BIBLIAVERSEK MAGYARÁZATA

Ézsaiás 42:8: „Én vagyok az ÚR”

LEJÁTSZÁS

„Én vagyok Jehova. Ez a nevem. Senki másnak nem adom dicsőségemet, sem dicséretemet a faragott bálványoknak” (Ézsaiás 42:8, Új világ fordítás).

„Én vagyok az ÚR, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak” (Ézsaiás 42:8, Újfordítású revideált Biblia).

Az Ézsaiás 42:8 jelentése

Isten elmondja nekünk a nevét, és hozzáteszi, hogy a dicsőségét és a dicséretét nem osztja meg bálványokkal.

Isten saját maga adta magának ezt a nevet, és magyarul többnyire úgy adják vissza, hogy Jehova a (2Mózes 3:14, 15). Habár Isten neve közel 7000-szer fordul elő az Ószövetségben (Héber–arámi iratokban), sok fordítás felcserélte az „ÚR” (nagybetűkkel) címmel. Egy példa erre a Zsoltárok 110:1, amely egy próféciában Jehováról és Jézusról is beszél. Az Újfordítású revideált Bibliában így szerepel ez a vers: „Így szól az ÚR [Jehova] az én uramhoz [Jézus]” (Cselekedetek 2:34–36). Az Új világ fordítás nem hagy kétséget afelől, hogy melyik „Úr” kire utal, mivel Isten nevét használja a megfelelő helyen: „Ez Jehova kijelentése az én Uramhoz: »Ülj az én jobbomon, míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem.«”

Számos tudós szerint Isten nevének az a jelentése, hogy ’előidézi, hogy legyen’. Ez a név egyedül az igaz Istenre illik, hiszen csak ő képes előidézni, hogy ő vagy a teremtése azzá váljon, amivé szükséges, hogy megvalósuljon a szándéka.

Jehova a Teremtőnk és az egyedüli igaz Isten, ezért megérdemli, hogy kizárólag őt imádjuk. Semmi és senki más nem lehet az imádatunk tárgya, így a bálványok sem (2Mózes 20:2–6; 34:14; 1János 5:21).

Az Ézsaiás 42:8 szövegkörnyezete

Az Ézsaiás 42. fejezetének a nyitó verseiben Jehova megjövendölte, hogy mit fog tenni a választottja. Istennek ez a szolgája „megmutatja a nemzeteknek, mi az igazságosság” (Ézsaiás 42:1). Ezzel az ígérettel kapcsolatban Isten kijelentette: „most [új dolgokat] hirdetek. Még mielőtt elkezdődnek, elmondom nektek” (Ézsaiás 42:9). A kiválasztottról szóló prófécia évszázadokkal később „kezdődött el”, vagyis teljesedett be, amikor a Messiás, azaz Krisztus eljött, hogy elvégezze a földi szolgálatát (Máté 3:16, 17; 12:15–21).

a Isten neve héberül négy mássalhangzóból áll, melyet magyarul általában a JHVH-val adnak vissza. Néhány magyar bibliafordításban úgy olvasható Isten neve, hogy „Jahve”. További információért lásd a Szentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel) A4-es függelékét: „Isten neve a Héber iratokban”.