Bírák 18:1-31

  • Dán törzse földet keres magának (1–31.)

    • Mika bálványait és papját elviszik (14–20.)

    • Elfoglalják Laist, és Dánnak nevezik el (27–29.)

    • Bálványimádat Dánban (30–31.)

18  Azokban a napokban nem volt király Izraelben.+ És azokban a napokban Dán törzse+ örökséget keresett magának, ahol lakhat, mert egészen addig nem kaptak örökséget Izrael törzsei között.+ 2  Dán leszármazottai elküldtek a törzsükből öt rátermett férfit Córából és Estáolból+, hogy kémleljék ki és derítsék fel a földet. Ezt mondták nekik: „Menjetek, derítsétek fel a földet.” Amikor eljutottak Efraim hegyvidékére, Mika+ házáig, ott töltötték az éjszakát. 3  Míg Mika házának a közelében voltak, felismerték a fiatal lévita hangját*, így hát odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: „Ki hozott ide? Mit csinálsz itt, és mi köt ide?” 4  Ő ezt válaszolta nekik: „Így és így tett velem Mika, és felfogadott, hogy papként szolgáljak neki.”+ 5  Erre ezt mondták neki: „Kérünk, kérdezd meg Istent, hogy sikeres lesz-e az utunk.” 6  A pap pedig ezt mondta nekik: „Menjetek el békével! Jehova veletek lesz az utatokon.” 7  Azután az öt férfi továbbment, és Laisba+ érkezett. Látták, hogy az ott lakó nép nem függ senkitől, akárcsak a szidóniak. Nyugalomban éltek, és gyanútlanok voltak,+ és nem volt elnyomó hódító azon a földön, aki háborgatta volna őket. Messze voltak a szidóniaktól, és nem volt semmilyen kapcsolatuk másokkal. 8  Amikor visszaértek testvéreikhez Córába és Estáolba+, azok megkérdezték tőlük: „Mit láttatok?” 9  Ők így feleltek: „Menjünk fel ellenük, mert láttuk, hogy nagyon jó az a föld. Miért tétováztok? Ne késlekedjetek! Menjetek, és vegyétek birtokba a földet. 10  Amikor odaértek, egy gyanútlan népet fogtok ott találni,+ a földjük pedig tágas. Isten nektek adta azt. Olyan hely az, ahol semmiből sincs hiány.+ 11  Akkor Dán törzséből 600, harcra felfegyverzett férfi elindult Córából és Estáolból+. 12  Felmentek, és letáboroztak Kirját-Jeárimnál+, Júdában. Ezért hívják mind a mai napig Mahane-Dánnak*+ azt a helyet, amely Kirját-Jeárimtól nyugatra van. 13  Onnan továbbmentek Efraim hegyvidékére, és eljutottak Mika+ házáig. 14  Ekkor az öt férfi, aki elment kikémlelni Lais földjét,+ ezt mondta a testvéreinek: „Tudtátok, hogy ezekben a házakban van egy efód, teráfszobrok*, egy faragott szobor és egy fémszobor*?+ Gondoljátok át, hogy mit akartok tenni.” 15  Megálltak hát ott, és elmentek a Mika házánál levő fiatal lévita+ házához, és megkérdezték tőle, hogy hogy van. 16  Mindeközben a 600, Dán törzséből való, harcra fölfegyverzett férfi+ ott állt a kapubejáratnál. 17  Az öt férfi pedig, aki elment kikémlelni a földet,+ bement, hogy elvigye a faragott szobrot, az efódot,+ a teráfszobrokat*+ és a fémszobrot*+. (A pap+ pedig ott állt a kapubejáratnál a 600, harcra fölfegyverzett férfival.) 18  Ezek tehát bementek Mika házába, és elvették a faragott szobrot, az efódot, a teráfszobrokat* és a fémszobrot*. A pap ekkor megkérdezte tőlük: „Mit csináltok?” 19  Mire ők így feleltek: „Hallgass! Ne mondj semmit!* Gyere velünk, légy a mi tanácsadónk* és papunk. Mi jobb, ha egyetlen ember házának vagy a papja,+ vagy ha Izrael egyik törzsének és családjának leszel a papja+?” 20  Ez kedvére való volt a papnak, így hát fogta az efódot, a teráfszobrokat*, valamint a faragott szobrot,+ és csatlakozott a néphez. 21  Azután megfordultak, és útnak indultak, a menet élén a gyerekekkel, az állataikkal és az értékes dolgokkal. 22  Már eltávolodtak valamennyire Mika házától, amikor a férfiak, akik a Mika házához közeli házakban laktak, összegyűltek, utánuk eredtek, és utolérték a Dán törzséből valókat. 23  Amikor utánuk kiáltottak, azok feléjük fordultak, és megkérdezték Mikától: „Mi a baj? Miért gyűltetek össze?” 24  Erre ő ezt mondta: „Elvittétek az isteneimet, amelyeket készítettem, és a pap is elment veletek. Mi maradt hát nekem?! Hogy kérdezhetitek hát tőlem, hogy mi a baj?” 25  A Dán törzséből valók ezt válaszolták neki: „Ne kiabálj velünk, mert ezek a dühös* férfiak még rád támadnak, és az a saját életedbe* és a háznéped életébe* kerülhet!” 26  Dán férfiai azzal továbbmentek. Mika pedig látta, hogy azok erősebbek nála, így hát megfordult, és visszatért a házába. 27  Miután elvitték, amit Mika készített, valamint a papját, továbbmentek a Laisban+ lakó nép ellen, akik nyugalomban éltek, és gyanútlanok voltak+. Kardélre hányták őket, a várost pedig felégették. 28  Nem volt senki, aki megmenthette volna őket, ugyanis a város messze volt Szidóntól, és a Bét-Rehobhoz+ tartozó völgyben feküdt, lakosainak pedig nem volt semmilyen kapcsolatuk másokkal. Majd újjáépítették a várost, és letelepedtek benne. 29  A várost Dánnak+ nevezték el az apjuk, Dán után, aki Izrael fia volt.+ Korábban azonban Lais volt a város neve.+ 30  Dán férfiai azután felállították maguknak a faragott szobrot+, és Jonatán+ – Gersomnak,+ Mózes fiának a fia –, valamint a leszármazottai lettek Dán törzsének a papjai egészen addig a napig, amíg száműzetésbe nem vitték az ország lakóit. 31  Felállították tehát a faragott szobrot, amelyet Mika készített, és az ott maradt mindaddig, míg az igaz Isten háza Silóban volt+.

Lábjegyzetek

Vagy: „tájszólását”.
Jel.: ’Dán tábora’.
Vagy: „családi istenek”; „bálványok”.
Vagy: „öntött szobor”.
Vagy: „az öntött szobrot”.
Vagy: „családi isteneket”; „bálványokat”.
Vagy: „családi isteneket”; „bálványokat”.
Vagy: „az öntött szobrot”.
Szó szerint: „Tedd a kezedet a szádra!”
Szó szerint: „apánk”.
Vagy: „családi isteneket”; „bálványokat”.
Vagy: „lelkedbe”.
Vagy: „lelkébe”.
Vagy: „megkeseredett lelkű”.