviselni az embert,+ mivel csak hús-vér lény*. Napjai ezért 120 évet tegyenek ki.”+ 4  Azokban a napokban, és azután is, nefilek* voltak a földön. Abban az időben az igaz Isten fiai nemi kapcsolatot létesítettek az emberek lányaival, és azok fiúkat szültek nekik. Ők voltak a híres hatalmasok az ősidőkben. 5  Jehova tehát látta, hogy nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve szüntelenül csak rosszra hajlik.+ 6  Jehova ezért bánta*, hogy embert alkotott a földön, és bánkódott a szívében*.+ 7  Így hát Jehova ezt mondta: „Eltörlöm a föld színéről az embereket, akiket teremtettem. Az embereket, és velük együtt a háziállatokat, a csúszó-mászó állatokat és az ég repdeső teremtményeit, mert sajnálom, hogy megalkottam őket.” 8  De Noé kedves volt Jehova szemében. 9  Ez Noé története: Noé igazságos férfi volt.+ Feddhetetlen* a kortársai között*. Noé az igaz Istennel járt*.+ 10  Idővel Noénak három fia született: Sém, Hám és Jáfet.+ 11  A föld pedig romlottá vált az igaz Isten előtt, és megtelt a föld erőszakkal. 12  Isten tehát a földre tekintett, és látta, hogy az romlott,+ mert minden ember* romlottan cselekedett.+ 13  Isten ezután ezt mondta Noénak: „Úgy határoztam, hogy véget vetek minden hús-vér lény életének, mert a föld megtelt erőszakossággal miattuk. Most pedig elpusztítom őket a földdel együtt.+ 14  Készíts magadnak bárkát* gyantatartalmú fából.+ Készíts a bárkába rekeszeket, és kívül-belül vond be a bárkát kátránnyal*+. 15  A következőképpen készítsd el a bárkát: a hossza 300 könyök* legyen, a szélessége 50 könyök, és a magassága 30 könyök. 16  A bárkán felülről egy könyökre készíts egy ablakot*, hogy beszűrődhessen a fény. A bárka bejárata oldalt legyen.+ Készíts egy alsó, egy középső és egy felső szintet. 17  Én pedig vízözönt+ hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden élőlényt*, amelyben az élet lehelete* van. Minden elpusztul, ami a földön van.+ 18  Veled azonban szövetséget kötök. Menj be a bárkába, te és veled együtt a fiaid, a feleséged és fiaidnak a feleségei.+ 19  Mindenféle élőlényből+ kettőt vigyél be a bárkába – egy hímet és egy nőstényt –,+ hogy veled együtt életben maradjanak. 20  A repdeső teremtményekből a nemük szerint, a háziállatokból a nemük szerint, a földön csúszó-mászó mindenféle állatból a maga neme szerint, mindből kettő fog bemenni hozzád, hogy életben maradjanak.+ 21  Te pedig gyűjts be magadnak mindenféle ennivalót+, hogy legyen ennivalód neked is, meg az állatoknak is.” 22  És Noé mindent úgy tett, ahogyan Isten parancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett.+

Lábjegyzetek

Egy héber idióma, mely az angyalokra utal.
Vagy: „mivel úgy cselekszik, mint a testi ember”.
Jel. valószínűleg: ’elbuktatók’. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „sajnálta”.
Vagy: „fájdalmat érzett a szívében”.
Vagy: „kifogástalanul élt”.
Szó szerint: „a nemzedékében”.
Vagyis az élete összhangban volt Isten akaratával.
Vagy: „test”.
Szó szerint: „ládát”; egy nagy vízi járművet.
Vagy: „szurokkal”.
Egy könyök 44,5 cm. Lásd: B14-es függ.
Héb.: cóhár. Egy másik nézet szerint a cóhár inkább egy tető, melynek egykönyöknyi a lejtése, mintsem egy ablak vagy egy nyílás a fénynek.
Vagy: „szelleme”.
Szó szerint: „testet”.