Dél-Koreában a bírók ahelyett, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően börtönbüntetésre ítélnék Jehova Tanúit, mert lelkiismereti okból elutasítják a katonai szolgálatot, egyre inkább keresik a módját, hogy kedvező döntés szülessen az érdekükben. Több bíró is figyelembe veszi a lelkiismereti döntésük mögött meghúzódó indítékukat, azt, hogy a Szentírás alapelveinek engedelmeskedve, nem akarnak bántani másokat. * A lelkiismereti szabadsághoz való alapvető jogra hivatkozva néhány bíróság úgy döntött, hogy ezek a fiatalemberek nem bűnösök a katonai szolgálat megtagadásában. 2015 májusa óta a büntetőbírók 66 esetben döntöttek a lelkiismereti szolgálatmegtagadó Tanúk javára, mely jelentős szám, ha azt vesszük, hogy az elmúlt évtizedek alatt mindössze 4 esetben döntöttek ugyanígy.

Mérföldkőnek számító döntés született 2018. február 1-jén, amikor a puszani fellebbviteli bíróság az egyik Tanú esetében figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság jogtudományát ebben a kérdésben, és megerősítette azt a döntést, hogy nem bűnös. Ez különösen figyelemreméltó két okból is: egyrészt Puszan konzervatív beállítottságú régió, másrészt Dzsong-du Csoi, aki ebben az ügyben a bíróság elnöke volt, korábban bűnösnek nyilvánított egy lelkiismereti szolgálatmegtagadót.

A három főből álló bírói testület Dél-Koreának arra az alkotmányos kötelezettségére hivatkozott, hogy tiszteletben kell tartania a nemzetközi törvényeket, melyeket az ország ratifikált, ez esetben A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely elismeri a lelkiismereten alapuló szolgálatmegtagadáshoz való jogot. A bíróság azzal érvelt, hogy „a lelkiismereti szolgálatmegtagadók börtönbüntetése ellentétben áll az egyezségokmány 18. cikkelyével, ezért . . . helyénvaló úgy következtetni, hogy a lelkiismereti ok jogos indoknak számít a katonai szolgálat megtagadására”. A döntésről számos helyen beszámoltak, és többen úgy vélik, kedvező hatása lesz a jogásztársadalomra.

Régebben a bíróságok évente átlagosan 500-600 fiatal férfit ítéltek börtönbüntetésre, most viszont sok bíró inkább elnapolja a tárgyalást. Jelenleg több mint 700 eset van függőben, és a számuk egyre nő, ugyanis a bírók az Alkotmánybíróság döntésére várnak. 2017. december 31-én mindössze 267 Tanú volt börtönben, mely az eddigi legalacsonyabb szám az elmúlt tíz évben.

Az Alkotmánybíróság fogja eldönteni, hogy a bíróknak a katonai szolgálatról szóló törvényt kell-e alkalmazniuk, amely szerint a szolgálatmegtagadás büntetendő, vagy a nemzetközi normákkal összhangban ezek a szolgálatmegtagadók védelmet élvezhetnek a lelkiismereti szabadsághoz való alkotmányos jog alapján. Dél-Koreában sokan olyan megoldást várnak a bíróságtól, amely lehetővé teszi, hogy méltósággal bánjanak azokkal a fiatal férfiakkal, akik a lelkiismeretükkel összhangban alternatív polgári szolgálatot szeretnének vállalni, amiből a társadalom is hasznot merít majd.

Ha a bíróság a lelkiismereti szolgálatmegtagadók javára dönt, akkor az precedensértékű lesz több száz esetre nézve, és így Dél-Korea megfelel majd az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága irányelveinek. A bizottság felszólította az országot, hogy ne börtönözze be a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat, és tartsa tiszteletben a lelkiismereti szabadsághoz való alapvető jogokat.