1. Miről biztosította Jehova Ábrahámot?

 EGY NAP olyasmi történt Ábrahámmal, amit biztosan soha nem felejtett el. Jehova egy angyal által elmondta neki, hogy el fogja pusztítani Szodomát és Gomorrát. Ez a hír nagyon felzaklatta Ábrahámot, és ezt kérdezte: „Elpusztítanád az igazságost a gonosszal együtt? ... Vajon az egész föld bírája ne tenné azt, ami helyes?” Jehova türelmesen segített a barátjának megérteni egy fontos igazságot, amelyet nekünk is nagyon megnyugtató tudni, és mi is sokat tanulhatunk belőle: ő sosem pusztítja el az igazságosakat (1Móz 18:23–33).

2. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova mindig igazságosan és irgalmasan ítélkezik?

² Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova mindig igazságosan és irgalmasan ítélkezik? Azért, mert ő belelát az emberek szívébe (1Sám 16:7). Sőt, minden ember szívét jól ismeri (1Kir 8:39; 1Krón 28:9). Sokkal, de sokkal bölcsebb nálunk, fel sem tudjuk fogni, hogy mennyire. Ezért nem kell meglepődnünk azon, ha időnként nem teljesen értjük a döntéseit. Pál apostol találóan írta róla a következőket: „Mily kikutathatatlanok az ítéletei...!” (Róma 11:33).

3–4. Milyen kérdések merülhetnek fel bennünk, és miről lesz szó ebben a cikkben? (János 5:28, 29)

³ Bár tudjuk, hogy Jehova mindig igazságosan ítélkezik, bennünk is felmerülhetnek olyan kérdések, mint Ábrahámban. Talán ezen tűnődünk: Van bármi reményük azoknak, akiket Jehova pusztulásra ítélt, például Szodoma és Gomorra lakóinak? Vajon lesznek köztük olyanok, akik újra élhetnek majd akkor, amikor az igazságtalanok feltámadnak? (Csel 24:15).

⁴ Tekintsük át, hogy mit tudunk a feltámadásról. Nemrégiben pontosabban megértettük, hogy mit jelent az, hogy lesznek olyanok, akik „feltámadnak, hogy éljenek”, és olyanok is, akik „feltámadnak, hogy megítéljék őket”. a (Olvassátok fel: János 5:28, 29.) Ennek a világosabb megértése rámutatott, hogy további kiigazításokra van szükség. Ebben és a következő cikkben ezekről lesz szó. Először megnézzük, hogy mit nem tudunk Jehova igazságos ítéleteiről, utána pedig azt, hogy mit tudunk róluk.

MI AZ, AMIT NEM TUDUNK?

5. Mit írtak korábban a kiadványaink Szodoma és Gomorra lakóiról?

⁵ A kiadványaink korábban azt írták, hogy azok, akiket Jehova elpusztított, például Szodoma és Gomorra lakói, nem fognak feltámadni. De miután a hű rabszolga imával kísérve gondosan megvizsgálta ezt a kérdést, felismerte, hogy ezt nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal. Miért nem?

6. Milyen példákat tudnál említeni arra, hogy Jehova ítéletet hajtott végre az igazságtalan embereken? És mi az, amit nem tudunk velük kapcsolatban?

⁶ A Biblia több olyan esetről is ír, amikor Jehova végrehajtotta az ítéletét az igazságtalan embereken. Például az özönvíz idején Noén és a családján kívül mindenkit elpusztított. Később az izraeliták által megsemmisített hét nemzetet az ígéret földjén. Egy angyala pedig egyetlen éjszaka alatt végzett 185 000 asszír katonával (1Móz 7:23; 5Móz 7:1–3; Ézs 37:36, 37). Vajon ezekből a bibliai beszámolókból egyértelműen kiderül, hogy Jehova egytől egyig örök pusztulásra ítélte ezeket az embereket, vagyis nincs reményük a feltámadásra? Nem. Miért mondhatjuk ezt?

7. Mit nem tudunk azokról az emberekről, akik az özönvíz idején vagy Kánaán földjének az elfoglalásakor haltak meg? (Lásd a képet.)

