Kim Szonhjoknak élete egyik legnagyobb megpróbáltatását kell kiállnia. Ennek a 28 éves családos férfinak 2015 elején meg kellett jelennie a bíróságon. Mivel lelkiismereti okból nem vállalt katonai szolgálatot, eljárást indítottak ellene azzal a váddal, hogy ki akar bújni a katonai szolgálat alól. A Kvangdzsui Kerületi Bíróság a nemzetközi irányelveknek megfelelően felmentette a vád alól. A döntés kivételesnek számít, hiszen Dél-Korea az elmúlt évtizedekben már több ezer személyt ítélt börtönbüntetésre, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot. Azonban a fellebbviteli bíróság megváltoztatta az ítéletet, és 1,5 évi börtönbüntetésre ítélte Kim Szonhjokot. A dél-koreai legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezése egyelőre függőben van.

Az utóbbi években egyre nagyobb feszültséget okoz Dél-Koreában, hogy az ország továbbra sem ismeri el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás jogát. Ha némelyik bíró kiáll is a nemzetközi irányelvek mellett, a fellebbviteli bíróságok hatályon kívül helyezik a döntéseiket.

Csoi Csangszok, a Kvangdzsui Kerületi Bíróság bírája 2015. május 12-én felmentette Kim Szonhjokot a vád alól, mivel meglátása szerint a vádlott nem mulasztott el eleget tenni az állampolgári kötelezettségének. Sőt, elismerte, hogy Kim Szonhjok, aki Jehova Tanúja és mélyen vallásos, az erkölcsi meggyőződése miatt nem vállal katonai szolgálatot. Azt is megjegyezte, hogy Kim Szonhjok kész a katonaság kötelékein kívül alternatív polgári szolgálatot vállalni. *

Továbbá Csangszok bíró azzal érvelt, hogy Kim Szonhjok a lelkiismereti szabadság jogával élve utasította vissza a katonai szolgálatot, és hogy „a lelkiismeret szabadságát mindenképpen védeni kellene”. Tiszteletben tartotta Kim Szonhjok lelkiismereti döntését. Ezzel a bátor lépéssel eltért a Dél-Koreában kialakult ítélkezési gyakorlattól, ám a nemzetközi normákkal összhangban járt el.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága öt alkalommal is elítélte Dél-Koreát, amiért büntetést szab ki azokra, akik lelkiismereti okból nem vállalnak katonai szolgálatot. Ezek a döntések több mint 500 személyt érintettek. Nemrégiben pedig a bizottság kijelentette, hogy A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 9. cikkelyének értelmében a szolgálatmegtagadók bebörtönzése önkényes fogva tartásnak számít. * A bizottság és más nemzetközi szervezetek is felszólították Dél-Koreát, hogy törvényben biztosítsa az alternatív polgári szolgálatot a lelkiismereti okokra hivatkozó szolgálatmegtagadók számára. Bár Dél-Korea 1990-ben önként aláírta az egyezségokmányt és annak első fakultatív jegyzőkönyvét, nem tesz eleget az abban foglaltaknak.

Az ügyész arra kérte a fellebbviteli bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül Kim Szonhjok felmentését. A megítélése szerint azzal, hogy a lelkiismeretére hivatkozva megtagadja a katonai szolgálatot, veszélyezteti a nemzetbiztonságot. * 2015. november 26-án a fellebbviteli bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és 1,5 évi börtönbüntetésre ítélte Kim Szonhjokot.

Bár a fellebbviteli bíróság nem vitatta az Emberi Jogi Bizottság döntéseit, úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a dél-koreai bíróságok felülbírálhatják a nemzetközi törvényeket. Kim Szonhjok azonnal fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, és sürgősségi kérelmet nyújtott be az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának *, de az ügye még folyamatban van.

A legfelsőbb bíróság, valamint az alkotmánybíróság eddig még nem ismerte el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás jogát. Az alkotmánybíróság 2004-ben és 2011-ben is azt állapította meg, hogy a honvédelmi törvény nem alkotmányellenes. Jelenleg harmadszorra vizsgálja ennek a törvénynek az alkotmányosságát, és várhatóan nemsokára döntést hoz.

Ha a legfelsőbb bíróság elutasítja a fellebbezést, Kim Szonhjokot azonnal bebörtönzik. Ez mélységes aggodalommal tölti el, hiszen a 1,5 éves börtönbüntetés érzelmileg és anyagilag is megviselné a családját. A feleségének egyedül kellene gondoskodnia a két kisgyermekükről. A szabadulása után pedig a büntetett előélete miatt sokkal nehezebben találna munkát.

Jehova Tanúi hálásak azért, hogy a nemzetközi irányelvekkel összhangban sok ország elismeri a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás jogát. Kim Szonhjok és a többi Dél-Koreában élő Jehova Tanúja reméli, hogy a kérdésben végül méltányos megoldás születik. Vajon a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság tiszteletben fogja tartani a nemzetközi irányelveket, melyeket önként elfogadott? Elismeri-e Dél-Korea, hogy a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás joga alapvető állampolgári jog?