1—2. Sokszor miért jó az, ha kérdezünk?

MEGFIGYELTED már, hogyan szoktak kérdezni a gyermekek? Sokuk még alig beszél, máris kérdez. Tágra nyitott szemmel, kíváncsian felnéznek rád, és ilyeneket kérdeznek: „Miért kék az ég? Miből vannak a csillagok? Ki tanította meg énekelni a madarakat?” Igyekszel válaszolni, de nem mindig könnyű. Még a legjobb válasz is újabb kérdést szülhet: „De miért?”

² Nemcsak a gyermekek tesznek fel kérdéseket. Felnőttként is kérdezünk — azért, hogy odataláljunk valahová, megtudjuk, milyen veszélyeket kell elkerülnünk, vagy kielégítsük a kíváncsiságunkat. Ámde úgy tűnik, sokan leszoknak a kérdezésről, és éppen a legfontosabb kérdéseket nem teszik fel. Legalábbis már nem keresik rájuk a választ.

3. Miért hagynak fel sokan azzal, hogy a legfontosabb kérdésekre adandó válaszok után kutassanak?

³ Gondolj a könyv címében megfogalmazott kérdésre, illetve az előszóban vagy ennek a fejezetnek az elején található kérdésekre. Ezek a legfontosabb kérdések között vannak, amelyeket feltehetsz. Sokan mégis felhagynak azzal, hogy válasz után kutassanak. Vajon miért? A Bibliában benne vannak a válaszok? Némelyek nehezen érthetőnek érzik a Bibliában lévő válaszokat. Mások amiatt nyugtalankodnak, hogy talán kínos helyzetbe kerülnek, ha kérdeznek. Megint mások úgy vélekednek, hogy jobb, ha az efféle kérdésekkel csak a vallási vezetők és tanítók foglalkoznak. Neked mi a véleményed?

4—5. Egyebek között melyek az élet leglényegesebb kérdései, és miért érdemes választ keresni rájuk?

⁴ Minden bizonnyal szeretnél választ kapni az élet nagy kérdéseire. Olykor biztosan eltűnődsz a következőkön: „Mi az élet célja? Vajon a mostani élettel mindennek vége? Milyen személy Isten?” Jó, ha megfogalmazódnak benned ilyen kérdések, és fontos, hogy ne add fel, amíg nem találsz kielégítő és megbízható választ rájuk. Jézus Krisztus, a híres tanító ezt tanácsolta: „Állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek” (Máté 7:7).

⁵ Ha ’állandóan keresed’ a választ a lényeges kérdésekre, rá fogsz jönni, hogy a kutatásod sok jó eredményt szülhet (Példabeszédek 2:1–5). Bármit mondanak is mások, igenis vannak válaszok, és meg lehet találni őket, mégpedig a Bibliában. Ezeket a válaszokat nem nehéz felfogni. Ráadásul reményt és örömet adnak, és abban is segíthetnek, hogy már most kielégítő legyen az életed. Először is vizsgáljunk meg egy olyan kérdést, amely sok embernek fejtörést okoz.

6. Miért gondolják sokan, hogy Isten közönyösen tekint az emberek szenvedésére?

⁶ Sokan igennel válaszolnának erre a kérdésre. „Hát nem teljesen más lenne a világ, ha törődne velünk Isten?” — érvelnek. Mindenütt csak háborút, gyűlöletet és bajokat látunk magunk körül. Mi is megbetegszünk, szenvedünk, elveszítjük szeretteinket. Ezért sokakban felmerül a kérdés: „Ha Isten törődne velünk és a gondjainkkal, nemde gátat vetne az ilyen eseményeknek?”

7. a) Hogyan ébreszt némelyik vallási tanító olyan gondolatot az emberekben, hogy Isten szívtelen? b) Mit tanít valójában a Biblia a minket érő próbákról?

