Róma 4:1-25

  • Ábrahámot igazságosnak nyilvánították a hite miatt (1–12.)

    • Ábrahám az atyja azoknak, akik hisznek (11.)

  • Hit által kapott ígéret (13–25.)

4  Mivel ez így van, mit mondjunk Ábrahámról, a vér szerinti ősapánkról?  Ha például Ábrahámot a tettei alapján nyilvánították volna igazságosnak, lett volna oka a dicsekvésre, csakhogy nem Isten előtt.  De mit mond az írás? „Ábrahám hitt Jehovában*, és ezért igazságosnak tartották őt.”+  Aki dolgozik, annak a fizetése nem ki nem érdemelt kedvesség, hanem jár neki*.  Másfelől, aki nem a saját tetteiben bízik, hanem abban a valakiben hisz, aki igazságosnak nyilvánítja az istentelent, azt a hite miatt tartják igazságosnak.+  Mint ahogy Dávid is beszél az olyan emberről, aki boldog, mert Isten igazságosnak tartja, bár nem a tettei alapján:  „Boldogok, akiknek megbocsátották a törvénytelen tetteiket, és akiknek eltörölték* a bűneiket.  Boldog ember az, akinek a bűnét Jehova* semmiképpen sem fogja számításba venni.”+  Akkor most csak a körülmetéltek boldogok emiatt, vagy a körülmetéletlenek is?+ Mert ezt mondjuk: „Ábrahámot a hite miatt tartották igazságosnak.”+ 10  De mégis mikor tartották igazságosnak? Amikor már körülmetélt volt, vagy amikor még körülmetéletlen? Már akkor, amikor még nem volt körülmetélt, hanem körülmetéletlen. 11  És kapott egy jelet,+ a körülmetélkedést, ami biztosíték* arra, hogy igazságosnak tartották, mivel már akkor hitt, amikor még nem volt körülmetélve. Ezzel az atyjává válhatott azoknak, akik hisznek,+ de nincsenek körülmetélve, hogy őket is igazságosnak tartsák. 12  És ősapjává válhatott a körülmetélt utódoknak is, nemcsak azoknak, akik ragaszkodnak a körülmetélkedéshez, hanem azoknak is, akiknek az életéből látszódik, hogy ugyanolyan hitük van, mint az ősapánknak, Ábrahámnak+ volt, amikor még nem volt körülmetélve. 13  Mert Ábrahám vagy az utódai* nem törvény alapján kapták azt az ígéretet, hogy Ábrahám egy világ örököse lesz,+ hanem azért, mert igazságosnak tartották a hite miatt.+ 14  Mert ha azok, akik ragaszkodnak a törvényhez, örökösök, akkor hasztalan a hit, és semmis az ígéret. 15  A törvény a valóságban haragot szül,+ de ahol nincsen törvény, ott törvényszegés sincs.+ 16  Ezért van ez hit által, hogy ki nem érdemelt kedvességen alapuljon,+ és így biztos legyen az ígéret minden utódjának*+, nemcsak azoknak, akik a törvényhez ragaszkodnak, hanem azoknak is, akik Ábrahám hitéhez ragaszkodnak, aki mindnyájunknak az atyja.+ 17  (Mint ahogy meg van írva: „Sok nemzet ősapjává neveztelek ki téged.”)+ Biztos volt, hogy megvalósul Istennek az ígérete, akiben Ábrahám hitt, aki életre kelti a halottakat, és úgy hívja a nem létezőket, mintha léteznének*. 18  Bár túl volt a reményen, mégis reménység alapján hitt abban, hogy sok nemzet ősapjává lesz, összhangban azzal, amit megmondtak: „Így lesz a te utódaiddal* is.”+ 19  És bár nem gyengült meg a hite, úgy tekintett a saját testére, mintha nem lenne benne élet (ugyanis körülbelül 100 éves volt),+ és így tekintett Sára meddő méhére is.+ 20  De Isten ígérete miatt nem ingott meg a hitében, hanem erős lett a hite által, dicsőséget adott Istennek, 21  és teljesen meg volt róla győződve, hogy amit Isten megígért, meg is tudja tenni.+ 22  Ezért „igazságosnak tartották őt”.+ 23  Azokat a szavakat azonban, hogy „igazságosnak tartották őt”, nem csupán őérte írták le,+ 24  hanem értünk is, akiket igazságosnak fognak tartani, mert hiszünk abban, aki feltámasztotta Jézust, az Urunkat a halottak közül.+ 25  Őt kiszolgáltatták a vétkeink miatt,+ és feltámasztották, hogy igazságosnak nyilvánítsanak minket.+

Lábjegyzetek

Vagy: „hanem adósság”.
Vagy: „megbocsátották”. Szó szerint: „elfedezték”.
Szó szerint: „pecsét”.
Szó szerint: „magva”.
Szó szerint: „magvának”.
Esetleg: „életre hívja a nem létezőket”.
Szó szerint: „magoddal”.