1. Ki teremtett mindent, ami él?

„JEHOVA . . . valóban Isten. Ő az élő Isten” — jelentette ki Jeremiás próféta (Jeremiás 10:10). Ezenkívül Jehova Isten teremtett mindent, ami él. Az égi teremtmények ezt mondták neki: „te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett” (Jelenések 4:11). Istent dicsérő egyik énekében Dávid király így szólt: „nálad van az élet forrása” (Zsoltárok 36:9). Az élet tehát ajándék Istentől.

2. Hogyan tartja fenn az életünket Isten?

² Jehova fenn is tartja az életünket (Cselekedetek 17:28). Ő gondoskodik élelemről és vízről, a levegőről, amelyet belélegezhetünk, és a földről, amelyen élhetünk (Cselekedetek 14:15–17). Jehova mindezzel kellemessé teszi az életet. De csak akkor élvezhetjük teljes mértékben az életet, ha megismerjük és betartjuk Isten törvényeit (Ézsaiás 48:17, 18).

3. Hogyan vélekedett Isten Ábel meggyilkolásáról?

³ Isten elvárja tőlünk, hogy tiszteljük az életet, a sajátunkat és másokét egyaránt. Hogy egy példát említsünk, Ádám és Éva fia, Káin haragra gerjedt az öccse, Ábel ellen. Jehova figyelmeztette őt, hogy a haragja súlyos bűn elkövetésére ösztönözheti. Káin azonban nem törődött a figyelmeztetéssel. „Rátámadt Ábelre, a testvérére, és megölte” (1Mózes 4:3–8). Jehova megbüntette a testvérgyilkost (1Mózes 4:9–11).

4. Hogyan emelte ki Isten a Mózesi Törvényben azt, hogy miként kell tekinteni az életre?

⁴ Évezredekkel később Jehova törvényeket adott Izrael népének, hogy elfogadható módon szolgálhassák őt. Mivel Mózes próféta volt ezeknek a törvényeknek a közvetítője, Mózesi Törvényként is szoktak rájuk utalni. A Mózesi Törvény a következő tiltást is tartalmazta: „Ne gyilkolj” (5Mózes 5:17). Az izraeliták ebből megérthették, hogy Isten értékesnek tartja az emberi életet, és az embereknek is értékesnek kell tartaniuk mások életét.

5. Hogyan tekintsünk az abortuszra?

⁵ Mit mondhatunk egy olyan gyermek életéről, aki még meg sem született? A Mózesi Törvény értelmében helytelen volt kioltani egy anyaméhben levő magzat életét. Bizony, Jehova szemében még egy ilyen élet is értékes (2Mózes 21:22, 23; Zsoltárok 127:3). Ebből következik, hogy az abortusz helytelen dolog.

6. Miért nem szabad gyűlölnünk az embertársainkat?

⁶ Az élet tisztelete azt is magában foglalja, hogy odafigyelünk az embertársaink iránti érzéseinkre. „Aki gyűlöli a testvérét, az mind emberölő, és tudjátok, hogy e g y emberölőnek sincs örök élete, amely megmaradna őbenne” — mondja a Biblia (1János 3:15). Ha szeretnénk elnyerni az örök életet, ki kell irtanunk szívünkből az emberekkel szemben érzett mindenfajta gyűlöletet, mivel a legtöbb erőszakos tettet a gyűlölet szüli (1János 3:11, 12). Feltétlenül meg kell tanulnunk szeretni egymást.

7. Egyebek között mely szokások árulkodnak az élet iránti tisztelet hiányáról?

⁷ Hogyan tanúsíthatunk tiszteletet a saját életünk iránt? Az emberek általában nem akarnak meghalni, de vannak, akik az élvezet kedvéért veszélyeztetik az életüket. Például sokan dohányoznak vagy kábítószereket használnak. Az ilyen anyagok károsak az egészségre, és gyakran halálhoz vezetnek. Aki rendszeresen káros anyagokat visz a testébe, az nem tartja szentnek az életet. Ezek a szokások Isten szemében tisztátalanok (Róma 6:19; 12:1; 2Korintusz 7:1). Ha szeretnénk elfogadható módon szolgálni Istent, fel kell hagynunk az ilyen szokásokkal. Ez nagyon nehéz lehet, de Jehova tud nekünk segíteni. Ő nagyra értékeli, ha erőfeszítést teszünk azért, hogy tőle kapott értékes ajándéknak tekintsük az életünket.

8. Miért kell mindig odafigyelnünk a biztonságra?

⁸ Ha tiszteljük az életet, akkor mindig odafigyelünk a biztonságra. Nem leszünk gondatlanok, és nem vállalunk kockázatot csupán az élvezet vagy az izgalom kedvéért. Nem vezetünk figyelmetlenül, és kerüljük az erőszakos vagy veszélyes sportokat (Zsoltárok 11:5). Isten törvénye, melyet az ókori Izraelnek adott, kimondta: „Ha új [lapos tetejű] házat építesz, készíts a tetődre korlátot [vagy alacsony falat], nehogy vérbűnnel terheld házadat, ha valaki leesik róla” (5Mózes 22:8). Az e mögött a törvény mögött meghúzódó alapelvvel összhangban legyenek mindig jó állapotban az otthonunkban lévő lépcsők és effélék, nehogy valaki elessen, és súlyosan megsérüljön. Ha van autónk, ügyeljünk rá, hogy biztonságosan működjön. Vigyázzunk, nehogy az otthonunk vagy az autónk veszélyt jelentsen ránk vagy másokra.

