Ugrás a tartalomra

2016. FEBURÁR 9.
DÉL-KOREA

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólítja Dél-Koreát, hogy ismerje el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólítja Dél-Koreát, hogy ismerje el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Dél-Korea emberi jogokkal kapcsolatos álláspontjának részletes vizsgálata után közzétette a 2015. november 3-ai záró megjegyzéseit. A bizottság elismerte, hogy Dél-Korea lépéseket tett az emberi jogok biztosítása érdekében, de azt is részletezte, hogy a kormány elmulasztotta a bizottság korábbi döntéseinek az alkalmazását a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásával kapcsolatban.

A lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog

Bár a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása nemzetközileg elismert alapvető emberi jog, Dél-Korea továbbra is megbünteti a szolgálatmegtagadókat. 1950 óta a bíróságok több mint 18 000 Jehova Tanújára majdnem 36 000 évi börtönbüntetést szabtak ki.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a jelentésében a következőkre szólította fel a kormányt:

  • Haladéktalanul engedje szabadon azokat, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot.

  • Törölje őket a bűnügyi nyilvántartásból, biztosítson számukra megfelelő kárpótlást, és biztosítsa, hogy a személyes adataik ne kerüljenek nyilvánosságra.

  • Törvényesen ismerje el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadást, és biztosítsa a lehetőséget az alternatív polgári szolgálat végzésére.

A kormány felelős az egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítéséért

2006 óta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 5 alkalommal marasztalta el Dél-Koreát, mivel nem biztosított törvényes keretet a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jog védelmére, és megbüntette azokat, akik igényt tartottak erre. * A bizottság a legutóbbi jelentésében újra felszólította a kormányt, hogy „tegyen konkrét lépéseket a bizottság álláspontjának érvénybe léptetésére”, és a bizottság korábbi döntéseinek figyelembevételére.

A jelentés közreadása után Li Szongho, Dél-Korea Emberi Jogi Bizottságának elnöke elismerte, hogy a jelentéssel összhangban valóban sérültek az emberi jogok. A nyilvánosság előtt szólította fel a kormányt a bizottság javaslatainak a teljesítésére: „A kormánynak kötelessége, hogy teljes mértékben megfeleljen az ICCPR-nek [A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának].”

Az egyezmény aláírójaként Dél-Korea kötelezettséget vállalt azért, hogy megvédi az ICCPR által garantált jogokat. Mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felügyeli az ICCPR előírásainak a betartását, és elismeri a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot, Dél-Korea mindaddig megsérti az egyezségokmányt, amíg nem foganatosítja a bizottság észrevételeit és javaslatait.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága legutóbbi jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nagyobb nemzetközi visszhangja van Dél-Korea szolgálatmegtagadókkal kapcsolatos álláspontjának. Nemcsak az országban, hanem a világ más részein is sokan kíváncsian várják, hogy hogyan fog eleget tenni a kormány a kötelezettségeinek.

^ 10. bek. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága korábban már hozott döntéseket arról, hogy egy tagállam megsértette-e az ICCPR-ben foglaltakat. Öt esetben született döntés arról, hogy Dél-Korea megsértette a 18. cikkelyben leírtakat, vagyis a „gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot”. Ezek a következő ügyek voltak: No. 1321-1322/2004, Yeo-bum Yoon and Myung-jin Choi v. Republic of Korea, November 3, 2006; No. 1593-1603/2007, Eu-min Jung et al. v. Republic of Korea, March 23, 2010; No. 1642-1741/2007, Min-kyu Jeong et al. v. Republic of Korea, March 24, 2011; No. 1786/2008, Jong-nam Kim et al. v. Republic of Korea, October 25, 2012; No. 2179/2012, Young-kwan Kim et al. v. Republic of Korea, October 15, 2014.