1. Mit jövendölt Ézsaiás Jézusról, és miért megnyugtató ez?

ÉZSAIÁS egy nagyon szívmelengető próféciát jegyzett le Jézus Krisztusról. Azt jövendölte róla, hogy „nem az alapján ítél, amit lát, és nem is az alapján fedd, amit hall. Igazságosan fogja ítélni az alacsony sorúakat” (Ézs 11:3, 4). Azért olyan megnyugtató ez a gondolat, mert a világ tele van elfogultsággal és előítélettel. Már alig várjuk, hogy egy tökéletes bíránk legyen, aki nem az alapján ítél meg minket, amit lát.

2. Mire szólított fel minket Jézus, és mit vizsgálunk meg ebben a cikkben?

² Nap mint nap véleményt formálunk másokról. De a tökéletlenségünk miatt képtelenek vagyunk olyan józanul gondolkodni, mint Jézus. Könnyen ítélünk az alapján, amit látunk. Amikor Jézus a földön élt, ezt mondta: „Ne ítéljetek többé a külső alapján, hanem igazságosan ítéljetek” (Ján 7:24). Ezek szerint ő azt szeretné, ha hozzá hasonlóan mi sem a külső alapján alkotnánk véleményt az emberekről. Ebben a cikkben három olyan szempontról lesz szó, amely befolyásolhat bennünket: mások származása, anyagi helyzete és kora. Megvizsgáljuk, hogyan tudjuk alkalmazni Jézus tanácsát ezeken a területeken.

3. Miért változtatott Péter apostol a nem zsidókkal kapcsolatos nézőpontján? (Lásd a képet a cikk elején.)

³ Képzeljük el, mi járhatott Péter apostol fejében, amikor elhívták Cezáreába, egy nem zsidó férfinak, Kornéliusznak a házába (Csel 10:17–29). Ahogy akkoriban minden zsidót, Pétert is úgy nevelték, hogy tisztátalannak tartsa a nem zsidókat. De aztán több minden is történt, ami arra indította, hogy változtasson az álláspontján. Például látott egy természetfölötti látomást (Csel 10:9–16). Leszállt elé egy tisztátalan állatokkal teli, lepedőhöz hasonló edény, és egy hang az égből felszólította: „Kelj fel, Péter, vágd le, és egyél!” Péter határozottan nemet mondott, de az égi hang így szólt: „Amit Isten megtisztított, azt te ne hívd többé beszennyezettnek.” A látomás után Péter azon tűnődött, hogy mit jelent ez az üzenet. Pontosan ekkor érkeztek meg a férfiak, akiket Kornéliusz küldött. A szent szellem utasítására Péter habozás nélkül követte őket Kornéliusz otthonába.

4. Mit segített Jehova megérteni Péternek?

⁴ Ha Péter pusztán a külső alapján ítélt volna, nem ment volna el Kornéliuszhoz, mivel a zsidók nem tették be a lábukat nem zsidók otthonába. Hogyan tudott Péter felülkerekedni a mélyen gyökerező előítéletein? Nagy hatással volt rá a látomás, és az is, hogy a szent szellem biztatta, hogy menjen el. Bizonyára Kornéliusz beszámolója is megérintette, ezért ihletés alatt kijelentette: „Most már világosan látom, hogy Isten nem részrehajló, hanem minden nemzetből elfogadja azokat, akik mélységesen tisztelik őt, és igazságosan cselekszenek” (Csel 10:34, 35). Milyen izgalmas felismerés! Hogyan érinti ez a keresztényeket?

5. a) Mit akar velünk megértetni Jehova? b) Milyen hajlam lehet bennünk annak ellenére, hogy ismerjük az igazságot?

