Minden, ami szent, az beszennyezetlen. A szentnek fordított héber szó az ’elkülönít’ jelentésű szóból ered, ennélfogva mindaz, ami szent, el van különítve az általános használattól, elsődlegesen azért, mert tiszta és makulátlan.

 Isten a legszentebb lény. A Biblia kijelenti: „Senki sem olyan szent, mint Jehova” (1Sámuel 2:2). a Így tehát Istennek áll jogában meghatározni, hogy mi szent.

 A „szent” szó vonatkozhat bármire, ami közvetlen kapcsolatban van Istennel, főként olyasmire, ami el van különítve az imádat céljából. Néhány bibliai példa erre:

•   Szent helyek: Isten ezt mondta az égő bokor közelében Mózesnek: „a hely, ahol állsz, szent föld” (2Mózes 3:2–5).

•   Szent események: Az ókori izraeliták rendszeresen imádatot mutattak be Jehovának a vallási ünnepeiken, amelyeket a Biblia szent összejöveteleknek nevez (3Mózes 23:37).

•   Szent tárgyak: Azokat a tárgyakat, amelyeket az ókorban a jeruzsálemi templomban bemutatott imádatkor használtak, szent eszközöknek nevezi a Biblia (1Királyok 8:4). Noha a szent eszközökkel tiszteletteljesen kellett bánni, sohasem volt szabad ezeket imádni. b

 Igen. Isten ezt a parancsot adja a keresztényeknek: „Legyetek szentek, mert én szent vagyok” (1Péter 1:16). Természetesen a tökéletlen emberek sohasem képesek elérni a szentség Isten által felállított tökéletes mércéjét. Ennek ellenére „szent és Isten előtt elfogadható” mindaz, aki engedelmeskedik az ő igazságos törvényeinek (Róma 12:1). Ha valaki törekszik a szentségre, az a szavaiból és a tetteiből is látszik. Egyebek mellett megfogadja a Biblia következő tanácsait: „szentek legyetek, és ne kövessetek el szexuális erkölcstelenséget”, és „mindig legyen szent a viselkedésetek” (1Tesszalonika 4:3; 1Péter 1:15).

 Igen. Ha egy személy nem úgy viselkedik, ahogyan Isten elvárja, akkor Isten többé nem tekinti őt szentnek. Például a Bibliában, a hébereknek írt levélben ez a megszólítás olvasható: „szent testvérek”. A levél mégis figyelmeztette őket, nehogy „hitetlen, gonosz szív fejlődjön ki bármikor is” bennük azáltal, hogy eltávolodnak az élő Istentől (Héberek 3:1, 12).

 Tévhit: A cölibátus révén lesz valaki szent.

 Tény: Egy keresztény ugyan dönthet amellett, hogy nem házasodik meg, de attól még nem lesz szent Isten szemében. Nem kétséges, hogy akik egyedülállók maradnak, azok figyelemelterelődés nélkül tudják szolgálni Istent (1Korintusz 7:32–34). De a Biblia feltárja, hogy házasságban élő személyek is lehetnek szentek. Tény, hogy Jézus apostolai közül legalább egy – Péter – nős volt (Máté 8:14; 1Korintusz 9:5).