A Biblia azt tanítja, hogy a földön élő összes teremtmény közül csak egy bizonyos számú ember fog az égbe menni (Jelenések 14:1, 3). Azért kerülnek oda, hogy királyok és papok legyenek Jézussal (Lukács 22:28–30; Jelenések 5:9, 10). Az emberek nagy többsége a földre fog feltámadni, paradicsomi körülmények közé (Zsoltárok 37:11, 29).

 A Biblia nem említi, hogy lenne egy hely az égben, ahova a háziállatok mennek, és kutyamennyországról sem beszél. Ez nem is meglepő, hiszen az állatok semmit sem tudnak tenni azért, hogy alkalmasak legyenek az égi elhívásra (Héberek 3:1). Ehhez arra lenne szükség, hogy ismeretet szerezzenek Istenről, higgyenek benne és engedelmeskedjenek neki (Máté 19:17; János 3:16; 17:3). Isten csak az embereket teremtette azzal a lehetőséggel, hogy örökké élhessenek (1Mózes 2:16, 17; 3:22, 23).

 Ahhoz, hogy valaki az égbe kerülhessen, előbb fel kell támadnia (1Korintusz 15:42). A Biblia jó néhány feltámadásról beszámol (1Királyok 17:17–24; 2Királyok 4:32–37; 13:20, 21; Lukács 7:11–15; 8:41, 42, 49–56; János 11:38–44; Cselekedetek 9:36–42; 20:7–12). De mindegyik esetben emberekről van szó, nem pedig állatokról.

•  Van lelke az állatoknak?

•  Meghalhat a lélek?

•  Az állatok követnek el bűnt?

•  Elfogadható, ha valaki kegyetlenül bánik az állatokkal?

 Nincs. A Biblia azt tanítja az állatokról és az emberekről, hogy ők maguk a lelkek (4Mózes 31:28). Az első ember, Ádám nem kapott lelket a teremtésekor, hanem ő maga lett „élő lélekké” (1Mózes 2:7, lábjegyzet). A lélek két részből áll: a „föld porából” és az élet leheletéből.

 Igen, a Biblia azt tanítja, hogy a lelkek meghalhatnak (3Mózes 21:11, lábjegyzet; Ezékiel 18:20). Amikor az állatok és az emberek meghalnak, visszatérnek a porba (Prédikátor 3:19, 20). Más szóval megszűnnek létezni. a

 Nem. Mert mi is a bűn? Minden olyan tett, érzés vagy gondolat, amely ellentétes Isten irányadó mértékeivel. Egy teremtmény csak úgy tud bűnt elkövetni, ha képes döntést hozni erkölcsi kérdésekben. Az állatoknak nincs ilyen képességük. A viszonylag rövid életük alatt általában az ösztöneiket követik (2Péter 2:12). Végül pedig meghalnak, noha nem követtek el bűnt.

 Nem. Isten hatalmat adott az embereknek az állatok fölött, de azt nem engedte meg, hogy kegyetlenkedjenek velük (1Mózes 1:28; Zsoltárok 8:6–8). Isten minden egyes állattal törődik, még a kismadarakkal is (Jónás 4:11; Máté 10:29). Megparancsolta a népének, hogy gondoskodjanak az állataikról (2Mózes 23:12; 5Mózes 25:4; Példabeszédek 12:10).