A történelem folyamán különféle hátterű emberek az igazság hiteles forrásának tartották a Bibliát. Napjainkban több millióan élnek a tanításai szerint. Mások viszont nem foglalkoznak vele, mivel nem tartják fontosnak, vagy úgy gondolják, hogy az egész csak kitaláció. Te mit gondolsz? Megtalálhatod az igazságot a Bibliában?

Mi segíthet eldönteni, hogy megbízhatsz-e a Bibliában? Gondolj például arra, hogy ha egy barátod az évek során eddig mindig igazat mondott neked, akkor nyilván megbízol benne. Vajon a Biblia is olyan, mint egy megbízható barát, és mindig igazat ír? Figyelj meg néhány példát.

Szavahihető írók

A Biblia írói nagyon őszinték voltak, gyakran a hibáikról és a gyengeségeikről is beszámoltak. Például Jónás próféta leírta, hogy nem engedelmeskedett Istennek (Jónás 1:1–3). Annak a bibliai könyvnek a végén, melyet ő maga írt, elismeri, hogy Isten megfegyelmezte őt, arról azonban nem tesz említést, hogy hogyan igazította ki utána a gondolkodását (Jónás 4:1, 4, 10, 11). A Biblia íróinak őszintesége azt mutatja, hogy nagyon fontos volt nekik, hogy az igazat írják.

Gyakorlatias tanácsok

Vajon mindig megbízhatsz a Biblia tanácsaiban, melyeket a mindennapi életre vonatkozóan ad? Igen. Például figyeld meg, mire ösztönöz, hogy jó kapcsolatban legyünk másokkal: „mindazt, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is tegyétek meg velük” (Máté 7:12). „A szelíd válasz lecsillapítja a dühöt, a nyers szavak azonban haragra ingerelnek” (Példabeszédek 15:1). A Biblia tanácsai éppoly gyakorlatiasak napjainkban, mint amikor lejegyezték őket.

Történelem

Sok régészeti felfedezés igazolja, hogy valóban léteztek azok a népek és helyek, melyekről a Biblia ír, illetve valóban igazak a benne említett események. Példaként nézzük meg, hogy milyen bizonyíték van egy apró részletre. A Biblia kijelenti, hogy Nehémiás idejében a tírusziak (a Tíruszból való föníciaiak), akik Jeruzsálemben laktak, „halat meg mindenféle árut hoztak be” (Nehémiás 13:16).

Van rá bizonyíték, hogy ez tényleg így volt? Igen, van. Régészek föníciai árukra bukkantak Izraelben, ami arra utal, hogy kereskedelem folyt e között a két ókori nemzet között. Továbbá Földközi-tengerből származó halmaradványokat találtak Jeruzsálemben. A régészek szerint kereskedők hozhatták ezeket a halakat távoli partvidékekről. A bizonyítékok megvizsgálása alapján egy tudós erre a következtetésre jutott: „A Neh[émiás] 13:16-ban található kijelentés, miszerint a tírusziak halat árultak Jeruzsálemben, nagyon is hihető.”

Tudomány

A Biblia elsősorban vallási és történelmi könyv. De a kijelentései akkor is helytállóak, amikor tudományt érintő témákról ír. Figyelj meg egy példát.

Körülbelül 3500 évvel ezelőtt a Biblia kijelentette, hogy a föld „a semmire” van függesztve (Jób 26:7). Ez nagyban különbözött a mítoszoktól, melyek szerint a föld a vízen úszik, vagy egy hatalmas teknős tartja a hátán. Még úgy 1100 évvel azután is, hogy Jób könyvében le lettek írva ezek a szavak, az emberek abban hittek, hogy valaminek tartania kell a földet, nem függhet csak úgy a levegőben. Isaac Newton 1687-ben – csupán 300 évvel ezelőtt – magyarázta el a gravitációról szóló művében, hogy a föld egy láthatatlan erőnek köszönhetően marad a pályáján. Ez a tudományos mérföldkő megerősítette azt, amit a Biblia már több mint 3000 évvel korábban kijelentett.

Próféciák

Mennyire pontosak a bibliai próféciák? Vizsgáljuk meg a példa kedvéért Ézsaiásnak a Babilon bukásáról szóló próféciáját.

Prófécia: Az i. e. VIII. században Ézsaiás, a bibliaíró kijelentette, hogy Babilont – mely csak később lett egy hatalmas birodalom fővárosa – legyőzik, és végül lakatlan lesz (Ézsaiás 13:17–20). Megnevezte a személyt is, aki majd véghez viszi ezt: Círusz. Emellett leírta, hogy Círusz stratégiája az lesz, hogy „kiszárítja” a folyókat, és azt is megjövendölte, hogy a városkapuk nyitva maradnak (Ézsaiás 44:27–45:1).

Beteljesedés: Ézsaiás próféciájának elhangzása után mintegy 200 évvel egy perzsa király megtámadta Babilont. Ki volt ő? Nem más, mint Círusz. Mivel Babilonnak komoly védelmi rendszere volt, Círusz a városon áthaladó Eufrátesz folyónál próbálkozott. Az emberei ástak egy csatornát a folyó felsőbb szakaszán, hogy elvezessék annak vizét egy mocsaras területre. Emiatt a vízszint annyira leapadt, hogy Círusz serege át tudott gázolni a városfalakkal határos folyómeder combig érő vizében. A babilóniaiak meglepő módon nyitva hagyták a folyóra nyíló kapukat. Círusz serege a nyitott kapukon át bevonult, és elfoglalta a várost.

De mi lett a próféciának azzal a részletével, hogy Babilon lakatlanná válik? Még laktak ott emberek pár száz évig. De napjainkban Babilon romjai – Bagdad (Irak) közelében – tanúsítják, hogy a prófécia minden részlete beteljesedett. Igen, a Biblia akkor is megbízható, ha jövőbeli eseményekről ír.