Mi a Tóra?

LEJÁTSZÁS

Mi a Tóra?

A Biblia válasza

A „tóra” szó a héber tó·ráʹ szóból származik, melynek jelentése ’tanítás’, ’utasítás’ vagy ’törvény’ a (Példabeszédek 1:8; 3:1; 28:4). A következő példákból kiderül, hogyan használja a Biblia ezt a szót.

A tó·ráʹ gyakran a Biblia első öt könyvére, azaz Mózes öt könyvére utal. Ezeket Pentateuchusnak is nevezik, ami az ’öt könyv’ jelentésű görög szóból ered. Mivel Mózes írta, úgy utalnak rá, mint Mózes törvényének könyvére (Józsué 8:31; Nehémiás 8:1). Úgy tűnik, hogy eredetileg egyetlen könyv volt, csak később osztották fel, hogy könnyebb legyen kezelni.
A tó·ráʹ szót egy-egy konkrét törvényre is alkalmazzák, melyet Izrael népe kapott. Ilyen például „a bűnért való felajánlás törvénye [tó·ráʹ]”, „a lepráról szóló törvény” és „a nazireusok törvénye” (3Mózes 6:25; 14:57; 4Mózes 6:13).
A tó·ráʹ olykor oktatást vagy tanítást jelent, mely a szülőktől, bölcs emberektől vagy magától Istentől származik (Példabeszédek 1:8; 3:1; 13:14; Ézsaiás 2:3).

Mit tartalmaz a Tóra, vagyis a Pentateuchus?

Beszámol róla, hogyan bánt Isten az emberekkel a teremtéstől kezdve Mózes haláláig (1Mózes 1:27, 28; 5Mózes 34:5).
A mózesi törvényt is magában foglalja (2Mózes 24:3). Ez a törvény több mint 600 rendelkezésből áll. Az egyik legkiemelkedőbb közülük a sema, a zsidó hitvallás. Ez részben így szól: „Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes életerődből” (5Mózes 6:4–9). Jézus szerint ez „a legnagyobb és első parancsolat” (Máté 22:36–38).
Mintegy 1800-szor megtalálható benne Isten neve, a Jehova név. Egyáltalán nem tiltja Isten nevének a használatát, sőt, olyan parancsolatok vannak benne, amelyeket Isten népének a tagjai csak úgy tudtak megtartani, ha kiejtették ezt a nevet (4Mózes 6:22–27; 5Mózes 6:13; 10:8; 21:5).

Tévhitek a Tórával kapcsolatban

Tévhit: A Tóra törvényei örök érvényűek.

Tény: Egyes bibliafordítások csakugyan az „örök”, „örökös” vagy „örökkévaló” jelzővel illetik némelyik törvényt, köztük a sabbatra, a papságra és az engesztelés napjára vonatkozót is (2Mózes 31:16; 40:15; 3Mózes 16:33, 34, Károli-fordítás). Az ezekben a versekben használt héber szó azonban olyasmire is utalhat, ami határozatlan ideig fennmarad, de nem feltétlenül örökké. b Amikor a mózesi törvényszövetség már körülbelül 900 éve érvényben volt, Isten megjövendölte, hogy egy „új szövetséget” fog kötni helyette (Jeremiás 31:31–33). „Azzal, hogy »új szövetségről« [szólt], elavulttá tette a korábbit” (Héberek 8:7–13). A korábbi szövetséget mintegy 2000 évvel ezelőtt váltotta fel az újjal, Jézus Krisztus halála alapján (Efézus 2:15).

Tévhit: A zsidó szóbeli hagyománynak és a Talmudnak ugyanolyan tekintélye van, mint a Tórának.

Tény: A Szentírásból nem támasztható alá, hogy Isten az írott Tóra mellett egy szóbeli törvényt is adott volna Mózesnek. A Biblia kijelenti: „Jehova még ezt mondta Mózesnek: »Írd le magadnak ezeket a szavakat«” (2Mózes 34:27). A szóbeli törvény zsidó hagyományok gyűjteménye, mely a farizeusoktól ered. Később leírták, és Misnaként vált ismertté, mely végül a Talmud egy része lett. Ezek a hagyományok gyakran ellentmondtak a Tórának. Ezért mondta Jézus a farizeusoknak a következőket: „érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt” (Máté 15:1–9).

Tévhit: A nőket nem szabad a Tórából tanítani.

Tény: A mózesi törvényben volt egy olyan rendelkezés, amely szerint az egész törvényt fel kellett olvasni Izrael népének, beleértve a nőket és a gyermekeket is. Mi volt ennek a célja? „Hogy figyeljenek és tanuljanak, ugyanis félniük kell Jehovát, [az ő Istenüket], és ügyelniük kell, hogy megtartsák e törvény minden szavát” (5Mózes 31:10–12). c

Tévhit: A Tórában rejtett üzenetek találhatók.

Tény: A Tóra írója, Mózes kijelentette, hogy az üzenete világos, és mindenki számára elérhető, nincs kódokba rejtve (5Mózes 30:11–14). Az az elmélet, hogy a Tóra rejtett üzeneteket tartalmaz, a kabbalából, azaz a zsidó vallás misztikus eszmeáramlatából ered, amely „fortélyosan kigondolt” módszerekkel értelmezi a Szentírást (2Péter 1:16). d

a Lásd: Pollák Kaim: Héber–magyar teljes szótár.

b Lásd: Theological Wordbook of the Old Testament, 2. kötet, 672–673. oldal.

c Annak ellenére, amit maga a Tóra tanít, a zsidó hagyományok gyakran megtiltották a nőknek, hogy tanulmányozzák a Tórát. A Misna például így idézi Eliézer ben Hirkánosz rabbit: „Aki lányának tanítja a Tórát, az olyan, mintha kéjelgésre tanítaná őt” (Szóta 3:4). A Jeruzsálemi Talmudban pedig ez olvasható: „Inkább tűzzel égessék el a Tóra szavait, semmint hogy nők elé tárják őket” (Szóta 3:19a).

d Egy enciklopédia így fogalmazza meg a Tóra kabbalisztikus megközelítését: „A Tóra nem igazán jelent semmi konkrétat, bár valójában sok mindent jelent sok különböző szinten” (Encyclopaedia Judaica, 2. kiadás, 11. kötet, 659. oldal).