Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elítélte a dél-koreai kormányt, amiért önkényesen fogva tartja a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadókat, és megsérti a lelkiismeret szabadságához való jogukat. A bizottság már ötödik alkalommal ítélte el Dél-Koreát a szolgálatmegtagadók bebörtönzéséért, de most először nevezte „önkényesnek” ezt az intézkedést. *

A korábbi négy döntésben, mely összesen 501 szolgálatmegtagadót érintett, a bizottság kimondta, hogy Dél-Korea megsértette a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogukat, melyet A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) a 18. cikkelye biztosít. A legutóbbi, 50 fiatal Tanút érintő * 2014. október 15-én hozott döntés, melyet 2015. január 14-én hoztak nyilvánosságra, továbbment. A bizottság megállapította, hogy azzal, hogy az alapvető jogaik gyakorlása miatt börtönbüntetést róttak ki ezekre a fiatalokra, az ICCPR 9. cikkelyét is megsértették, mely tiltja az önkényes elzárást, és biztosítja a kártérítéshez való jogot. A bizottság kijelentette, hogy „az önkényesség fogalmát. . . tágabban kell értelmezni. Magában foglalja a helytelen és igazságtalan lépéseket is.” Éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy „ha valakit büntetésképpen elzárnak, mert gyakorolja a vallás és a lelkiismeret szabadságához való törvény adta jogát, melyet az egyezségokmány 18. cikkelye biztosít”, az önkényesnek tekinthető.

Döntésében a bizottság felszólította a dél-koreai kormányt, hogy törölje az 50 Tanú büntetett előéletét, és arányosan kárpótolja őket. Továbbá kijelentette, hogy a kormány „köteles. . . törvénybe foglalni a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot”. A döntés meghozatalától számított 180 napon belül Dél-Koreának „be kell róla számolnia, hogy milyen lépéseket tett a jelenlegi döntés végrehajtása érdekében”.

Dél-Korea következetesen arra hivatkozott, hogy nem lehet bevezetni az alternatív polgári szolgálatot, mert ez veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, és országos szinten nincs egyetértés ebben a témában. A bizottság immár ötödik alkalommal utasította el a kormány érveit, és utalt a 2006-ban hozott döntésében kifejtett álláspontjára. Ebben a döntésben a bizottság kimondta, hogy Dél-Korea „elmulasztotta kifejteni, hogy milyen hátrányok érnék az országot, ha tiszteletben tartanák a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait”. A társadalmi kohézió és igazságosság kérdésében a bizottság kijelentette: „Az, hogy az állam tiszteletben tartja az egyének lelkiismeretét és annak megnyilvánulásait, fontos lépés lenne egy összetartó és szilárdan pluralista társadalom megteremtésében.” A bizottság tehát fenntartja, hogy Dél-Koreának nincs joga ahhoz, hogy bebörtönözze a szolgálatmegtagadókat.

Bár Dél-Korea 1990-ben aláírta az ICCPR-t, következetesen nem tett eleget az egyezségokmányban foglalt kötelezettségeinek a szolgálatmegtagadókkal kapcsolatban. A koreai hatóságok továbbra is több száz fiatal Tanút zárnak börtönbe minden évben. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága újra és újra felszólal azokért, akik Dél-Koreában lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. Idővel kiderül, hogy a kormány az egyre fokozódó nemzetközi nyomás hatására felhagy-e az önkényes elzárásokkal, és életbe léptet-e olyan törvényeket, melyek tiszteletben tartják az állampolgárok lelkiismeretét.