⁷ Nem tudjuk, hogy az előbb említett esetekben Jehova milyennek látta az egyes embereket, mint ahogy azt sem, hogy volt-e lehetőségük megismerni Jehovát és megbánni a bűneiket. A Biblia azt írja, hogy Noé az igazságosság prédikálója volt (2Pét 2:5). Arról viszont nem ír, hogy miközben építette a bárkát, megpróbált-e minden egyes embernek beszélni a közelgő özönvízről. Ehhez hasonlóan azt sem tudjuk, hogy a Kánaán földjén élő gonosz emberek közül mindenkinek volt-e lehetősége megismerni Jehovát és változtatni a viselkedésén.

8. Mit nem tudunk Szodoma és Gomorra lakóival kapcsolatban?

⁸ És mit mondhatunk Szodoma és Gomorra lakóiról? Lót, aki igazságos volt, ott élt közöttük, de azt nem tudjuk, hogy vajon mindannyiuknak prédikált-e. Bár egyértelműen gonoszak voltak, vajon mindannyian tudatában voltak ennek? Nem valószínű. Gondoljunk például arra az esetre, amikor a szodomai férfiak „az ifjútól az öregemberig” csoportba verődtek, és meg akarták erőszakolni Lót vendégeit (1Móz 19:4; 2Pét 2:7). Vagyis egészen fiatal fiúk is voltak köztük, akik talán fel sem fogták, hogy mennyire helytelen, amit tesznek. Vajon biztosan állíthatjuk, hogy irgalmas Istenünk, Jehova mindegyiküket örökre elpusztította, és egyiküknek sem lesz lehetősége feltámadni? Abból, amit Jehova Ábrahámnak mondott, kiderül, hogy még 10 igazságos ember sem volt a városban (1Móz 18:32). Tehát igazságtalanok voltak, és ezért Jehova joggal büntette meg őket. De vajon ez azt jelenti, hogy egyikük sem fog életre kelni, amikor feltámadnak az igazságtalanok? Ezt nem jelenthetjük ki határozottan.

9. Mit nem tudunk Salamonnal kapcsolatban?

⁹ Ugyanakkor a Bibliában olyanokról is olvashatunk, akik valamikor igazságosak voltak, de aztán igazságtalanná váltak. Ilyen személy volt Salamon is. Bár jól ismerte Jehovát és a törvényeit, és Jehova gazdagon megáldotta, idővel hamis isteneket kezdett imádni. A bűneivel magára haragította Jehovát, és a népnek is évszázadokig szenvednie kellett miattuk (1Kir 11:5–9; 2Kir 23:13). Idővel Salamon meghalt, vagy ahogy az eredeti héber szöveg fogalmaz, „nyugodni tért apáihoz” (2Krón 9:31, lábj.). A Biblia ezt a kifejezést hűséges személyek esetében is használja, mint amilyen például Dávid király volt. Vajon ez garancia arra, hogy Salamon feltámadhat? A Bibliából ez nem derül ki. De egyesek úgy érvelhetnek, hogy a Biblia szerint „aki meghalt, azt felmentették a bűne alól” (Róma 6:7). Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki, aki meghalt, feltámadhat, mintha ez a lehetőség mindenkinek automatikusan járna. A feltámadás egy ajándék szerető Istenünktől, és ő dönti el, hogy kinek ad lehetőséget arra, hogy örökké szolgálhassa őt (Jób 14:13, 14; Ján 6:44). Vajon Salamon is köztük lesz? Ezt csak Jehova tudja, mi nem. Azt viszont tudjuk, hogy Jehova mindig igazságosan cselekszik.

MI AZ, AMIT TUDUNK?

10. Milyen érzést vált ki Jehovából, ha el kell ítélnie valakit? (Ezékiel 33:11) (Lásd a képet is.)

¹⁰ (Olvassátok fel: Ezékiel 33:11.) Jehova a Szavában feltárja, hogy milyen érzést vált ki belőle, amikor el kell ítélnie valakit. Péter apostol hasonló gondolatot fogalmazott meg, mint Ezékiel próféta, amikor azt írta, hogy Jehova „nem szeretné, hogy bárki is elpusztuljon” (2Pét 3:9). Ez a gondolat nagyon megnyugtató számunkra. Arról biztosít minket, hogy Jehova csak akkor pusztít el végleg valakit, ha erre nyomós oka van. Rendkívül irgalmas, és amikor csak lehetséges, irgalmat tanúsít.

