Filemon 1:1-25

  • Üdvözletek (1–3.)

  • Filemon szeretete és hite (4–7.)

  • Pál Onézimusz miatt fordul Filemonhoz (8–22.)

  • Üdvözletek búcsúzóul (23–25.)

1  Pál, aki rab+ Krisztus Jézusért, és Timóteusz+, a testvérünk, Filemonnak, a szeretett munkatársunknak, 2  továbbá testvérnőnknek, Appiának és katonatársunknak, Arkippusznak+, és a házadban levő gyülekezetnek:+ 3  Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! 4  Mindig hálát adok az én Istenemnek, amikor említést teszek rólad az imáimban,+ 5  mivel rendszeresen hallok a hitedről és arról, hogy mennyire szereted az Úr Jézust és az összes szentet. 6  Imádkozom, hogy a hited, amely olyan, mint a többieké, arra indítson, hogy értékelj minden jót, amink Krisztus által van. 7  Amikor hallottam a szeretetedről, testvérem, nagyon megörültem, és vigaszra leltem, mert megmelengetted a szentek szívét*. 8  Éppen ezért, noha Krisztus apostolaként nyíltan arra utasíthatnálak, hogy azt tedd, ami helyes, 9  a szeretet alapján inkább kérlek, én, Pál, egy idős ember, aki most még börtönben is raboskodik Krisztus Jézusért. 10  A gyermekemért, Onézimuszért+ fordulok most hozzád, aki a rabságom idején* lett a gyermekem+. 11  Korábban nem vetted hasznát, de most neked is a hasznodra van, és nekem is. 12  Őt küldöm vissza hozzád, igen, őt, aki a szívemhez nőtt*. 13  Szeretném, ha itt maradna velem, hogy míg börtönben vagyok a jó hírért,+ helyetted ő szolgáljon engem. 14  A beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akarok tenni, hogy ne kényszerből tegyél jót, hanem a szabad akaratodból.+ 15  Talán éppen azért szökött meg egy rövid időre*, hogy örökre visszakapd, 16  de már nem úgy, mint rabszolgát,+ hanem mint aki ennél több, mint szeretett testvért+. Én nagyon szeretem, és te még inkább szeretni fogod mint rabszolgát és mint keresztény testvéredet. 17  Ha tehát a barátodnak* tartasz, fogadd őt kedvesen, ahogyan engem fogadnál. 18  Sőt, ha bármit vétett ellened, vagy tartozik neked valamivel, írd az én számlámra. 19  Én, Pál, a saját kezemmel írom, hogy meg fogom neked adni. Mellesleg te önmagaddal tartozol nekem. 20  Igen, testvérem, bárcsak megtennéd az Úrért, amire kérlek! Krisztus tanítványaként melengesd meg a szívemet*! 21  Azért írok neked, mert biztos vagyok benne, hogy megteszed, amit kérek, és tudom, hogy még ennél többet is teszel. 22  Egyúttal pedig gondoskodj nekem szállásról, mert remélem, hogy az imáitoknak köszönhetően újra veletek lehetek*.+ 23  Üdvözletét küldi neked Epafrász+, aki velem együtt fogoly Krisztus Jézusért, 24  és üdvözölnek még a munkatársaim is, Márk, Arisztárkusz+, Démász+ és Lukács+. 25  Az Úr Jézus Krisztus ki nem érdemelt kedvessége legyen veletek, amiért jó a szemléletmódotok!

Lábjegyzetek

Vagy: „legbensőbb érzéseit”.
Szó szerint: „bilincseimben”.
Vagy: „akit annyira szeretek”.
Szó szerint: „egy órára”.
Szó szerint: „részestársadnak”.
Vagy: „a legbensőbb érzéseimet”.
Vagy: „szabadon engednek számotokra”.