A Biblia feltárja, hogy helyénvaló, mi több szükséges, hogy észszerű mértékben szeressük önmagunkat. Ez azt jelenti, hogy törődünk magunkkal, van önbecsülésünk és önértékelésünk (Máté 10:31). A Szentírás nem arra ösztönöz, hogy tömjénezzük magunkat, hanem hogy gondolkodjunk kiegyensúlyozottan önmagunkról.

Kit kell szeretnünk elsődlegesen?

1.   Legfőképpen Istent kell szeretnünk. A Biblia szerint a legnagyobb parancsolat ez: „szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel” (Márk 12:28–30; 5Mózes 6:5).

2.   A második legnagyobb parancsolat így hangzik: „Szeresd embertársadat, mint önmagadat” (Márk 12:31; 3Mózes 19:18).

3.   Jóllehet a Szentírásban nem olvasunk olyan konkrét parancsról, hogy szeressük magunkat, a „szeresd embertársadat, mint önmagadat” parancs azt sugallja, hogy ha észszerű mértékben szeretjük magunkat és van önbecsülésünk, az helyénvaló, és a javunkra válik.

Kit szeretett Jézus elsődlegesen?

 Jézus példát mutatott abban, hogyan lehet kiegyensúlyozottnak lenni az Isten, az emberek és az önmagunk iránti szeretetben. A tanítványait arra sarkallta, hogy utánozzák őt ebben (János 13:34, 35).

1.   Legfőképpen Jehova Istent szerette, és annak szentelte az életét, hogy az ő munkáját végezze. Ezt jelentette ki: „hogy a világ megtudja, hogy szeretem az Atyát, mindent úgy teszek, ahogy az Atya megparancsolta nekem” (János 14:31).

2.   Szerette az embereket is. Törődött a szükségleteikkel, sőt az életét is feláldozta értük (Máté 20:28).

3.   Észszerű mértékben önmagát is szerette, hiszen időt szakított a pihenésre, az étkezésre, arra, hogy együtt legyen a követőivel és a leendő tanítványaival (Márk 6:31, 32; Lukács 5:29; János 2:1, 2; 12:2).

Ha jobban szeretünk másokat önmagunknál, akkor vajon kevésbé leszünk boldogok és kisebb lesz az önbecsülésünk?

 Nem, mivel Isten úgy teremtett meg minket, hogy hasonlítsunk rá, az ő legfőbb tulajdonsága pedig az önzetlen szeretet (1Mózes 1:27; 1János 4:8). Magyarán úgy lettünk megalkotva, hogy szeressünk másokat. Nem helytelen, ha szeretjük önmagunkat, ám akkor leszünk a legboldogabbak, ha mindenekelőtt Istent szeretjük, és igyekszünk jót tenni másokkal. A Biblia ezt így fogalmazza meg: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).

 Sok ember azt vallja, hogy a boldogság abból fakad, ha magunkat tesszük az első helyre. Az ő életükben a „szeresd felebarátodat” parancsolatot felváltotta a „szeresd önmagadat” parancs. Ellenben napjaink kutatásai azt bizonyítják, hogy egészségesebbek és boldogabbak azok, akik megfogadják a Bibliának ezt a bölcs tanácsát: „Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét” (1Korintusz 10:24).