9. Hogyan bánik az állatokkal az, aki tiszteli az életet?

⁹ Mit mondhatunk az állatok életéről? A Teremtő azt is szentnek tartja. Isten megengedi, hogy élelem- vagy ruhaszerzés céljából, illetve az emberek biztonsága végett állatokat öljünk (1Mózes 3:21; 9:3; 2Mózes 21:28). Az viszont már helytelen, ha valaki kegyetlenkedik az állatokkal, vagy kedvtelésből öldösi le őket. Ezzel azt fejezi ki, hogy semmibe veszi az élet szentségét (Példabeszédek 12:10).

10. Hogyan mutatott rá Isten az élet és a vér közötti kapcsolatra?

¹⁰ Miután Káin megölte az öccsét, Ábelt, Jehova ezt mondta neki: „Testvéred vére kiált hozzám a földről” (1Mózes 4:10). Isten Ábel vérének említésével Ábel életére utalt. Káin elvette Ábel életét, és ezért meg kellett lakolnia. Olyan volt, mintha Ábel vére, vagyis élete igazságszolgáltatásért kiáltott volna Jehovához. Az élet és a vér közötti kapcsolat Noé napjainak az Özönvize után is világosan látszott. Az Özönvíz előtt az emberek csak gyümölcsöt, zöldséget, gabonát és olajos magvakat ettek. Az Özönvíz után Jehova így szólt Noéhoz és a fiaihoz: „Minden állat, amely él és mozog, legyen nektek eledelül. Mint a zöld növényt, azokat is mind nektek adom.” De korlátot is szabott: „Csak a húst a lelkével [azaz életével] — a vérével — együtt meg ne egyétek” (1Mózes 1:29; 9:3, 4). Jehova előtt tehát nagyon szoros kapcsolat van egy teremtmény élete és vére között.

11. Mit tiltott meg Isten a vér felhasználását illetően Noé napjaitól?

¹¹ A vért tiszteletből nem esszük meg. Jehova az izraelitáknak adott Törvényében ezt parancsolta: „Ha valaki . . . a vadászat során ehető vadat vagy madarat fog, akkor ontsa ki vérét, és fedje be azt porral . . . [Ezt] mondtam Izrael fiainak: »Semmiféle testnek a vérét ne egyétek meg«” (3Mózes 17:13, 14). Istennek az állatvér fogyasztását tiltó parancsa, melyet először mintegy 800 évvel korábban Noénak adott, még mindig érvényben volt. Egyértelmű volt Jehova nézőpontja: A szolgái az állatok húsát megehették, de a vérüket nem. A vért a földre kellett önteni, ami által lényegében visszaadták az állat életét Istennek.

12. Milyen, még ma is érvényes parancs adatott a szent szellem által a vérre vonatkozóan az első században?

¹² A keresztényekre is hasonló parancs vonatkozik. Az apostolok és más férfiak, akik vezető szerepet töltöttek be Jézus első századi követői között, tanácskozást tartottak arról, hogy mely parancsokat kell betartania a keresztény gyülekezet valamennyi tagjának. Erre a végkövetkeztetésre jutottak: „a szent szellem és mi magunk jónak találtuk, hogy semmi további terhet ne rakjunk rátok a következő szükséges dolgokon kívül: tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól [melynek a vére benne marad a húsában] és a paráznaságtól” (Cselekedetek 15:28, 29; 21:25). Ezek szerint ’tartózkodnunk kell a vértől’. Isten szemében ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy kerüljük a bálványimádást és a nemi erkölcstelenséget.

13. Egy szemléltetéssel magyarázd meg, hogy miért foglalja magában a vértranszfúziót is az a parancs, hogy tartózkodjunk a vértől!

¹³ Vajon az a parancs, hogy tartózkodjunk a vértől, a vértranszfúziót is magában foglalja? Igen. Ezt a következőképpen szemléltethetnénk: Tegyük fel, hogy az orvos azt mondja neked, hogy tartózkodj a szeszes italoktól. Vajon ez azt jelentené, hogy inni ugyan nem ihatsz alkoholt, de beinjekciózhatod az ereidbe? Hát persze, hogy nem! A vértől való tartózkodás is azt jelenti, hogy semmilyen módon nem juttatunk vért a szervezetünkbe. Az a parancs tehát, hogy tartózkodjunk a vértől, azt jelenti, hogy nem engedjük meg, hogy vért transzfundáljanak az ereinkbe.