⁵ Jehova szeretné, ha ebből az esetből minden keresztény megtanulná, hogy ő nem részrehajló. Neki nem számít, hogy ki milyen bőrszínű, nemzetiségű, vagy hogy milyen nyelven beszél. Minden férfit és nőt elfogad, aki mélységesen tiszteli őt, és igazságosan cselekszik (Gal 3:26–28; Jel 7:9, 10). Efelől biztosan neked sincs kétséged. De mi van akkor, ha olyan helyen vagy családban nőttél fel, ahol jellemző volt az előítélet? Talán pártatlan embernek tartod magad, de a szíved mélyén mégis lehet némi előítélet. Bár Péter tárhatta fel másoknak, hogy Jehova nem részrehajló, később még ő is elfogultan viselkedett (Gal 2:11–14). Hogyan fogadhatjuk meg Jézus intését, hogy ne ítéljünk a külső alapján?

6. a) Mi segíthet, hogy kiirtsuk az előítéletet a szívünkből? b) Mi derült ki egy felelős testvér által írt jellemzésből?

⁶ Alaposan meg kell vizsgálnunk magunkat Isten Szavának a fényében, hogy van-e bennünk bármiféle előítélet (Zsolt 119:105). Lehet, hogy mi nem is vesszük észre, és ezért másoknak kell szeretettel rámutatniuk erre a hiányosságunkra (Gal 2:11, 14). Nézzünk egy példát, amelyből látszik, hogy annyira belénk ivódhat az előítélet, hogy nem is tudunk róla. Egy felelős testvér jellemzést írt egy buzgó házaspárról, akik a teljes idejű szolgálatban voltak. A férj egy olyan etnikai kisebbséghez tartozott, amelyet általában lenéznek. A felelős testvér nyilvánvalóan nem gondolta magáról, hogy neki is vannak előítéletei ezzel a csoporttal szemben. Miután számos pozitívumot megemlített a férjről, így zárta a jellemzését: „Bár [ehhez a nemzetiséghez] tartozik, a viselkedésével és az életmódjával segít másoknak megérteni, hogy egy [ilyen származású] embernek nem feltétlenül kell koszosan és lealacsonyodottan élnie, ami egyébként sokakra jellemző ebben a népcsoportban.” Mit tanulhatunk ebből? Bármilyen felelősségünk van is a gyülekezetben, őszintén nézzünk magunkba, és fogadjuk el a segítséget, ha valaki rávilágít, hogy van még bennünk valamennyi előítélet. És mit tehetünk még?

7. Hogyan tudjuk kitárni a szívünket?

⁷ Ha kitárjuk a szívünket, az előítéletet felváltja majd a szeretet (2Kor 6:11–13). Általában csak azoknak a társaságát keresed, akik ugyanolyan származásúak, vagy ugyanazt a nyelvet beszélik, mint te? Ha igen, bővítsd ki a baráti körödet. Például elmehetnél a szolgálatba valakivel, akinek más a háttere, vagy meghívhatnád magatokhoz egy étkezésre vagy egy baráti összejövetelre (Csel 16:14, 15). Ha ez a szokásoddá válik, a szíved annyira megtelik majd szeretettel, hogy nem marad benne hely az előítéletnek. De az, hogy a külső alapján ítélünk, abban is megnyilvánulhat, hogy mások anyagi helyzetére összpontosítunk.

8. A 3Mózes 19:15 szerint milyen hatással lehet a másokról alkotott véleményünkre az anyagi helyzetük?

⁸ Mások anyagi helyzete is befolyásolhatja, hogy mit gondolunk róluk. A 3Mózes 19:15 ezt írja: „Ne bánj részrehajlóan a szegénnyel, és ne kivételezz a gazdaggal. Igazságosan ítélj.” De hogyan lehet hatással a véleményünkre az, hogy valaki gazdag vagy szegény?

9. Milyen szomorú igazságot fogalmazott meg Salamon, és mit tanulhatunk belőle?

⁹ A szent szellem arra indította Salamont, hogy ezt a szomorú igazságot jegyezze fel a gyarló emberekről: „A szegényt még az embertársa is gyűlöli, a gazdagnak azonban sok a barátja” (Péld 14:20). Mit tanít nekünk ez a példabeszéd? Ha nem vigyázunk, előfordulhat, hogy a jómódú testvérekkel szívesen barátkozunk, a szegényeket viszont kerüljük. Miért olyan veszélyes csupán a vagyon alapján megítélni mások értékét?

