A dél-koreai bírók havonta kerülnek szembe ilyen helyzetekkel. Egy fiatal férfi bíróság elé áll, lelkiismereti okból megtagadja a katonai szolgálatot, majd függetlenül a körülményeitől, a bíróság kiszabja a 18 hónapos börtönbüntetést. Egy bíró, Kim Joungszik ezt mondta az ítélet kimondásakor: „A bírók aligha hiszik, hogy »bűnözőket« ítélnek el, amikor olyanok sorsáról döntenek, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot.” Ez a belső vívódás arra indította, hogy megkérdőjelezze azoknak az irányelveknek a létjogosultságát, melyeket azokkal szemben alkalmaznak, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot.

Dél-Korea nem ismeri el a szolgálatmegtagadók jogait, és az alternatív polgári szolgálat lehetőségét is elveti. A bírók emiatt újra és újra dilemmát élnek át, és kénytelenek bűnözőkként elítélni a szolgálatmegtagadókat. Mindezt úgy kell megtenniük, hogy tisztában vannak vele, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága már számtalanszor – köztük 501 fiatal férfi esetében – jelentette ki, hogy Dél-Korea megsérti a nemzetközileg elfogadott alapvető emberi jogokat azzal, hogy elítéli és börtönbe veti azokat, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot. Emiatt egyre több bíró kerül szembe a saját lelkiismeretével, amikor olyan fiatal keresztény férfiakra szabnak ki börtönbüntetést, akiknek nem engedi a lelkiismerete, hogy katonai szolgálatot végezzenek.

Eddig hat kerületi bíró fordult a szolgálatmegtagadók ügyével Dél-Korea Alkotmánybíróságához, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság nem is olyan régen, 2011-ben alkotmányosnak nyilvánította a katonai szolgálatról szóló törvényt. A bírók döntései több szempontból is kérdéseket vetnek fel.

• Vajon erkölcsileg kifogásolható azért bebörtönözni valakit, mert lelkiismereti okból megtagadja, hogy fegyvert fogjon?

  „A lelkiismereti szabadság, mint alapvető jog alkotmányos védelmének legfőbb célja, hogy tiszteletben tartsa az egyén lelkiismeretét, mely az emberi méltóság és önbecsülés alapja. . . . Noha a szolgálatmegtagadásuk nem egyezik a többség álláspontjával, nem mondhatnánk, hogy társadalomellenes bűntettet követnek el, mely olyan szigorú szankciókat követelne, mint amilyeneket a bűnözőkre szabnak ki.” (Lim Hjevon bíró, Szuvon kerületi bíróság, 2013. február 21., 2012Chogi2381.)

  „Dönteni arról, hogy hogyan viszonyulunk másokhoz. . . [illetve] komolyan figyelmet fordítani az »emberi élet értékére«, szerves része a formálódó jellemünknek. Ehhez hozzátartozik az is, hogy valaki úgy dönt, senkitől sem veszi el az életét, még háborús helyzetben sem. Ha valaki ilyen döntést hoz, és arra kényszerítik, hogy vállaljon katonai szolgálatot vagy fogjon fegyvert, de aztán következetesen megbüntetik, mert megtagadja, akkor igazából a saját jogait és önérzetét sértik meg vele. Ilyen esetben az emberi méltóság sérül.” (Kang Jounghoon bíró, Észak-Szöul kerületi bíróság, 2013. január 14., 2012Chogi1554.)

• Veszélyezteti a nemzetbiztonságot a szolgálatmegtagadók lelkiismeretének tiszteletben tartása?

  „Nincs konkrét, meggyőző bizonyíték arra, hogy az alternatív polgári szolgálat engedélyezése aláásná a nemzetbiztonságot, és egyenlőtlenné tenné az előírt katonai szolgálat teherviselését.” (Kim Gvangu bíró, Cshangvon-Maszan kerületi bíróság, 2012. augusztus 9., 2012Chogi8.)

  „Nincs elegendő indok azt állítani, hogy a nemzetbiztonság olyan mértékben lenne veszélyben, hogy nincs mód arra, hogy tiszteletben tartsuk minden állampolgár emberi méltóságát és értékét, ha egy kisebbségben levő csoport, köztük Jehova Tanúi. . . visszautasítják a katonai szolgálatot vagy kiképzést. Valójában a vádlott. . . már megtagadta a katonai szolgálatot, mégpedig annak tudatában, hogy ez büntetést von maga után. Ha mégis indokolt lenne az előbbi állítás, akkor nemcsak a nemzetbiztonság, hanem minden állampolgár emberi méltósága és értéke is óriási veszélyben van.” (Li Szeungjop bíró, Ulsan kerületi bíróság, 2013. augusztus 27., 2013Godan601.)

• Mi a megoldás?

  „Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek állapítaná meg az üggyel kapcsolatos intézkedéseket, a közigazgatási hivatal és a nemzetgyűlés képes és kész is lenne arra, hogy felülvizsgálja mind a nemzetbiztonság, mind a lelkiismereti szabadság kérdését, illetve hogy olyan törvényeket hozzon, melyek elismerik a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait, de ugyanakkor erősítik a nemzetbiztonságot.” (Kim Joungszik bíró, Dél-Szöul kerületi bíróság, 2013. július 9., 2013Chogi641.)

  „Ha bevezetnék az alternatív polgári szolgálatot, egészen addig nem szenvedne jelentős hiányt sem a katonai erő, sem a nemzetbiztonság, amíg ez a rendszer úgy lenne létrehozva, hogy ne lehessen ürügyként felhasználni a lelkiismereti okokat a katonai szolgálat megagadására” (Li Szongbok, Kelet-Szöul kerületi bíróság, 2014. február 20., 2014Chogi30.)

A fent említett bírók az Alkotmánybírósághoz fordultak a kérdéseikkel a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás ügyében. Jelenleg 29 ügy van napirenden, melyek közül kettő 433 férfit érint.

Hogyan fog határozni az Alkotmánybíróság? El fogja ismerni Dél-Korea Legfelsőbb Bírósága azok jogait, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot, utat nyitva ezzel az új törvényeknek? Ha igen, ezzel eleget tesz a nemzetközi kötelezettségeinek, a saját alkotmányának, és tiszteletben tartja sokak lelkiismeretét, enyhülést hozva több száz igazságtalanul elítélt férfinak.