Dániel 3:1-30
-
Nabukodonozor király aranyszobra (1–7.)
-
Megparancsolja, hogy imádják a szobrot (4–6.)
-
-
A három héber fiatalt bevádolják, hogy nem engedelmeskednek (8–18.)
-
„A te isteneidet nem szolgáljuk” (18.)
-
-
Bedobják őket a tüzes kemencébe (19–23.)
-
Csoda történik, megmenekülnek a tűzből (24–27.)
-
A király magasztalja a héberek Istenét (28–30.)
3 Nabukodonozor király készíttetett egy aranyszobrot, amely 60 könyök* magas és 6 könyök* széles volt, és felállíttatta Dura síkságán, Babilon tartományban.
2 Ekkor Nabukodonozor király összehívatta a satrapákat*, felügyelőket, kormányzókat, tanácsadókat, kincstárnokokat, bírókat, békebírókat és a tartományok valamennyi intézőjét, hogy jöjjenek el a szobor felavatására, melyet Nabukodonozor király állíttatott.
3 Ekkor a satrapák, felügyelők, kormányzók, tanácsadók, kincstárnokok, bírók, békebírók és a tartományok valamennyi intézője összegyűlt a szobor felavatására, amelyet Nabukodonozor király állíttatott fel. Ott álltak a szobor előtt, melyet Nabukodonozor állíttatott.
4 A hírnök pedig hangosan kihirdette: „Népek, nemzetek és nyelvi csoportok, ez a király parancsa:
5 amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor király állíttatott!
6 Aki pedig nem borul le, és nem imádja, azt azon nyomban az izzó, tüzes kemencébe dobják.+”
7 Így hát amikor minden nép, nemzet és nyelvi csoport meghallotta a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer és a többi hangszer hangját, akkor leborult, és imádta az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor király állíttatott.
8 Néhány káldeus ekkor előállt, és bevádolta* a zsidókat.
9 Ezt mondták Nabukodonozor királynak: „Ó, király, élj örökké!
10 Te, ó, király, kiadtad a parancsot, hogy minden ember, aki hallja a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, boruljon le, és imádja az aranyszobrot,
11 és hogy aki nem borul le, és nem imádja, azt dobják az izzó, tüzes kemencébe.+
12 Csakhogy van néhány zsidó, akiket kineveztél Babilon tartomány igazgatására, Sidrák, Misák és Abednegó,+ akik nem tisztelnek téged, ó, király. Nem szolgálják a te isteneidet, és nem hajlandók imádni az aranyszobrot, melyet állíttattál.”
13 Nabukodonozor ekkor nagy haragjában meghagyta, hogy hozzák elé Sidrákot, Misákot és Abednegót. Így hát a király elé vitték őket.
14 Nabukodonozor ezt kérdezte tőlük: „Sidrák, Misák és Abednegó, igaz, hogy nem szolgáljátok az isteneimet,+ és nem vagytok hajlandók imádni az aranyszobrot, melyet állíttattam?
15 Ha tehát most, amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, készek vagytok leborulni és imádni a szobrot, melyet készíttettem, akkor jó. De ha nem imádjátok, azon nyomban bedobnak titeket az izzó, tüzes kemencébe. És ki az az isten, aki ki tudna szabadítani benneteket a kezemből?+”
16 Sidrák, Misák és Abednegó így válaszolt a királynak: „Ó, Nabukodonozor, nem szükséges erre felelnünk neked.
17 Ha így kell történnie, akkor a mi Istenünk, akit szolgálunk, ki tud minket szabadítani az izzó, tüzes kemencéből és a kezedből, ó, király.+
18 De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem szolgáljuk, és az aranyszobrot, melyet állíttattál, nem imádjuk.+”
19 Ekkor Nabukodonozor annyira dühös lett Sidrákra, Misákra és Abednegóra, hogy eltorzult az arca*. Meghagyta, hogy hétszer annyira fűtsék be a kemencét, mint szokták.
20 Néhány erős katonájának megparancsolta, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednegót, és dobják be őket az izzó, tüzes kemencébe.
21 Erre a katonák megkötözték őket úgy, ahogy voltak, a köntösükkel, fejfedőjükkel és minden más ruhájukkal együtt, és bedobták őket az izzó, tüzes kemencébe.
22 Mivel a király parancsa szigorú volt, és a kemencét rendkívül felhevítették, a tűz lángja azokat a férfiakat ölte meg, akik Sidrákot, Misákot és Abednegót felvitték.
23 Sidrák, Misák és Abednegó, ez a három férfi pedig megkötözve az izzó, tüzes kemencébe esett.
24 Nabukodonozor király pedig megijedt, és sietve felkelt. Megkérdezte a magas rangú tisztviselőket: „Nem három megkötözött férfit dobtunk a tűzbe?” Ezt válaszolták a királynak: „De igen, ó, király.”
25 A király erre ezt mondta: „Én négy férfit látok szabadon járkálni a tűzben, és semmi bajuk. A negyedik pedig úgy néz ki, mintha istenek fia lenne!”
26 Nabukodonozor ekkor odament az izzó, tüzes kemence ajtajához, és ezt mondta: „Sidrák, Misák és Abednegó, a legfelségesebb Isten szolgái,+ gyertek ki, és jöjjetek ide!” Sidrák, Misák és Abednegó ekkor kijött a tűzből.
27 A király összegyűlt satrapái, felügyelői, kormányzói és magas rangú tisztviselői+ látták, hogy a tűz nem tett kárt ezekben a férfiakban*+. Egyetlen hajszáluk sem perzselődött meg, a ruhájuk sem ment tönkre, és még a tűz szaga sem járta át őket.
28 Nabukodonozor ekkor kijelentette: „Legyen magasztalva Sidrák, Misák és Abednegó Istene,+ aki elküldte angyalát, és megmentette szolgáit. Bíztak benne, ellenszegültek a király parancsának, és készek voltak inkább meghalni*, mint hogy az ő Istenükön kívül más istent szolgáljanak vagy imádjanak.+
29 Rendeletet bocsátok ki tehát, hogy ha bármely nép, nemzet vagy nyelvi csoport valami rosszat mond Sidrák, Misák és Abednegó Istenére, darabolják fel, és a házukat tegyék nyilvános illemhellyé*, mivel nincs más isten, aki úgy tudná megszabadítani a szolgáit, mint ő.+”
30 A király ekkor előléptette* Sidrákot, Misákot és Abednegót Babilon tartományban.+
Lábjegyzetek
^ Kb. 27 m. Lásd: B14-es függ.
^ Kb. 2,7 m. Lásd: B14-es függ.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „megrágalmazta”.
^ Vagy: „teljesen másképp viselkedett velük”.
^ Vagy: „a tűznek nem volt hatalma a férfiak teste felett”.
^ Vagy: „inkább kiszolgáltatták a testüket”.
^ Esetleg: „szemétdombbá”; „trágyadombbá”.
^ Szó szerint: „sikeressé tette”.