10. Milyen problémáról írt Jakab?

¹⁰ Ha a testvérekről az anyagi helyzetük alapján formálunk véleményt, azzal megosztottságot idézhetünk elő. Jakab tanítvány arról írt, hogy az első században éppen ez a probléma merült fel néhány gyülekezetben. (Olvassátok fel: Jakab 2:1–4.) Résen kell lennünk, nehogy beszivárogjon ez a szemléletmód a gyülekezeteinkbe. Hogyan küzdhetünk az ellen, hogy valakit a vagyona alapján ítéljünk meg?

11. Hatással van a Jehovával ápolt kapcsolatunkra az anyagi helyzetünk? Fejtsd ki!

¹¹ Fontos, hogy úgy lássuk a testvéreinket, ahogy Jehova. Számára nem azért értékes valaki, mert gazdag, vagy mert szegény. Azt, hogy ki milyen kapcsolatban van vele, egyáltalán nem az határozza meg, hogy mije van, vagy mije nincs. Igaz, Jézus azt mondta, hogy „a gazdagnak nehéz lesz bemennie az egek királyságába”, de azt nem mondta, hogy lehetetlen (Máté 19:23). És ezt is kijelentette: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek Isten királysága” (Luk 6:20). De ezzel nem arra utalt, hogy minden szegény ember szívesen fogadja majd a tanítását, vagy különleges áldásokban fog részesülni. Sokan, akik szegények voltak, nem lettek a követői. A lényeg az, hogy pusztán az anyagi helyzete alapján nem állapíthatjuk meg valakiről, hogy milyen kapcsolatban van Jehovával.

12. Milyen útmutatást ad a Biblia a szegényeknek és a gazdagoknak?

¹² Milyen jó, hogy sok-sok testvérünk teljes szívvel szolgálja Jehovát, akár gazdag, akár szegény! A Biblia arra ösztönzi a gazdagokat, hogy „ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben”. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 6:17–19.) És Isten Szava mindenkit arra int, hogy az anyagi helyzetétől függetlenül kerülje a pénz szeretetét (1Tim 6:9, 10). Ha úgy látjuk a testvéreinket, ahogy Jehova, akkor nem az alapján alkotunk róluk véleményt, hogy gazdagok-e vagy szegények. De mit mondhatunk mások koráról? Vajon helyes lenne ez alapján ítélni?

13. Mit tanít a Szentírás az idősek iránti tiszteletről?

¹³ A Szentírás gyakran emlékeztet minket arra, hogy tisztelnünk kell az idősebbeket. A 3Mózes 19:32 például erre ösztönöz: „Az ősz haj előtt kelj fel, bánj tisztelettel az idősekkel, és mélységesen tiszteld Istenedet.” A Példabeszédek 16:31 arra tanít minket, hogy „ékes korona az ősz haj, ha valaki a helyes úton jár”. Pál pedig azt írta Timóteusznak, hogy ne bírálja szigorúan az idősebb férfiakat, hanem tekintsen rájuk úgy, mint apákra (1Tim 5:1, 2). Bár Timóteusz bizonyos mértékű hatalmat gyakorolt az ilyen idősebb testvérek felett, könyörülettel és tisztelettel kellett bánnia velük.

14. Mikor helyénvaló tanácsot adni egy nálunk idősebb személynek?

¹⁴ De tegyük fel, hogy egy idősebb személy szándékosan vétkezik, vagy olyasmit támogat, ami nem tetszik Jehovának. Ilyenkor vajon az iránta való tiszteletből kötelesek vagyunk szemet hunyni a helytelenség fölött? Jehova nem a külső alapján ítél, és nem menti fel a bűnöst csak azért, mert idős. Figyeljük meg az Ézsaiás 65:20-ban olvasható alapelvet: „a bűnös átkozott lesz, még akkor is, ha százéves.” Ezékiel látomásában is hasonló gondolat jelenik meg (Ez 9:5–7). Leginkább tehát az iránt kell tiszteletet mutatnunk, aki ősidőktől fogva létezik, vagyis Jehova Isten iránt (Dán 7:9, 10, 13, 14). Így nem félünk majd tanácsot adni valakinek, akinek szüksége van rá, bármilyen korú legyen is (Gal 6:1).