⁷ Az még szomorúbb, hogy némelyik vallási tanító időnként olyan gondolatot ébreszt az emberekben, hogy Isten szívtelen. Hogyan teszik ezt? Amikor tragédia sújt valakit, azt állítják, hogy Isten akaratából történt a dolog. Az ilyen tanítók lényegében Istent okolják a csapásokért. Ez lenne az igazság Istenről? Mit tanít valójában a Biblia? A Jakab 1:13-ban ezt olvassuk: „Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: »Isten tesz próbára.« Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit.” Ezek szerint soha nem Istentől származik a gonoszság, melyet magad körül tapasztalsz (Jób 34:10–12). Igaz, Isten megengedi, hogy történjenek rossz dolgok. De nagy különbség van aközött, hogy megenged valamit, és aközött, hogy ő okozza azt.

8—9. a) Hogyan szemléltetnéd a különbséget aközött, hogy Isten megengedi a gonoszságot, és aközött, hogy ő okozza azt? b) Miért lenne méltánytalan, ha bírálnánk Istent, amiért megengedte, hogy az emberek a maguk feje után menjenek?

⁸ Gondolj például egy bölcs és szerető apára, akinek a felnőtt fia még a szülői házban él. Ha ez a fiú fellázad, és úgy dönt, hogy elmegy otthonról, az apja nem akadályozza meg ebben. A fiú rossz életet él, és bajba kerül. Vajon az apja az oka ennek? Nem (Lukács 15:11–13). Isten ugyanígy nem lép közbe, amikor az emberek úgy döntenek, hogy rossz útra térnek, de nem ő az oka a bekövetkezett problémáknak. Világos tehát, hogy méltánytalan lenne Istent hibáztatni az emberiség összes bajáért.

⁹ Istennek alapos indokai vannak arra, hogy megengedje az embereknek, hogy helytelen úton járjanak. Bölcs és hatalmas Teremtőnk lévén nem tartozik magyarázattal nekünk, a szeretete mégis arra indítja, hogy a tudomásunkra hozza az indokait. A 11. fejezet bővebben tárgyalja ezt a kérdést. De abban biztos lehetsz, hogy nem ő a felelős a nehézségeinkért. Ellenkezőleg, tőle származik az egyetlen remény a megoldásra! (Ézsaiás 33:2).

10. Miért bízhatunk abban, hogy Isten a gonoszság összes hatását meg fogja szüntetni?

¹⁰ Azt is meg kell jegyeznünk, hogy Isten szent (Ézsaiás 6:3). Ez azt jelenti, hogy tiszta és makulátlan; nyoma sincs benne a gonoszságnak. Ennélfogva teljesen megbízhatunk benne. Az emberekről nem mondhatjuk el ugyanezt, mivel ők romlottá válhatnak. És gyakran még a legbecsületesebb vezetőnek sincs hatalma arra, hogy jóvátegye a gonosz emberek által okozott károkat. Isten ellenben korlátlan hatalmú. Képes megszüntetni a gonoszság összes eddigi hatását, és ezt meg is fogja tenni. Örökre véget vet majd a gonoszságnak! (Zsoltárok 37:9–11).

11. a) Hogyan vélekedik Isten az igazságtalanságról? b) Milyen érzést vált ki Istenből a te szenvedésed?

¹¹ Hogyan vélekedik Isten arról, ami a világban történik, és amit te személy szerint átélsz? A Bibliából megtudhatjuk, hogy Isten „szereti az igazságosságot” (Zsoltárok 37:28). Ezért nagyon is érdekli, hogy mi helyes, és mi helytelen. Gyűlöli az igazságtalanság minden formáját. A Biblia szerint Isten „bánkódott a szívében”, amikor annak idején gonoszság uralta a világot (1Mózes 6:5, 6). Isten nem változott meg (Malakiás 3:6). Még most is gyűlölettel tekint a világszerte tapasztalható szenvedésre. Gyűlöletes neki azt látni, hogy az emberek szenvednek. „Ő törődik veletek” — jelenti ki a Biblia (1Péter 5:7).

12—13. a) Miért vannak jó tulajdonságaink — például a szeretet —, és milyen hatással van a szeretet arra, ahogyan a világot látjuk? b) Miért veheted biztosra, hogy Isten meg fogja szüntetni a világot sújtó nehézségeket?

¹² Honnan tudhatjuk biztosan, hogy Isten gyűlöli a szenvedés látványát? Vegyünk egy másik bizonyítékot. A Biblia azt tanítja, hogy az ember Isten képmására lett megalkotva (1Mózes 1:26). Azért vannak tehát jó tulajdonságaink, mert Istennek is vannak jó tulajdonságai. Téged például nem kavar fel, amikor ártatlan embereket látsz szenvedni? Ha foglalkoztat az efféle igazságtalanság, akkor biztos lehetsz benne, hogy Istenben még erőteljesebb érzéseket ébreszt.