14—15. Mit tenne egy keresztény, ha az orvosok szerint muszáj lenne vértranszfúziót kapnia, és miért?

¹⁴ Mi a helyzet akkor, ha egy keresztény súlyosan megsérül, vagy nagyobb műtétet kell elvégezni rajta? Elképzelhető, hogy az orvosok szerint muszáj vértranszfúziót kapnia, különben meghal. Ő természetesen nem akar meghalni. Mivel szeretné megóvni az élet Istentől kapott értékes ajándékát, beleegyezik másfajta kezelési módokba, amelyek során nem történik vérrel való visszaélés. Megpróbál ilyen orvosi ellátásban részesülni, ha lehetséges, és elfogad különböző eljárásokat a vértranszfúzió helyettesítésére.

¹⁵ Megszegnék-e a keresztények Isten törvényét csak azért, hogy egy kicsit tovább éljenek ebben a rendszerben? Jézus leszögezte: „aki meg akarja menteni a lelkét [vagyis az életét], elveszíti azt, aki azonban elveszíti a lelkét énértem, megtalálja azt” (Máté 16:25). Nem akarunk meghalni. De ha Isten törvényét áthágva próbálnánk megmenteni a jelenlegi életünket, azzal kockára tennénk az örök életünket. Bölcsen tesszük hát, ha bízunk Isten törvényének a jogosságában, miközben meg vagyunk győződve arról, hogy ha valamilyen okból meghalnánk, az Életadónk meg fog emlékezni rólunk a feltámadáskor, és visszaadja nekünk az élet értékes ajándékát (János 5:28, 29; Héberek 11:6).

16. Mit tökéltek el szilárdan Isten szolgái a vérrel kapcsolatban?

¹⁶ Isten hűséges szolgái szilárdan eltökélték, hogy követik a vérrel kapcsolatos útmutatását. Semmilyen formában nem fogyasztanak vért, és orvosi célból sem fogadják el. * Biztosak benne, hogy a vér Teremtője tudja, mi válik leginkább a javukra. Te is hiszel ebben?

17. Mi volt az ókori Izraelben a vér egyetlen olyan felhasználási módja, amelyet Jehova Isten jóváhagyott?

¹⁷ A Mózesi Törvény rámutatott a vér egyetlen helyes felhasználási módjára. Az ókori izraelitáktól megkövetelt imádatra vonatkozóan Jehova ezt parancsolta: „a test lelke [azaz élete] a vérben van, én pedig az oltárra helyeztem azt értetek, hogy engesztelést szerezzen a lelketekért, mert a vér szerez engesztelést” (3Mózes 17:11). Amikor az izraeliták vétkeztek, úgy nyerhettek bűnbocsánatot, ha felajánlottak egy állatot, és a vérének egy részét az oltárra helyezték a hajlékban, később pedig Isten templomában. A vért csakis ilyen áldozatok kapcsán volt helyes felhasználniuk.

18. Milyen előnyök és áldások származnak Jézus vérének a kiontásából?

¹⁸ Az igaz keresztényekre nem vonatkozik a Mózesi Törvény, ezért ők nem ajánlanak fel állatáldozatokat, és nem helyezik állatok vérét valamilyen oltárra (Héberek 10:1). De az, hogy az ókori Izraelben az oltárra helyezték a vért, Isten Fiának, Jézus Krisztusnak az értékes áldozatára mutatott előre. Ahogyan a könyvünk 5. fejezetében tanultuk, Jézus értünk adta emberi életét, azáltal hogy hagyta, hogy kiontsák a vérét áldozatul. Ezután felment az égbe, és egyszer s mindenkorra bemutatta kiontott vérének az értékét Istennek (Héberek 9:11, 12). Ezzel alapot teremtett a bűneink megbocsátására, és lehetővé tette, hogy örök életet nyerjünk (Máté 20:28; János 3:16). A vérnek ezen a módon való felhasználása bizony rendkívül fontos volt (1Péter 1:18, 19). Kizárólag a Jézus kiontott vérének az értékébe vetett hitünk által nyerhetünk megmentést.

19. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ’mindenkinek a vérétől tiszták legyünk’?

¹⁹ Nagyon-nagyon hálásak lehetünk Jehova Istennek azért, hogy szerető módon megajándékozott minket az élettel. Ennek arra kell indítania minket, hogy beszéljünk másoknak arról, hogy a Jézus áldozatába vetett hitük alapján örök életet nyerhetnek. Ha Istenhez hasonlóan minket is érdekel az embertársaink élete, akkor arra érzünk ösztönzést, hogy buzgón beszéljünk erről nekik (Ezékiel 3:17–21). Ha szorgalmasan eleget teszünk ennek a kötelességünknek, akkor mi is elmondhatjuk majd, amit Pál apostol: „mindenkinek a vérétől tiszta vagyok, mert nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjam nektek az Isten egész szándékát” (Cselekedetek 20:26, 27). Azáltal, hogy beszélünk az embereknek Istenről és a szándékairól, remekül kifejezhetjük, hogy nagyon is tiszteljük az életet és a vért.