A Biblia válasza

 A keresztelkedés teljes víz alá merülést jelent. a A Bibliában sok keresztelkedésről olvashatunk (Cselekedetek 2:41). Köztük van Jézusé, aki a Jordán folyóban keresztelkedett meg (Máté 3:13, 16). Évekkel később Fülöp megkeresztelt egy etióp férfit, és azt olvassuk róluk, hogy mindketten bementek a vízbe (Cselekedetek 8:36–40).

 Jézus azt tanította, hogy a követőinek meg kell keresztelkedniük (Máté 28:19, 20). Péter apostol is megerősítette ezt a gondolatot (1Péter 3:21).

Ebben a cikkben a következőkről lesz szó:

•  Mit jelent a keresztelkedés?

•  Mit mond a Biblia a csecsemők kereszteléséről vagy keresztelőkről?

•  Mit jelent megkeresztelkedni az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek a nevében?

•  Ha valaki újra megkeresztelkedik, bűnt követ el?

•  Másfajta keresztelkedések a Bibliában

•  Téves elképzelések a keresztelkedésről

 Mit jelent a keresztelkedés?

 A keresztelkedés egy fontos dolgot jelképez, mégpedig azt, hogy az illető megbánta a bűneit, és ígéretet tett Istennek, hogy az ő akaratát fogja tenni. Ez magában foglalja azt, hogy úgy éli az életét, hogy engedelmeskedik Istennek és Jézusnak. Aki megkeresztelkedik, arra az útra lép, mely az örök élethez vezet.

 A víz alá merülés nagyszerűen szemlélteti azt a változást, amit valaki tesz az életében. Miért mondhatjuk ezt? A Biblia temetéshez hasonlítja a keresztelkedést (Róma 6:4; Kolosszé 2:12). Amikor valaki víz alá merül, annak jelképes értelemben meghal a korábbi énje. Amikor pedig feljön a víz alól, lényegében új életet kezd, mint egy önátadott keresztény.

 Mit mond a Biblia a csecsemők kereszteléséről vagy keresztelőkről?

 A csecsemők keresztelése vagy a keresztelők nincsenek összhangban a Biblia tanításaival. b

 A Biblia azt tanítja, hogy ha valaki szeretne megkeresztelkedni, akkor bizonyos követelményeknek meg kell felelnie. Például, értenie kell Isten Szavának alaptanításait, és összhangban is kell élnie azokkal. Meg kell bánnia a bűneit, és imában át kell adnia az életét Istennek (Cselekedetek 2:38, 41; 8:12). Egy csecsemő nyilvánvalóan nem képes ezekre.

 Mit jelent megkeresztelkedni az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek a nevében?

 Jézus erre utasította a követőit: „Tegyetek tanítvánnyá… embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek a nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). A „nevében” kifejezéssel Jézus arra utalt, hogy aki megkeresztelkedik, elismeri az Atyának és a Fiúnak a hatalmát és a pozícióját, valamint Isten szent szellemének a szerepét. Péter apostol is használta a „nevében” szót, amikor a következőket mondta a születése óta sánta férfinak: „A názáreti Jézus Krisztus nevében, járj!” (Cselekedetek 3:6). Péter ezzel azt fejezte ki, hogy felismeri és elismeri Jézus hatalmát, és neki tulajdonítja a csodálatos gyógyulást.

•   „Az Atya” Jehova c Istenre utal. Ő a Teremtőnk, az életadónk és a mindenható Isten, akinek korlátlan a hatalma (1Mózes 17:1; Jelenések 4:11).

•   „A Fiú” Jézus Krisztus, aki az életét adta értünk (Róma 6:23). Csak akkor menekülhetünk meg, ha elismerjük és értékeljük, hogy milyen kulcsszerepe van Jézusnak Isten emberekkel kapcsolatos szándékában (János 14:6; 20:31; Cselekedetek 4:8–12).

•   „A szent szellem” Isten tevékeny ereje. d Ő arra használta a szent szellemet, hogy teremtsen, életet adjon, vagy hogy átadja az üzenetét a prófétáknak és másoknak, és erőt adjon nekik ahhoz, hogy az akaratát tegyék (1Mózes 1:2; Jób 33:4; Róma 15:18, 19). Isten a szent szelleme által ihlette a Biblia íróit, hogy feljegyezzék a gondolatait (2Péter 1:21).

 Ha valaki újra megkeresztelkedik, bűnt követ el?

 Sokan döntenek úgy, hogy megváltoztatják a vallásukat. De mi van akkor, ha az előző egyházban már megkeresztelték őt? Vajon bűnt követ el, ha újból megkeresztelkedik? Vannak, akik szerint igen, és lehet, hogy ezt az Efézus 4:5-re alapozzák, ahol ezt olvassuk: „Egy Úr, egy hit, egy keresztség”. Azonban ez a vers nem azt tanítja, hogy nem szabad újra megkeresztelkedni. Miért mondhatjuk ezt?

 Szövegkörnyezet. Az Efézus 4:5 szövegkörnyezete szerint Pál apostol arról beszél, hogy az igaz keresztényeknek egységeseknek kell lenniük abban, amiben hisznek (Efézus 4:1–3, 16). Ez az egység csak akkor valósulhat meg, ha ugyanazt az Urat, Jézus Krisztust követik; ha ugyanazokban a dolgokban hisznek, és ugyanúgy értik a bibliai tanításokat; valamint ha ugyanazoknak a követelményeknek felelnek meg a keresztelkedéssel kapcsolatban.