¹³ Bennünk, emberekben az az egyik legszebb dolog, hogy képesek vagyunk szeretni. Ezzel is Istent tükrözzük vissza. A Biblia azt tanítja, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Azért szeretünk, mert Isten szeret. Téged arra indítana a szeretet, hogy véget vess a szenvedésnek és az igazságtalanságnak, melyet a világban látsz? Megtennéd, ha lenne hozzá hatalmad? Persze, hogy megtennéd! Biztosra veheted hát, hogy Isten eltörli majd a szenvedést és az igazságtalanságot. A könyvünk előszavában említett ígéreteket nem csupán álmodozás vagy alaptalan reménykedés szülte. Isten ígéretei valóra fognak válni! De ha szeretnél hinni bennük, akkor jobban meg kell ismerned Istent, akitől ezek az ígéretek származnak.

14. Mi Isten neve, és miért kell használnunk?

¹⁴ Mit teszel, ha szeretnél megismerkedni valakivel? Először is bemutatkozol, ugye? Vajon Istennek van neve? Számos vallás azt tanítja, hogy „Istennek” vagy „Úrnak” hívják. Ezek azonban nem nevek, hanem címek, akárcsak a „király” és az „elnök”. A Biblia azt tanítja, hogy Istennek sokféle címe van, köztük az „Isten” és az „Úr” is. De azt is tanítja, hogy Istennek van neve, mely így hangzik: Jehova. A Zsoltárok 83:18-ban ezt olvashatjuk: „te, akinek neve Jehova, egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett.” Ha a te bibliafordításodban nincs benne ez a név, a Függelék „Isten nevének használata és jelentése” című részében utánanézhetsz, hogy mi ennek az oka. Az igazság az, hogy Isten neve az ősi bibliai kéziratokban több ezerszer előfordul. Ebből is látszik, hogy Jehova szeretné, ha ismernéd és használnád a nevét. Úgy is mondhatnánk, hogy a Biblia lapjain bemutatkozik neked.

15. Mit jelent a Jehova név?

¹⁵ Isten olyan nevet adott magának, melynek gazdag jelentéstartalma van. A Jehova név azt jelenti, hogy Isten képes minden ígéretét beteljesíteni, és minden feltett szándékát megvalósítani. * Isten neve páratlan név. Csak őt illeti meg. Jehova sok szempontból páratlan. Miért mondhatjuk ezt?

16—17. Mit tanulhatunk Jehováról a következő címeiből: a) „a Mindenható”? b) az „örökkévalóság Királya”? c) a „Teremtő”?

¹⁶ Ahogy már láttuk, a Zsoltárok 83:18 így beszél Jehováról: „egymagad vagy a Legfelségesebb.” Ehhez hasonlóan csak őrá utalnak úgy, mint aki „a Mindenható”. A Jelenések 15:3 így fogalmaz: „Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya.” A „Mindenható” címből azt tanulhatjuk, hogy Jehova a legnagyobb hatalmú lény. Hatalma egyedülálló; senki másé nem ér fel az övéhez. Az „örökkévalóság Királya” cím pedig arra emlékeztet minket, hogy Jehova más értelemben is páratlan. Ő az egyetlen, aki mindig létezett. „Időtlen időktől fogva időtlen időkig [vagyis örökké] te vagy Isten” — mondja a Zsoltárok 90:2. Ez bizony bámulatot keltő gondolat!

¹⁷ Jehova azért is páratlan, mert egyedül ő a Teremtő. A Jelenések 4:11 így szól: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.” Minden, ami csak eszedbe jut — a láthatatlan, égi szellemteremtményektől az éjszakai égbolton ragyogó csillagokon át a fákon termő gyümölcsökig, meg az óceánokban és folyókban úszkáló halakig —, csak azért létezhet, mert Jehova a Teremtő!

