Jeremiás 13:1-27
13 Ezt mondta nekem Jehova: „Menj, és vegyél magadnak lenövet, kösd a derekadra, de ne érje víz!”
2 Meg is vettem az övet Jehova szava szerint, és a derekamra kötöttem.
3 Jehova pedig így szólt hozzám másodszor:
4 „Fogd a rajtad levő övet, amelyet vettél, aztán indulj, menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban!”
5 Elmentem hát, és elrejtettem az Eufrátesznél, ahogy Jehova megparancsolta nekem.
6 Ám sok-sok nap elteltével Jehova így szólt hozzám: „Indulj, menj el az Eufráteszhez, és hozd el onnan az övet, amelyről azt parancsoltam, hogy rejtsd el ott!”
7 Így hát elmentem az Eufráteszhez, kiástam és elhoztam az övet arról a helyről, ahova rejtettem, és láttam, hogy tönkrement, teljesen használhatatlan lett.
8 Jehova akkor így szólt hozzám:
9 „Ezt mondja Jehova: »Ugyanígy teszem tönkre Júda büszkeségét és Jeruzsálem mérhetetlen büszkeségét.+
10 Ez a gonosz nép, amely nem akar hallgatni szavaimra,+ amely makacsul a saját szívét követi,+ és más istenek után jár, hogy szolgálja őket, és meghajoljon előttük, éppen olyan lesz, mint ez az öv, amely teljesen használhatatlan.«
11 »Mert ahogy az öv az ember derekához illeszkedik, úgy illesztettem Izrael egész népét és Júda egész népét magamra – ez Jehova kijelentése –, hogy népemmé+ és dicsőségemmé legyen,+ valamint dicséretemre és gyönyörűségemre szolgáljon. Ők azonban nem engedelmeskedtek.+«
12 Add át nekik ezt az üzenetet is: »Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: ’Minden nagy korsót borral kell megtölteni.’« Ők majd így válaszolnak neked: »Vajon mi nem tudjuk, hogy minden nagy korsót borral kell megtölteni?«
13 Aztán így szólj hozzájuk: »Ezt mondja Jehova: ’Borral töltöm meg e föld minden lakóját,+ a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem összes lakosát, mint egy nagy korsót, míg le nem részegednek.
14 Egymáshoz ütöm őket, apákat és fiúkat egyaránt – ez Jehova kijelentése.+ – Nem könyörülök, szánakozni sem fogok, és nem is irgalmazok; semmi sem tart vissza attól, hogy elpusztítsam őket.+’«
15 Halljátok meg, és figyeljetek!
Ne legyetek gőgösek, mert Jehova szólt.
16 Adjatok dicsőséget Isteneteknek, Jehovának,mielőtt sötétséget hozna,és mielőtt megbotlanátok a hegyeken a homályban.
Világosságot reméltek majd,de ő sötét árnyékot hoz;sűrű homályra fordítja azt.+
17 Ha pedig nem akartok meghallgatni,titokban sírok majd* a büszkeségetek miatt.
Sűrű könnyeket hullatok, és a szememből patakzik majd a könny,+mert fogságba vitték Jehova nyáját+.
18 Mondd meg a királynak és az anyakirálynénak*+: »Alázkodjatok meg, és üljetek le,mert lehull fejetekről gyönyörű koronátok.«
19 A délen fekvő városokat bezárták*; nincs, aki kinyissa őket.
Egész Júdát száműzetésbe hurcolták, mindenkit száműzetésbe hurcoltak.+
20 Emeld fel tekintetedet, és lásd meg az észak felől közeledőket!+
Hol a neked adott nyáj, hol vannak gyönyörű bárányaid?+
21 Mit mondasz majd, amikor megbüntetnek azok,akikkel kezdettől fogva szoros barátságot ápoltál?+
Vajon nem törnek rád a szülési fájdalmak, mint amilyeneket a szülő asszony érez?+
22 És ha majd ezt mondod magadban: »Miért értek engem ezek?«,+nos, súlyos vétkeid miatt húzták le rólad ruhád alját,+és bántalmazták sarkadat.
23 Megváltoztathatja-e bőrét a kusita*, vagy foltjait a leopárd?+
Ha igen, akkor ti is, akiket rosszra tanítottak,tudtok jót tenni.
24 Szétszórom őket, mint a szalmát, amely tovaszáll a puszta szelében.+
25 Ez vár rád, ezt kapod tőlem – ez Jehova kijelentése –,mert elfelejtettél,+ és hazugságokban bízol+.
26 Ezért arcodig feltakarom ruhádat,és látni fogják meztelenségedet,+
27 házasságtöréseidet,+ kéjelgésedet*,szemérmetlen* szajhálkodásodat.
Láttam undorító viselkedésedeta dombokon is, a mezőn is.+
Jaj neked, ó, Jeruzsálem!
Meddig leszel még tisztátalan?+”
