Bár a denevérek látnak, a legtöbb fajuk a sötétben echolokalizációval, vagy más néven visszhang-lokalizációval tájékozódik. Ez azt jelenti, hogy a visszaverődő hanghullámok alapján képes felmérni a környezetét. Például egyes fajok meg tudják különböztetni a szúnyogot a bogártól a szárnymozgásuk gyorsasága alapján.

 Gondolkodj el ezen: A legtöbb denevér a gégéjében képzi a hangot, és a száján vagy az orrán keresztül bocsátja ki. A visszaverődő hangokat pedig a nagy füleivel érzékeli. A visszhang alapján háromdimenziós kép rajzolódik ki a fejében. Így fel tudja becsülni, hogy egy tárgy merre, milyen távolságra és milyen magasan van. Mindezt úgy, hogy a többi denevér „lármázik” körülötte.

 A denevérnek rendkívül pontos echolokalizációra van szüksége a zsákmány elejtéséhez, mert csupán egy ezredmásodpercnyi tévedés akár 17 centiméteres eltérést is jelenthet. Egyes kutatók szerint lehetetlen egy ezredmásodpercnél nagyobb pontossággal megállapítani, hogy mennyi idő alatt verődik vissza a hang egy tárgyról. Azonban a kísérletek azt bizonyítják, hogy a denevérek echolokalizációja 10 nanoszekundum pontossággal működik (ez a másodperc százmilliomod része). Ez azt jelenti, hogy olyan pontosan be tudják mérni a távolságot, hogy a tévedés lehetősége maximum egy milliméter.

 A kutatók kifejlesztettek egy speciális, ultrahanggal működő botot a vakok számára. Ennek segítségével fel tudják mérni a környezetüket. Az eszköz képes érzékelni még a fejmagasságban lévő akadályokat is, például a kiálló faágakat. „Az ötletet a denevérek lenyűgöző echolokalizációs képessége adta” – nyilatkozták a fejlesztők, Brian Hoyle és Dean Waters.

 Mit gondolsz? A denevér bámulatos visszhang-lokalizációs képessége evolúció útján jött létre, vagy tervezés eredménye?