Siralmak 5:1-22
5 Ó, Jehova, ne feledkezz meg arról, hogy mi történt velünk!
Tekints le, és lásd meg gyalázatunkat.+
2 Örökségünk másokra szállt, házaink idegenekre.+
3 Apátlan árvák lettünk. Anyáink, mint az özvegyek.+
4 Fizetnünk kell azért, hogy a saját vizünket ihassuk,+ és meg kell vennünk a saját fánkat.
5 Nyakunkon vannak üldözőink.
Ellankadtunk, de nem pihenhetünk meg.+
6 Kinyújtjuk kezünket Egyiptom+ és Asszíria felé,+ hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Ősapáink, akik vétkeztek, nincsenek többé, de vétkeiket nekünk kell hordoznunk.
8 Most szolgák uralkodnak rajtunk. Nincs, aki kiragadna a kezükből.
9 Életünk* kockáztatásával szerezzük kenyerünket+ a pusztaság kardja miatt.
10 Bőrünk forró lett, mint a kemence, a kínzó éhségtől.+
11 Megalázták* feleségeinket Sionban, a szüzeket Júda városaiban.+
12 A fejedelmeket felakasztották a kezüknél fogva,+ és a véneket sem tisztelték+.
13 A fiatal férfiak kézimalmot visznek, és a fiúk fahordásban botladoznak.
14 Eltűntek a városkapukból a vének,+ nem zenélnek többé a fiatal férfiak+.
15 Elszállt szívünkből az öröm. Gyászra fordult a táncunk.+
16 Lehullott fejünkről a korona. Jaj nekünk, mert vétkeztünk!
17 Ezért fáj a szívünk,+emiatt homályosult el a szemünk;+
18 Sion hegye miatt, amely pusztán hever;+ rókák kószálnak rajta.
19 De te, ó, Jehova, örökké trónodon ülsz,mely nemzedékről nemzedékre fennmarad.+
20 Miért felejtesz el minket örökre? Miért hagysz magunkra oly hosszú időre?+
21 Téríts vissza bennünket magadhoz, ó, Jehova, és mi készségesen visszatérünk hozzád!+
Újítsd meg napjainkat, hogy olyanok legyenek, mint egykor!+
22 Ám te teljesen elvetettél minket.
Továbbra is nagyon haragszol ránk.+
