Mi volt a szövetségláda?
A Biblia válasza
A szövetségláda egy szent láda volt, melyet az ókori izraeliták készítettek Isten parancsára, és az ő tervei szerint. Ebben őrizték „a bizonyságot”, azaz a tízparancsolatot tartalmazó két kőtáblát (2Mózes 25:8–10, 16; 31:18).
Mik voltak a jellemzői? A láda 2,5 könyök hosszú, 1,5 könyök széles és 1,5 könyök magas volt (kb. 111 × 67 × 67 cm). Akáciafából készült, kívül-belül színarannyal volt bevonva, és művészien kidolgozott aranyszegély díszítette. A láda fedele tömör aranyból volt, a két végére pedig egy-egy aranykerubot készítettek. Ezek szemben voltak egymással, arccal lefelé néztek, és kiterjesztett szárnyaikkal befedték a láda fedelét. A láda lábai fölött volt négy öntött aranykarika, melyekbe akáciafából készült, arannyal bevont rudakat csúsztattak, hogy így lehessen hordozni a ládát (2Mózes 25:10–21; 37:6–9).
Hol tartották? A szövetségládát kezdetben a hajlékban tartották, a szentek szentjének nevezett helyiségben. A hajlék egy hordozható sátor volt, melyet az imádatra készítettek a szövetségládával egy időben. A szentek szentjének bejárata el volt zárva a papok és a nép szeme elől (2Mózes 40:3, 21). Egyedül a főpap léphetett be ebbe a sátorrészbe, évente egyszer, az engesztelés napján, és ekkor láthatta a szövetségládát (3Mózes 16:2; Héberek 9:7). Később a szövetségládát Salamon templomába vitték, a szentek szentjébe (1Királyok 6:14, 19).
Mi volt a célja? A szövetségláda szent tárgyak megőrzésére szolgált, melyek emlékeztették az izraelitákat a szövetségre, illetve egyezményre, melyet Isten kötött velük a Sínai-hegynél. Ezenkívül kulcsfontosságú szerepe volt az engesztelés napi szertartásban is (3Mózes 16:3, 13–17).
Mi volt benne? Legelőször a két kőtábla, melyre a tízparancsolat volt írva (2Mózes 40:20). Később a ládába került egy aranykorsó a mannával, és „Áron kihajtott vesszője” (Héberek 9:4; 2Mózes 16:33, 34; 4Mózes 17:10). Idővel a korsót és a vesszőt kétségkívül kivették belőle, ugyanis amikor a szövetségláda a templomba került, már nem voltak benne (1Királyok 8:9).
Hogyan szállították? A ládát a léviták vitték a vállukon az akáciafából készített rudak segítségével (4Mózes 7:9; 1Krónikák 15:15). A rudakat nem vették ki a karikákból, így a lévitáknak sohasem kellett megérinteniük a ládát (2Mózes 25:12–16). Amikor a szövetségládát szállították, letakarták azzal a takarófüggönnyel, mely egyébként elválasztotta a szenthelyet a szentek szentjétől (4Mózes 4:5, 6). a
Mit jelképezett? A szövetségláda Isten jelenlétével volt összefüggésben. Például amikor megjelent a felhő a szentek szentjében a szövetségláda fölött és az izraeliták tábora fölött, az Jehova jelenlétét és áldását jelképezte (3Mózes 16:2; 4Mózes 10:33–36). A Biblia azt is mondja, hogy Jehova „a kerubokon ül”, azaz jelképesen a szövetségláda fedelén levő két kerubon (1Sámuel 4:4; Zsoltárok 80:1). Ezek a kerubok Jehova szekerének ábrázolásaként szolgáltak (1Krónikák 28:18). Mivel a szövetségláda Jehova jelenlétét jelképezte, ezért írhatta Dávid király Jehováról azt, hogy „Sionban lakik”, miután a láda odakerült (Zsoltárok 9:11).
Hogyan nevezték? A Biblia többféle kifejezést használ a szent ládára, köztük a bizonyság ládája, szövetségláda, Jehova ládája és Jehova erősségének ládája (4Mózes 7:89; Józsué 3:6, 13; 2Krónikák 6:41).
