Zsoltárok 42:1-11

  • Istennek mint nagy megmentőnek a dicsőítése

    • Ahogy a szarvas szomjazik a víz után, úgy szomjazom Isten után (1–2.)

    • „Miért gyötör a kétségbeesés?” (5., 11.)

    • „Várj Istenre” (5., 11.)

A karmesternek: maszkil* Kórah fiaitól+. 42  Ahogy a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,úgy kívánkozom* tehozzád, ó, Isten!  2  Szomjazom* Isten után, az élő Isten után.+ Mikor mehetek és léphetek Isten elé?+  3  Könnyeim lettek ételemmé éjjel és nappal,miközben egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”+  4  Ezekre emlékezem, és kiöntöm lelkemet*:egykor a sokasággal vonultam,előttük mentem ünnepélyesen* Isten házáig,miközben az ünneplő tömegujjongó és hálaadó szava szólt.+  5  Miért gyötör* a kétségbeesés?+ Miért vagyok olyan nyugtalan? Várj Istenre,+mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm.+  6  Istenem, kétségbeestem*.+ Ezért emlékezem rád+a Jordán földjéről és a Hermon csúcsairól,a Micár-hegyről*.  7  Mély vizek mély vizeknek szólnakvízeséseid hangja által. Tajtékzó hullámaid mind összecsaptak felettem.+  8  Nappal Jehova kiárasztja rám odaadó szeretetét,éjszaka pedig róla énekelek – ima száll föl életem Istenéhez+.  9  Ezt mondom Istennek, az én kőszirtemnek: „Miért feledtél el?+ Miért kell szomorúan járnom az ellenségemtől jövő nyomás miatt?”+ 10  Gyilkos gyűlölettel* gúnyolnak engem ellenségeim,egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”+ 11  Miért gyötör* a kétségbeesés? Miért vagyok olyan nyugtalan? Várj Istenre,+mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm és Istenem.+

Lábjegyzetek

Vagy: „kívánkozik a lelkem”.
Vagy: „szomjazik a lelkem”.
Vagy: „lépdeltem”.
Vagy: „gyötri a lelkem”.
Vagy: „kétségbeesett a lelkem”.
Vagy: „a kicsiny hegyről”.
Esetleg: „mintha csontjaimat összetörnék”.
Vagy: „gyötri a lelkem”.