Ugrás a tartalomra

2013. OKTÓBER 1.
DÉL-KOREA

A dél-koreai jogtiprás nemzetközi tiltakozást vált ki

A dél-koreai jogtiprás nemzetközi tiltakozást vált ki

Dél-Koreában fiatal férfiak százai vannak börtönben úgy, hogy nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Ők Jehova Tanúi, akik a lelkiismeretükre hallgatva nem hajlandók katonai szolgálatot vállalni. Mivel Dél-Koreában nem védik a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait, a behívott Tanúkat börtönbüntetésre ítélik. Az elmúlt 60 évben több mint 17 000 Jehova Tanúja került börtönbe emiatt.

Jehova Tanúi országos hivatala szerette volna felhívni a nyilvánosság figyelmét erre a helyzetre, ezért készített egy füzetet angol és koreai nyelven a következő címmel:  A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása Dél-Koreában. Ebben rávilágítanak, hogy Dél-Korea nem követi a nemzetközi normákat, és nem védi meg azokat, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. A füzet vázolja olyan fiatal Tanúk történetét is, akik börtönbe kerültek, mivel nem voltak hajlandók a lelkiismeretükkel ellenkező döntést hozni. Dae-il Hongtól, Jehova Tanúi dél-koreai hivatalának képviselőjétől és Philip Brumley-tól, Jehova Tanúi New York-i vezető jogtanácsosától további részleteket tudhatunk meg a régóta folyó jogtiprásról.

Milyen nemzetközi visszhangja volt a Dél-Koreában folyó egyértelmű jogtiprásnak?

Philip Brumley: Számos ország elítélte Koreát, amiért nem ismeri el a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való alapvető jogot. Nemrég az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatán nyolc ország – Magyarország, Franciaország, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, az Egyesült Államok és Ausztrália – felszólította Dél-Koreát, hogy ne indítson több pert a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók ellen, és tegye lehetővé számukra a polgári szolgálatot. *

Dae-il Hong: Négy ügyben, mely összesen 501 szolgálatmegtagadót érint, az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága (CCPR) úgy ítélte meg, hogy a Koreai Köztársaság megsértette a jogaikat, amikor elítélte és bebörtönözte őket. A Bizottság kijelentette, hogy „a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jog benne foglaltatik a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogban. Bárkinek joga van felmentést kérni a kötelező katonai szolgálat alól, ha az nem egyeztethető össze a vallásával vagy a hitével. Ezt a jogot nem lehet korlátozni.” *

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is felhívta a figyelmet erre a helyzetre egy nemrég kiadott beszámolójában, mely ezt a címet viseli: „Elemző jelentés a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásáról”. Ez a dokumentum a nemzetközi jogi kereteket taglalja, melyek elismerik a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot, és tiltják ennek korlátozását ismételt tárgyalások vagy a szolgálatmegtagadóra kiszabott büntetés által. *

Mit tett a dél-koreai kormány a nemzetközi tiltakozás hatására?

A Legfelsőbb Bíróság épülete

Philip Brumley: A dél-koreai kormány nem tett lépéseket a CCPR döntéseivel összhangban, vagyis nem tett eleget a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek, és nem ismerte el a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók alapvető jogait. Továbbá Dél-Korea Legfelsőbb Bírósága és Alkotmánybírósága figyelmen kívül hagyta a CCPR döntéseit, amikor elutasították a szolgálatmegtagadók fellebbezési kérelmét. A dél-koreai nemzetgyűlés nem biztosította a polgári szolgálat lehetőségét a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók számára, és semmilyen módon nem védte meg őket.

Általánosságban véve hogyan érinti a börtönbüntetés ezeket a fiatal Tanúkat?

Dae-il Hong: Bátor fiatal férfiakról van szó. Megjelennek a sorozáson, pedig tudják, hogy el fogják ítélni és börtönbe fogják zárni őket, amíg fennáll a jelenlegi rendszer. Nem bujkálnak. Példamutató állampolgárok, mielőtt börtönbe kerülnek, és a börtönben is példásan viselkednek. Sajnos a szabadulásuk után a büntetett előéletük miatt szinte lehetetlen munkát találniuk a közszférában vagy nagyobb cégeknél. Másfél évet elrabolnak az életükből. A börtönbüntetésük alatt a családjuk nélkülözi őket. Ezekre a megpróbáltatásokra nem lenne szükség.

Megérdemlik a Dél-Koreában élő Jehova Tanúi, hogy bűnözőkként elítéljék és bebörtönözzék őket, amiért megtagadják a kötelező katonai szolgálatot?

Dae-il Hong: Egyáltalán nem. Ők nem bűnözők. Jehova Tanúit Dél-Koreában csakúgy, mint a világ összes többi részén is úgy ismerik, mint akik békés, törvénytisztelő állampolgárok, a társadalom hasznos tagjai. Tiszteletben tartják a kormányhivatalokat, betartják a törvényeket, megfizetik az adókat, és támogatják azokat a kormányzati kezdeményezéseket, melyek a közjót szolgálják. A közelmúltban egy dél-koreai kerületi bíróságon a bírónő börtönbüntetést szabott ki egy fiatal Tanúra, aki lelkiismereti okból megtagadta a katonai szolgálatot. Miután elmondta, hogy nem tehetett mást, kénytelen volt bűnösnek nyilvánítani, felolvasta az ítéletet, majd hirtelen eltakarta az arcát a papírokkal, és elsírta magát. Úgy tűnik, annyira felkavarta, hogy a fiatal férfit igazságtalanul bűnözőként kezelték, hogy elvesztette a lélekjelenlétét. A teremben lévők közül többen is megkönnyezték az igazságtalanságot.

Philip Brumley: Legfőbb ideje, hogy a dél-koreai hatóságok pontot tegyenek ennek a régóta húzódó ügynek a végére, és egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely tiszteletben tartja a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók alapvető emberi jogait.

^ 5. bek. Emberi Jogi Tanács: „Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat munkacsoportjának jelentése” (2012. december 12., A/HRC/22/10, 7. és 22. oldal, 44. és 124.53. bekezdés).

^ 6. bek. Jong-nam Kim et al. kontra Koreai Köztársaság, 1786/2008. sz. közlemény, A Bizottság 2012. október 25-ei állásfoglalása, 8. oldal, 7.4. bekezdés.

^ 7. bek. Emberi Jogi Tanács: „Elemző jelentés a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásáról” (2013. június 3., A/HRC/23/22, 3–8. oldal, 6–24. bekezdés; 9–10. oldal, 32–33. bekezdés).