 Pál apostol is arra ösztönzött néhányakat, hogy keresztelkedjenek meg, jóllehet korábban már megkeresztelkedtek. Erre azért volt szükség, mert az előző keresztelkedésükkor nem értették teljesen a keresztény tanításokat (Cselekedetek 19:1–5).

 A keresztelkedés megfelelő alapja. Ahhoz, hogy valaki elfogadható legyen Isten előtt, a keresztelkedésének a Bibliában található pontos ismereten kell alapulnia (1Timóteusz 2:3, 4). Ha valaki úgy keresztelkedik meg, hogy Bibliával ellentétes vallási tanításokban hisz, a keresztelkedését Isten nem fogja elfogadni (János 4:23, 24). Bár egy ilyen személy talán őszintén szolgálja Istent, ezt nem a „pontos ismeret szerint” teszi (Róma 10:2). Ha valaki szeretné Istent elfogadható módon imádni, meg kell tanulnia, hogy mit tanít a Biblia, alkalmaznia kell azt az életében, át kell adnia az életét Istennek, és újra meg kell keresztelkednie. Ilyen esetben egyáltalán nem bűn újra megkeresztelkedni. Sőt, ez a helyes döntés.

 Másfajta keresztelkedések a Bibliában

 A Biblia olyan keresztelkedésekről is beszél, melyeknek más a jelentősége, mint a vízben való megkeresztelkedésnek. Nézzünk néhány példát!

 Keresztelő János e által véghez vitt keresztelések. Azok a zsidók és zsidó prozeliták, akiket Keresztelő János megkeresztelt, azt fejezték ki a keresztelkedésükkel, hogy megbánták a bűneiket, melyeket a mózesi törvény ellen vétettek, az ellen a törvény ellen, melyet Isten Mózes által adott az izraelitáknak. János keresztelése felkészítette a népet, hogy felismerjék és elfogadják a Messiást, a názáreti Jézust (Lukács 1:13–17; 3:2, 3; Cselekedetek 19:4).

 Jézus keresztelkedése. Jézust Keresztelő János keresztelte meg, de a keresztelkedése különleges volt. Jézus tökéletes ember volt, és nem követett el bűnt (1Péter 2:21, 22). Ezért a keresztelkedése nem jelképezte a megbánását, vagy azt, hogy „jó lelkiismeretet [kér] Istentől” (1Péter 3:21). A keresztelkedésével inkább azt fejezte ki, hogy kész Isten akaratát tenni mint az előre megjövendölt Messiás vagy Krisztus, és kész feláldozni az életét értünk (Héberek 10:7–10).

 Keresztelkedés szent szellemmel. Keresztelő János és Jézus Krisztus is beszélt a szent szellemmel történő keresztelkedésről (Máté 3:11; Lukács 3:16; Cselekedetek 1:1–5). Ez a keresztelkedés azonban nem ugyanaz, mint megkeresztelkedni a szent szellem nevében (Máté 28:19). Miért mondhatjuk ezt?

 Jézus követői közül csak kevesen keresztelkednek meg a szent szellemmel. Őket a szent szellem felkente, és ki lettek választva arra, hogy Krisztussal uralkodjanak együtt az égben a föld felett királyokként és papokként f (1Péter 1:3, 4; Jelenések 5:9, 10). Több millió ember felett fognak uralkodni, Jézus azon követői felett, akik a földön fognak örökké élni paradicsomi körülmények között (Máté 5:5; Lukács 23:43).

 Megkeresztelkedés Jézus Krisztusba és az ő halálába. Azok, akik megkeresztelkednek szent szellemmel, „[megkeresztelkednek] Krisztus Jézusba” is (Róma 6:3). Ez a fajta keresztelkedés Jézus felkent követőire vonatkozik, akik az égben fognak vele uralkodni. Ha valaki megkeresztelkedik Jézusba, a felkent gyülekezet tagja lesz, amelynek Jézus a feje, és amelynek a felkentek alkotják a testét (1Korintusz 12:12, 13, 27; Kolosszé 1:18).

 A felkent keresztények Jézus „halálába” is megkeresztelkednek (Róma 6:3, 4). Mivel Jézus Krisztust követik, ők is önfeláldozó életet élnek, engedelmeskednek Istennek, és lemondanak a földi örök élet reménységéről. Ez a fajta keresztelkedés akkor fejeződik be, amikor meghalnak, és feltámadnak égi életre mint szellemteremtmények (Róma 6:5; 1Korintusz 15:42–44).

 Keresztelkedés tűzzel. Keresztelő János ezt mondta a követőinek: „[Jézus] majd szent szellemmel és tűzzel fog keresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van, és teljesen meg fogja tisztítani a szérűjét, és begyűjti a búzáját a raktárba, de a polyvát elégeti olthatatlan tűzzel” (Máté 3:11, 12). Ahogy látjuk, János különbséget tett aközött, hogy valakit szent szellemmel, és aközött, hogy valakit tűzzel keresztelnek meg. De mire gondolt ezzel a szemléltetéssel?

 A búza azokat jelképezi, akik odafigyelnek Jézusra és engedelmeskednek neki. Őket szent szellemmel keresztelik meg. A polyva ellenben azokat szemlélteti, akik nem figyelnek Jézusra. Őket tűzzel fogják megkeresztelni, ami az örök pusztulásukat szemlélteti (Máté 3:7–12; Lukács 3:16, 17).