A klímaváltozás veszélyezteti a korallzátonyokat, kagylókat, rákokat és más tengeri élőlényeket. Tudósok szerint 30 éven belül kipusztulhatnak a korallzátonyok, pedig a tengeri élőlényeknek legalább a negyede azoknak köszönheti az életét.

Szakértők szerint a tengeri madaraknak akár a 90 százaléka ehetett már műanyagot, és minden évben több millió tengeri élőlény hal meg a vízben található műanyag miatt.

„Eddig természetesnek vettük az óceánok létét – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára 2022-ben –, és most szembe kell néznünk azzal, amit én »óceáni vészhelyzetnek« hívok.”

Az óceánok és a bennük található élőlények úgy lettek megtervezve, hogy tiszták és egészségesek maradjanak, persze csak ha nem szennyezné ennyire az ember az óceánokat. Egy könyv elmagyarázza, hogy „az óceánok képesek a megújulásra”, ha megóvjuk az emberi tevékenységtől, és érintetlenül hagyjuk (Regeneráció: A klímakatasztrófa elkerülése társadalmunk és élővilágunk megújításával egy generáció alatt). Nézzünk néhány példát:

• A fitoplanktonok elfogyasztják és tárolják a szén-dioxidot, melyről úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés legfőbb oka. Ezek a mikroszkopikus élőlények majdnem ugyanannyi szén-dioxidot képesek eltárolni, mint az összes szárazföldi növény együttvéve, például a fák és a fűfélék.

• A mikrobák elfogyasztják az elpusztult halak maradványait, melyek máskülönben szennyeznék az óceánokat. Ezután a mikrobákat más tengeri élőlények eszik meg. Ez a körforgás „tisztán tartja az óceánokat”, írja a Smithsonian Intézet óceánokkal foglalkozó weboldala.

• Az emésztőrendszerüknek köszönhetően sok tengeri élőlény segít csökkenteni a víz savasságát, amely ártalmas a korallokra, rákokra, kagylókra és más élőlényekre.

Ha nem kerül szemét az óceánba, nem is kell megtisztítani. Ezért a szakértők arra ösztönzik az embereket, hogy az egyszer használatos műanyagtárgyak helyett használjanak újrahasznosítható táskákat, eszközöket és tárolókat.

De ennél többre van szükség. Nemrégiben egy környezetvédelmi szervezet egy év alatt 112 országban 8346 tonna hulladékot gyűjtött össze, melyet az árapály sodort partra. Ez azonban csak az egyezred része annak a szemétnek, amely minden évben az óceánokba kerül.

A National Geographic folyóirat azt írta, hogy „amennyit eddig savanyodtak a világ tengerei, azon már aligha segíthetünk.” A tengeri élőlények „próbálnak dacolni a fosszilis tüzelőanyagait fölélő emberrel – micsoda egyenlőtlen küzdelem!”

„Betöltik a földet alkotásaid. Ott van a nagy és széles tenger, melyben megszámlálhatatlanul sok élőlény nyüzsög, kicsik és nagyok egyaránt” (Zsoltárok 104:24, 25).

A Teremtőnk hozta létre az óceánokat, méghozzá azzal a képességgel, hogy meg tudják tisztítani magukat. Gondold át: Ha ő ennyire jól ismeri a tengert, és mindent, ami benne él, akkor logikus, hogy arra is képes, hogy visszájára fordítsa az óceánokban okozott károkat. Lásd az „Isten ígéretei a föld jövőjéről” című cikket a 15. oldalon.