Az „új Jeruzsálem” megnevezés kétszer fordul elő a Bibliában, és nem egy szó szerinti városra utal, hanem Jézus azon követőinek a csoportját jelképezi, akik az égbe mennek, hogy vele együtt uralkodjanak Isten királyságában (Jelenések 3:12; 21:2). A Szentírás ennek a csoportnak a tagjait Krisztus menyasszonyának is nevezi.

1.   Az új Jeruzsálem az égben van. Amikor a Biblia az új Jeruzsálemről beszél, azt írja, hogy az égből száll alá, és a város kapuiban angyalok őrködnek (Jelenések 3:12; 21:2, 10, 12). Mi több, akkora méretűnek írja le ezt a kocka alakú várost, hogy lehetetlen, hogy a földön legyen. Mindegyik oldala „12000 stadion” a vagy „futam” hosszú (Jelenések 21:16, Újfordítású revideált Biblia). Tehát csaknem 560 kilométer magas lenne, vagyis kinyúlna a világűrbe.

2.   Az új Jeruzsálemet Jézus követői alkotják, és nem más, mint Krisztus menyasszonya. A Biblia „a menyasszonyt, a bárány feleségét” azonosítja az új Jeruzsálemmel (Jelenések 21:9, 10). Ebben a jelképes leírásban a bárány Jézus Krisztust jelöli (János 1:29; Jelenések 5:12). A bárány felesége, más néven Krisztus menyasszonya azokra a keresztényekre utal, akik majd együtt lesznek Jézussal az égben. A Szentírás a férj és a feleség közti kapcsolathoz hasonlítja a Jézus és e keresztények közti kapcsolatot (2Korintusz 11:2; Efézus 5:23–25). Ezenkívül az új Jeruzsálem alapkövein „a bárány 12 apostolának a neve” szerepel (Jelenések 21:14). Ez a részlet egyértelműen beazonosítja az új Jeruzsálemet, hiszen az égi reménységű keresztények vannak felépítve „az apostolok és próféták alapjára” (Efézus 2:20).

3.   Az új Jeruzsálem egy kormányzat része. Az ókorban Jeruzsálem Izrael fővárosa volt. Innen kormányzott Dávid király, a fia, Salamon és az utódaik is, mialatt Jehova trónján ültek (1Krónikák 29:23). Ennélfogva Jeruzsálem – melyet a Biblia a szent városnak nevez – Isten uralmát képviselte Dávid uralkodóháza révén (Nehémiás 11:1). Az ugyancsak szent városnak nevezett új Jeruzsálemet pedig azok alkotják, akik csatlakoznak Jézushoz az égben, és „királyokként fognak uralkodni a föld felett” (Jelenések 5:9, 10; 21:2).

4.   Az új Jeruzsálem áldásokat áraszt majd a földön élőkre. A leírás szerint az új Jeruzsálem „az égből, Istentől” száll alá, tehát az égi birodalmon kívüli ügyekre lesz hatással (Jelenések 21:2). Ez a kifejezés összefüggésbe hozza az új Jeruzsálemet Isten királyságával, amely megvalósítja majd Isten akaratát „mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Milyen áldásokban fognak részesülni a földön élők Isten szándékával összhangban?

   •   Nem lesz bűn. Az új Jeruzsálemből árad majd az élet vizének folyója, és megöntözi az élet fáit, melyek „a nemzetek gyógyítására” lesznek (Jelenések 22:1, 2). Ennek a fizikai és szellemi gyógyulásnak köszönhetően megszűnik a bűn, az emberek pedig olyan tökéletes életet élvezhetnek majd, amilyet eredetileg szánt nekik Isten (Róma 8:21).

   •   Az emberiség jó kapcsolatban lesz Istennel. A bűn elidegeníti az embereket Istentől (Ézsaiás 59:2). Ám amikor megszűnik a bűn, minden részletében be fog teljesedni ez a jövendölés: „Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig a népe lesznek, és maga Isten lesz velük” (Jelenések 21:3).

   •   Megszűnik a szenvedés és a halál. Isten a királysága által „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4).