18. Miért érzik úgy némelyek, hogy soha nem kerülhetnek közel Istenhez, de mit tanít erről a Biblia?

¹⁸ Némelyek kissé megijednek, amikor Jehova bámulatba ejtő tulajdonságairól olvasnak. Attól tartanak, hogy Isten túlságosan fenséges, és soha nem kerülhetnek közel hozzá, de még csak nem is számítanak neki. Vajon jól gondolják? A Biblia ennek éppen az ellenkezőjét tanítja. Ezt írja Jehováról: „a valóságban nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:27). Sőt, a Biblia egyenesen buzdít minket: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8).

19. a) Mi az első lépés abban, hogy közeledjünk Istenhez, és milyen haszna van ennek? b) Istennek mely tulajdonságait érzed a legmegnyerőbbnek?

¹⁹ Hogyan közeledhetsz Istenhez? Először is, folytasd azt, amit most is teszel, vagyis tanulj Istenről. Jézus kijelentette: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Igen, a Biblia azt tanítja, hogy ha tanulunk Jehováról és Jézusról, „örök élet” lesz az osztályrészünk! Már beszéltünk róla, hogy „Isten szeretet” (1János 4:16). Jehovának számos más kiváló és vonzó tulajdonsága is van. A Biblia például úgy jellemzi őt, mint aki „irgalmas, könyörületes Isten, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban” (2Mózes 34:6). Olyan valaki, aki ’jó, és kész megbocsátani’ (Zsoltárok 86:5). Isten türelmes és lojális (2Péter 3:9; Jelenések 15:4). Ha majd jobban megismered a Bibliát, látni fogod, hogyan mutatta ki Jehova ezeket és más megnyerő tulajdonságait.

20—22. a) Vajon amiatt, hogy nem láthatjuk Istent, nem is tudunk közel kerülni hozzá? Magyarázd meg! b) Miről akarhatnak lebeszélni jó szándékú emberek, de mit tegyél?

²⁰ Igaz, nem láthatod Istent, mivel ő láthatatlan szellem (János 1:18; 4:24; 1Timóteusz 1:17). De ha a Bibliából tanulsz róla, megismerheted őt mint személyt. Ahogy a zsoltáríró mondta, ’láthatod Jehova szépségét’ (Zsoltárok 27:4; Róma 1:20). Minél többet tanulsz Jehováról, annál valóságosabb lesz számodra, és annál több okod lesz rá, hogy szeresd őt, és közel érezd magad hozzá.

²¹ Egyre jobban megérted majd, hogy miért tanítja azt a Biblia, hogy Atyánknak tekintsük Jehovát (Máté 6:9). Tőle kaptuk az életünket, és ő azt szeretné, ha a lehető legjobb lenne az életünk; hiszen minden szerető apa ezt kívánja gyermekeinek (Zsoltárok 36:9). A Biblia ezenkívül azt tanítja, hogy az emberek Jehova barátaivá válhatnak (Jakab 2:23). Képzeld csak el! A világegyetem Teremtőjének a barátja lehetsz!

²² Amint egyre többet tanulsz a Bibliából, előfordulhat, hogy jó szándékú emberek le akarnak majd beszélni a tanulmányozásról. Talán amiatt aggódnak, hogy más hitre térsz. De ne engedd, hogy bárki megakadályozzon abban, hogy kialakítsd a lehető legjobb barátságot.

23—24. a) Miért tegyél fel mindig kérdéseket a tanultakkal kapcsolatban? b) Mi lesz a témája a következő fejezetnek?

²³ Természetesen lesznek olyan dolgok, amelyeket nem értesz meg elsőre. Alázatra lehet szükség, hogy segítséget kérj, de ne szégyellj kérdezni. Jézus azt mondta, hogy jó, ha alázatosak vagyunk, mint a kisgyermekek (Máté 18:2–4). És tudjuk, a gyermekeknek ezernyi kérdésük van. Isten azt szeretné, ha megkapnád a választ a kérdéseidre. A Biblia dicsérőleg szól olyan személyekről, akik buzgón tanultak Istenről. Ők gondosan utánajártak az Írásokban, hogy az igazságot tanulják-e (Cselekedetek 17:11).

²⁴ A Biblia vizsgálatával tanulhatunk a legtöbbet Jehováról. A Biblia más, mint a többi könyv. Milyen értelemben? A következő fejezetben erről lesz szó.