Történelmi fontosságú döntés van függőben Korea alkotmánybíróságán. A katonai szolgálatról szóló törvény kapcsán újból mérlegelik a lelkiismereti szolgálatmegtagadók büntetése elleni alkotmányos elveket. 2015 júliusában nyilvános tárgyalás folyt ebben a témában, és azóta egyre nagyobb érdeklődéssel várják a döntést. A bíróság elnöke, Park Hancsul elmondta, hogy a döntés még azelőtt megszületik, hogy 2017. január 30-án lejár a hivatali megbízatása.

Dél-Koreában az alkotmánybíróság a legfőbb igazságszolgáltató szerv, mely fel van hatalmazva, hogy döntsön egy törvény alkotmányosságáról. Felkérték, hogy vizsgálja felül a katonai szolgálatról szóló törvénynek azt a rendelkezését, mely börtönnel bünteti a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat. Azt várják a bíróságtól, hogy döntse el, az ilyen büntetés megsérti-e Dél-Korea alkotmányát, valamint a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot biztosító jogokat.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a kormány évtizedek óta az alkotmányos jogokat megsértve börtönzi be a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat, akkor Dél-Korea kénytelen lesz felülvizsgálni az eljárásmódját. Egy ilyen pozitív eredmény után a kormány valószínűleg nem helyezné vád alá, nem ítélné el, és nem börtönözné be azokat a fiatal férfiakat, akik a lelkiismeretüket követve megtagadják a katonai szolgálatot.

Az alkotmánybíróság 2004-ben és 2011-ben már tárgyalta ezt a kérdést. Mind a kétszer úgy határozott, hogy a lelkiismereti szolgálatmegtagadók büntetése megfelel az alkotmánynak. Ehhez hasonlóan a legfelsőbb bíróság – mely Korea legfelsőbb fellebbezési bírósága és végső fokon eljáró bírósága – 2004-ben és 2007-ben is úgy határozott, hogy a lelkiismereti szolgálatmegtagadás nem elfogadható indok a katonai behívó visszautasítására. Mindezek ellenére a törvény alkalmazása továbbra is megoldatlan probléma marad.

A dél-koreai bíróságoknak – függetlenül attól, hogy hányadfokú bíróságok – kínos börtönbüntetésre ítélni a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat. A 2011-es döntés óta az alkotmánybíróság elfogadta hét kerületi bíróságtól és huszonkét egyéntől érkező eset meghallgatását. A legfelsőbb bíróság ítéleteit is kétségbe vonták, és ezen a felsőfokú bíróságon is több mint 40 szolgálatmegtagadási ügy van függőben. 2015 májusa óta a bíróságok döntése kilenc esetben jelentette ki, hogy a lelkiismereti szolgálatmegtagadó nem bűnös.

2016. október 16-án az egyik fellebbviteli bíróság ezt írta az elsőfokú és felsőbb bíróságok közti küzdelemről: „Példa nélküli, hogy mekkora zavart okoz egyetlen jogi rendelkezés értelmezése és alkalmazása.” Ugyanez a bíróság az első ilyen perben három lelkiismereti szolgálatmegtagadóról jelentette ki, hogy nem bűnös. Az ítéletet örömmel fogadta a Szöuli Ügyvédi Kamara, és „monumentálisnak” jellemezte. A Szöuli Ügyvédi Kamara elnöke, Kim Hankju megjegyezte, hogy most már az alkotmánybíróságnak kell feltennie az i-re a pontot.

Kim elnök hozzáfűzte: „A közvélemény nagyon várja, hogy [az alkotmánybíróság] pozitív döntést hozzon az ügyben. A lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak a mai napig büntetést kell elszenvedniük, nincs lehetőségük arra, hogy az alternatív szolgálatot választhassák. Az alkotmánybíróságnak, mely az emberi jogok erődje, a lehető leghamarabb döntést kell hoznia.”

Dél-Koreában az elmúlt 60 évben Jehova Tanúi családjait szinte kivétel nélkül érintette ez a kérdés. Apákat, fiakat, fiútestvéreket ítéltek börtönbüntetésre a katonai szolgálat megtagadása miatt. Ha a javukra születik meg a döntés, akkor kiküszöbölhetnék a fiatal férfiak bebörtönzését és bűnözővé nyilvánítását. Megerősödne minden állampolgár joga a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz.

Feszült figyelem kíséri az alkotmánybíróság történelmi jelentőségű döntését.