11. Kik nem fognak feltámadni, és honnan tudjuk ezt?

¹¹ Mi a helyzet azokkal, akik nem fognak feltámadni? Mit tudunk róluk? A Biblia csak néhány ilyen példát említ. b Jézus rámutatott, hogy Iskariót Júdás nem fog feltámadni (Márk 14:21; lásd még a János 17:12-t és a hozzá tartozó magyarázó jegyzetet). Júdás tisztában volt vele, hogy amit tesz, az Jehova és a Fia ellen van, mégis megtette. (Lásd: Őrtorony, 2022. június, 5­–6. o., 15. bek.) Emellett Jézus egyes vallási vezetőkről is azt mondta, hogy nem fognak feltámadni, mivel elvetették őt (Máté 23:33; lásd a János 19:11-t és az „annak” szóhoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Pál apostol pedig felhívta a figyelmet arra, hogy azok a hitehagyottak sem támadhatnak fel, akik nem bánják meg a bűneiket (Héb 6:4–8; 10:29).

12. Mit tudunk Jehova irgalmáról? Mondj példát!

¹² És mit tudunk Jehova irgalmáról? Mi mutatja, hogy „nem szeretné, hogy bárki is elpusztuljon”? Nézzünk néhány példát. Dávid király súlyos bűnöket követett el, például házasságtörést és gyilkosságot. De őszintén megbánta, amit tett, ezért Jehova irgalmasan megbocsátott neki (2Sám 12:1–13). Vagy megemlíthetnénk Manassé királyt is. Ő az élete nagy részében rendkívül gonosz volt, és sok borzalmas dolgot követett el. De amikor megbánta a bűneit, Jehova még neki is megbocsátott (2Krón 33:9–16). Ezek a példák jól mutatják, hogy Jehova kész irgalmazni, ha úgy látja, hogy van erre alapja. Még ha valaki súlyos bűnöket követett is el, de felismerte ezt, és megbánta, Jehova fel fogja támasztani.

13. a) Miért volt Jehova irgalmas a niniveiekkel? b) Mit mondott Jézus a niniveiekről?

¹³ Most nézzük meg, hogyan bánt Jehova Ninive lakosaival. Ezt mondta a városról Jónásnak: „hirdesd ki az ellene szóló ítéletet, mert felfigyeltem a gonoszságára!” De amikor a niniveiek megbánták a bűneiket, Jehova megbocsátott nekik. Ezzel szemben Jónás dühös lett. Jehovának kellett emlékeztetnie arra, hogy a niniveiek „még a jót és a rosszat sem tudják egymástól megkülönböztetni”. Tehát Jehova sokkal irgalmasabb volt, mint Jónás (Jón 1:1, 2; 3:10; 4:9–11). Jézus később ezt az esetet hozta fel példaként arra, hogy Jehova mennyire irgalmas és igazságos, és azt mondta, hogy mivel a niniveiek megbánták a bűneiket, „feltámadnak az ítéletkor” (Máté 12:41).

14. Mit jelent majd a niniveieknek az, hogy „feltámadnak, hogy megítéljék őket”?

¹⁴ Mit jelent az, hogy a niniveiek „feltámadnak az ítéletkor”? Jézus beszélt arról, hogy lesznek olyanok, akik „feltámadnak, hogy megítéljék őket” (Ján 5:29). Erre az ezeréves uralma alatt kerül sor, amikor „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Csel 24:15). Az igazságtalanok azért támadnak fel, hogy „megítéljék őket”. Vagyis Jehova és Jézus megfigyelik, hogy engedelmeskednek-e nekik, és összhangban cselekszenek-e azzal, amire tanítják őket. Ha az új világban egy feltámasztott ninivei nem az igaz imádatot választja, Jehova nem fogja engedni, hogy tovább éljen (Ézs 65:20). De azok, akik Jehova imádata mellett döntenek, lehetőséget kapnak rá, hogy örökké éljenek (Dán 12:2).

15. a) Miért nem állíthatjuk azt, hogy Szodoma és Gomorra lakói közül senki sem fog feltámadni? b) Valószínűleg mire utal az, amit a Júdás 7 ír? (Lásd a „ Mit jelentenek Júdás szavai?” című kiemelt részt.)