15. Mit tanulhatunk Pál apostol tanácsából a fiatalok iránti tiszteletről?

¹⁵ És hogyan tekintsünk a fiatalabb testvérekre? Pál apostol ezt írta Timóteusznak: „Soha senki ne nézze le a fiatal korodat. Ellenkezőleg, mutass példát a hűségeseknek a beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben és tisztaságban” (1Tim 4:12). Timóteusz ekkor a harmincas évei elején járhatott, Pál mégis súlyos felelősséggel járó feladatokkal bízta meg. Attól függetlenül, hogy miért adta ezt a tanácsot, a lényeg világos. Nem formálhatunk véleményt valakiről csupán az alapján, hogy fiatal. Ne felejtsük el, hogy Jézus még csak 33 éves volt, amikor már értékes szolgálat állt a háta mögött.

16. Mi alapján döntik el a vének, hogy egy testvér alkalmas-e arra, hogy kisegítőszolgának vagy vénnek ajánlják?

¹⁶ Elképzelhető, hogy a kultúránkban sokan lenézik a fiatalokat. Emiatt a vének talán vonakodnak attól, hogy ajánlják a fiatal testvéreket kisegítőszolgának vagy vénnek, pedig azok alkalmasak lennének rá. De jó, ha észben tartják, hogy a Szentírás nem utal rá, hogy lenne alsó korhatára annak, hogy valakit ajánljanak ilyen feladatokra (1Tim 3:1–10, 12, 13; Tit 1:5–9). Ha egy vén szabályt alkot az alapján, ami a kultúrájában elfogadott, nem a Biblia szellemében jár el. A fiatal férfiak ajánlásánál Isten Szava legyen a mérvadó, ne valakinek az egyéni véleménye vagy a kultúrája (2Tim 3:16, 17).

17. Hogyan történhet meg, hogy az egyéni vélemény vagy az általános nézet összeütközésbe kerül a Bibliával?

¹⁷ Nézzünk egy példát arra, hogy hová vezethet, ha az általános nézet ütközik a Szentírással. Az egyik országban egy ügyes kisegítőszolgára komoly feladatokat bíztak. Bár a gyülekezetében szolgáló vének egyetértettek abban, hogy észszerű mértékben megfelel a vénekre vonatkozó bibliai követelményeknek, nem javasolták a kinevezését. Néhány idősebb vén arra hivatkozott, hogy túl fiatalnak néz ki. Szóval sajnos nem nevezték ki, pusztán a külseje miatt. Ez csupán egy eset, de a beszámolók szerint ez a gondolkodásmód sokakra hatással van a világ különböző részein. Mennyire fontos, hogy ne a kultúránk vagy a saját elképzeléseink irányítsanak bennünket, hanem a Szentírás! Csak így tudjuk megszívlelni Jézus intését, hogy ne a külső alapján ítéljünk.

18–19. Hogyan tudunk úgy látni másokat, ahogy Jehova?

¹⁸ A tökéletlenségünk ellenére megtanulhatunk ugyanolyan elfogulatlanul látni másokat, ahogy Jehova (Csel 10:34, 35). Erre mindig tudatosan törekednünk kell, és szükségünk van Isten Szavának az emlékeztetőire is. Ha megszívleljük ezeket, egyre ügyesebbek leszünk abban, amit Jézus parancsolt, hogy ne ítéljünk a külső alapján (Ján 7:24).

¹⁹ A királyunk, Jézus Krisztus nemsokára az egész emberiséget megítéli, méghozzá nem az alapján, amit lát vagy hall, hanem igazságosan (Ézs 11:3, 4). Milyen ragyogó kilátás!