Példabeszédek 1:1-33
1 Salamonnak, Dávid fiának,+ Izrael királyának a példabeszédei.+
2 Azért íródtak, hogy az ember bölccsé+ váljon, és megszívlelje a fegyelmezést;megértse a bölcs mondásokat;
3 elfogadja a fegyelmezést+, melyből éleslátás,igazságosság+, jó ítélőképesség+ és becsületesség származik;
4 a tapasztalatlanokat eszessé+ tegye;a fiatalnak pedig ismeretet adjon, és fejlessze a gondolkodóképességét.+
5 A bölcs figyel, és gyarapítja tudását.+
Az értelmes ember megfogadja a bölcs útmutatást*,+
6 hogy megértse a példabeszédet, a fejtörőt*,a bölcsek szavait és rejtvényeit.+
7 Az ismeret azzal kezdődik, hogy mélységesen tiszteljük* Jehovát.+
Csak a bolondok vetik meg a bölcsességet és a fegyelmezést.+
8 Fiam, hallgass apád fegyelmezésére,+és ne vesd el, amire anyád tanított*.+
9 Szép koszorú ez a fejedre,+és szép nyaklánc a nyakadba+.
10 Fiam, ha a bűnösök megpróbálnak rosszra csábítani, ne engedj nekik!+
11 Talán ezt mondják: „Gyere velünk!
Álljunk lesben, hogy vért ontsunk!
Elrejtőzünk, és várjuk az ártatlan áldozatokat.
12 Elnyeljük őket elevenen, mint a sír*,mindenestől, mint a verembe szállókat.
13 Szerezzük meg minden értékes kincsüket!
Megtöltjük házunkat zsákmánnyal.
14 Társulj velünk,*és majd mindannyian egyenlően osztozunk a zsákmányból*.”
15 Fiam, ne kövesd őket!
Ne lépj az ösvényükre,+
16 mert futnak*, hogy gonosz dolgokat tegyenek,és sietnek, hogy vért ontsanak.+
17 Teljesen hiábavaló, ha a madár szeme láttára feszítik ki a hálót,
18 ezért lesben állnak, hogy vért ontsanak,elrejtőznek, hogy elvegyék mások életét*.
19 Ilyen úton járnak azok, akik tisztességtelen haszonra akarnak szert tenni.
Ez a haszon az életükbe* fog kerülni.+
20 Az igazi bölcsesség+ az utcán kiált,+a köztereken hallatja hangját.+
21 A forgalmas utcasarkokon kiált.
Így szól a városkapuk bejáratánál:+
22 „Meddig akartok még tapasztalatlanok lenni, ti tapasztalatlanok?
Meddig találtok örömet a gúnyolódásban, ti gúnyolódók?
És meddig gyűlölitek a tudást, ti ostobák?+
23 Hallgassatok a feddésemre!*+
Akkor kiárasztom rátok szellememet,és megismertetem veletek szavaimat+.
24 Kiáltottam nektek, de folyton elutasítottatok,kinyújtottam karomat, de senki sem figyelt.+
25 Semmibe vettétek tanácsaimat,és nem fogadtátok meg feddésemet.
26 Ezért én is nevetek majd, amikor szerencsétlenség ér titeket.
Csúfolódni fogok, amikor eljön, amitől rettegtek,+
27 amikor a viharhoz hasonlóan eljön, amitől rettegtek,és mint viharos szél sújt le rátok a szerencsétlenség,amikor nyomorúság és bajok jönnek rátok.
28 Akkor majd folyton hívnak engem, de én nem válaszolok,buzgón keresnek engem, de nem találnak,+
29 mert gyűlölték az ismeretet,+és nem voltak hajlandóak mélységesen tisztelni* Jehovát+.
30 Nem fogadták meg tanácsomat,megvetették minden feddésemet.
31 Ezért viselni fogják tetteik következményeit*,+és megcsömörlenek attól, amit kiterveltek.
32 Mert a tapasztalatlanokat a makacsságuk öli meg,és az ostobákat az önteltségük pusztítja el.
33 De aki hallgat rám, biztonságban lakik majd,+és nyugalma lesz, nem retteg a bajtól.+”
Lábjegyzetek
^ Vagy: „a hozzáértő irányítást”.
^ Vagy: „példázatot”.
^ Szó szerint: „hogy féljük”.
^ Vagy: „anyád törvényét”.
^ Vagy: „seol”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „és majd közös erszényünk lesz”.
^ Vagy: „osztozz sorsunkban”.
^ Szó szerint: „fut a lábuk”.
^ Vagy: „lelkét”.
^ Vagy: „lelkükbe”.
^ Vagy: „Térjetek meg, ha megfeddlek titeket!”
^ Szó szerint: „félni”.
^ Szó szerint: „útjuk gyümölcsét eszik majd”.