¹⁵ Jézus azt mondta Szodoma és Gomorra lakóiról, hogy nekik elviselhetőbb lesz az „ítéletnap”, mint azoknak, akik hallották ugyan a tanításait, de elvetették azokat (Máté 10:14, 15; 11:23, 24; Luk 10:12). Vajon Jézus egy túlzó kifejezést használt ekkor? Nem. Úgy tűnik, szó szerint értette, amit mondott, hiszen amikor arról beszélt, hogy a niniveiek feltámadnak az ítéletkor, azt is szó szerint értette. És az „ítélet” és az „ítéletnap” kifejezésekkel kétségkívül ugyanarra az időszakra utalt. Azt se felejtsük el, hogy amikor Jézus azt mondta, hogy lesznek, akik „feltámadnak, hogy megítéljék őket”, olyanokról beszélt, akik „gonosz dolgokat tettek” (Ján 5:29). Szodoma és Gomorra lakói is gonoszak voltak, akárcsak a niniveiek, azonban a niniveieknek volt lehetőségük megbánni a bűneiket. Ezért elképzelhető, hogy Szodoma és Gomorra lakói közül legalább néhányan fel fognak támadni, mi pedig taníthatjuk őket Jehováról és Jézus Krisztusról.

16. Mit tudunk arról, hogy hogyan fogja Jehova eldönteni, hogy ki támadhat fel? (Jeremiás 17:10)

¹⁶ (Olvassátok fel: Jeremiás 17:10.) Ez a bibliavers jól összegzi, hogy mit tudunk arról, ahogyan Jehova ítélkezik: ő kutatja a szíveket, és megvizsgálja a legbensőbb gondolatokat. Amikor arról dönt majd, hogy ki támadhat fel, mindenkinek az útjai szerint fog fizetni. Jehova határozott, amikor szükséges, de irgalmas, amikor lehetséges. Ezért senkiről sem mondhatjuk azt, hogy nem fog feltámadni, akiről a Biblia ezt nem jelenti ki egyértelműen.

„AZ EGÉSZ FÖLD BÍRÁJA” MINDIG AZT TESZI, AMI HELYES

17. Mi vár azokra, akik meghaltak?

¹⁷ Azóta, hogy Ádám és Éva Sátán oldalára állt, és fellázadt Isten ellen, több milliárd ember halt meg. Ellenségünk, a halál valóban sok áldozatot szedett (1Kor 15:26). Mi vár mindazokra, akik meghaltak? Krisztus hűséges követői közül 144 000-en halhatatlan égi életre támadnak fel (Jel 14:1). Isten többi hűséges szolgája pedig a földre támad majd fel az igazságosak feltámadásakor, és örökké élhet, ha Krisztus ezeréves uralma alatt és a végső próba során is igazságos marad (Dán 12:13; Héb 12:1). Az ezeréves uralom alatt igazságtalanok is fel fognak támadni, vagyis olyanok, akik nem szolgálták Jehovát, vagy akár még gonosz dolgokat is tettek. Ők lehetőséget kapnak arra, hogy változtassanak a viselkedésükön, és Isten hűséges szolgáivá váljanak (Luk 23:42, 43). De olyanok is vannak, akik annyira gonoszak voltak, és olyan makacsul szembeszegültek Jehovával, hogy nem támadhatnak fel (Luk 12:4, 5).

18–19. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova igazságosan fog dönteni arról, hogy kiket támaszt fel? (Ézsaiás 55:8, 9) b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁸ Minden okunk megvan rá, hogy megbízzunk Jehova összes ítéletében, akár kedvező, akár kedvezőtlen az. Ábrahámhoz hasonlóan mi is biztosak vagyunk abban, hogy Jehova, „az egész föld bírája” tökéletesen, bölcsen és irgalmasan ítélkezik. Képzést adott a Fiának, és rábízta az ítélkezést (Ján 5:22). Jehova és a Fia is belelát az emberek szívébe (Máté 9:4). Ezért mindig igazságosan ítélkeznek, és azt teszik, ami helyes.

¹⁹ Soha ne kételkedjünk Jehova döntéseiben. Ő mindig helyesen ítélkezik, amire mi nem vagyunk képesek. (Olvassátok fel: Ézsaiás 55:8, 9.) Ezért bízzuk az ítélkezést rá és a Fiára, a királyunkra, aki az Atyjához hasonlóan mindig igazságos és irgalmas (Ézs 11:3, 4). De vajon hogyan fogja Jehova és Jézus megítélni az embereket a nagy nyomorúság alatt? A következő cikkből kiderül, hogy mit nem tudunk, és mit tudunk ezzel kapcsolatban.