Jónás 3:1-10

  • Jónás engedelmeskedik Istennek, és Ninivébe megy (1–4.)

  • Jónás üzenetére a niniveiek megbánják a bűneiket (5–9.)

  • Isten úgy dönt, nem pusztítja el Ninivét (10.)

3  Ezután Jehova másodszor is szólt Jónáshoz, és ezt mondta:+ 2  „Menj el a nagy városba, Ninivébe+, és hirdesd ki az üzenetet, amelyet elmondok neked!” 3  Ekkor Jónás elindult, és Ninivébe+ ment, engedelmeskedve Jehova szavának+. Ninive hatalmas város volt*, három napig tartott bejárni. 4  Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és közben ezt hirdette*: „Még 40 nap, és elpusztul Ninive!” 5  A ninivei emberek pedig hittek Istennek,+ böjtöt hirdettek, és a legkisebbtől a legnagyobbig mindenki zsákruhát vett fel. 6  Amikor az üzenet eljutott Ninive királyához, az felkelt a trónjáról, levette királyi ruháját, zsákruhát vett fel, és hamuba ült. 7  Ezenkívül kihirdette egész Ninivében: „Ezt rendeli el a király és az előkelői: Sem ember, sem állat, sem csorda, sem nyáj nem ehet semmit! Senki se egyen semmit, és vizet se igyon senki! 8  Legyen zsákruha minden emberen és állaton! Kitartóan kiáltsanak Istenhez, térjen meg mindenki a gonosz útjáról, és hagyjon fel az erőszakkal! 9  Ki tudja, talán az igaz Isten újra átgondolja*, amit tenni készül, lecsillapodik izzó haragja, és akkor nem halunk meg!” 10  Amikor az igaz Isten látta, hogy mit tettek, hogy megtértek a gonosz útjukról,+ átgondolta* a döntését, és nem sújtotta csapással őket, pedig korábban azt mondta.+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „nagy város volt Istennek”.
Esetleg: „és hirdetni kezdte”.
Vagy: „sajnálni fogja”.
Vagy: „sajnálta”.