A szövetségláda fedelét úgy is nevezték, hogy „engesztelési fedél” vagy „kegyelem táblája” (1Krónikák 28:11, Károli-fordítás). Ez a kifejezés arra utal, hogy a fedélnek különleges szerepe volt az engesztelés napján, amikor Izrael főpapja a fedél felé és elé hintett az állatáldozatok véréből. Ezt a főpap azért tette, hogy engesztelést végezzen „önmagáért, a háznépéért, valamint Izrael egész gyülekezetéért”, azaz elfedje a bűneiket (3Mózes 16:14–17).
Vajon ma is létezik a szövetségláda?
Nincs bizonyíték arra, hogy létezne. A Biblia rámutat, hogy a szövetségládára már nincs szükség, ugyanis a korábbi szövetséget felváltotta egy „új szövetség”, mely Jézus váltságán alapul (Héberek 8:13; 12:24; Jeremiás 31:31–33). A Biblia meg is jövendölte, hogy a szövetségláda nem lesz többé, és Isten népe nem is fogja hiányolni (Jeremiás 3:16).
Miután az új szövetség létrejött, János apostol az egyik látomásában látta a szövetségládát az égben (Jelenések 11:15, 19). Ez a jelképes szövetségláda Isten jelenlétét szemléltette, és azt, hogy Isten áldása nyugszik az új szövetségen.
Volt a szövetségládának természetfeletti ereje?
Nem. A szövetségláda birtoklása nem garantálta a sikert. Például amikor az izraeliták megtámadták Ai városát, a szövetségláda a táborban volt, ők mégis vereséget szenvedtek az egyikük hűtlensége miatt (Józsué 7:1–6). Később két izraelita pap, Hofni és Fineás gonoszsága miatt vereséget szenvedtek a filiszteusoktól, noha a szövetségládát magukkal vitték a csatatérre (1Sámuel 2:12; 4:1–11). A filiszteusok zsákmányul ejtették a szövetségládát a csatában, de Isten csapásokkal sújtotta őket, mígnem visszaküldték a ládát Izraelbe (1Sámuel 5:11–6:5).
Év (i. e.) |
Esemény |
---|---|
1513 |
Bécalel és a segítői elkészítették az izraelitáktól kapott adományokból (2Mózes 25:1, 2; 37:1). |
1512 |
Mózes felszentelte a ládát, a hajlékot és a papságot (2Mózes 40:1–3, 9, 20, 21). |
1512–1070 utánig |
Különböző helyszínekre szállították (Józsué 18:1; Bírák 20:26, 27; 1Sámuel 1:24; 3:3; 6:11–14; 7:1, 2). |
1070 után |
Dávid király felvitte Jeruzsálembe (2Sámuel 6:12). |
1026 |
Salamon templomába vitték, mely Jeruzsálemben volt (1Királyok 8:1, 6). |
642 |
Jósiás király visszavitette a templomba (2Krónikák 35:3). b |
607 előtt |
Úgy tűnik, elvitték a templomból. Nem szerepelt abban a leírásban, amely a Babilonba vitt tárgyakat sorolja fel, amikor i. e. 607-ben a templomot lerombolták, valamint azon a listán sem volt, mely a Jeruzsálembe visszavitt tárgyakról szól (2Királyok 25:13–17; Ezsdrás 1:7–11). |
63 |
Pompeius római hadvezér hiányzónak nyilvánította, amikor elfoglalta Jeruzsálemet, és megtekintette a szentek szentjét a templomban. c |
a Súlyos következményekkel járt, amikor az izraeliták nem engedelmeskedtek Isten törvényének a szövetségláda letakarásával és szállításával kapcsolatban (1Sámuel 6:19; 2Sámuel 6:2–7).
b A Biblia nem tesz említést arról, hogy mikor, miért és ki vitte el a templomból.
c Lásd: Tacitus: Korunk története, V. könyv, 9. bekezdés