Dél-Korea Nemzeti Emberi Jogi Bizottsága 2016. december 9-én közzétette az állásfoglalását az Alkotmánybíróságnál lévő keresetek kapcsán. Az állásfoglalás a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásának a jogára vonatkozik. A legfrissebb emberi jogi normákra hivatkozva kijelenti, hogy ez egy alapvető emberi jog, melyet semmilyen módon nem szabad korlátozni, és amelyet a kormányzatnak meg kell védenie.

Figyelemre méltó, hogy a bizottság állásfoglalása arra is kitér, hogy ez az alapvető emberi jog „megfelelő alapot” jelent a katonai szolgálat visszautasítására. Az állásfoglalásban arra sürgetik a kormányt, hogy teremtsen összhangot a lelkiismeret szabadságához való alkotmányos jog és a katonai szolgálat kötelezettsége között „egy társadalmi szempontból hasznos alternatív szolgálat” által.

Az állásfoglalásban megjegyzik, hogy értelmetlen az a jelenlegi gyakorlat, hogy bebörtönzik a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat. Ezt így indokolják: „A büntetésnek az a célja, hogy visszaszorítsa vagy megelőzze a bűncselekményeket. De a lelkiismereti szolgálatmegtagadók többsége nem bánja meg a döntését, és nem változtat rajta a büntetéstől tartva . . . Ennélfogva a büntetésnek semmilyen hatása sincs.”

A bizottság megerősítette a 2005. december 26-ai döntését, mely szerint a Koreai Köztársaságnak olyan alternatív szolgálatot kellene bevezetnie, amely lehetővé teszi a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogának és a honvédelmi kötelezettségnek az összehangolását. * Mivel a bizottságnak az a feladata, hogy támogassa az emberi jogokat, az állásfoglalását benyújtotta az Alkotmánybírósághoz megfontolásra.

Li Dzseszung jogászprofesszor így kommentálta a bizottság döntését: „Ha Dél-Korea kormánya úgy határoz, hogy tiszteletben tartja a lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való »egyetemes emberi jogot«, bevezethetik az alternatív polgári szolgálatot. Ha erre sor kerül, javaslom, hogy vegyék figyelembe az alternatív polgári szolgálatra vonatkozó nemzetközi normákat, hogy a program a lehető legsikeresebb lehessen.”

Hong Deil, Jehova Tanúi koreai szóvivője kijelentette: „2012 augusztusa óta, amikor is az Alkotmánybíróság újra elkezdte vizsgálni ezt a kérdést, több mint 2000 fiatal Jehova Tanúját zártak börtönbe. Azt várjuk, hogy az Alkotmánybíróság olyan döntést hozzon, amely összhangban van az emberi élet és a béke tiszteletéről szóló nemzetközi irányelvekkel. Reméljük, hogy véget ér a bebörtönzések gyakorlata, és a fiatal Tanúk olyan módon tudják majd szolgálni a közösséget, amely nem ütközik a lelkiismeretükkel.”