Dél-Koreában egyre nagyobb az egyetértés ebben a témában az alkotmánybíróság 2015. júliusi nyilvános tárgyalása óta. Annak ellenére, hogy a bíróság egyelőre nem hozott döntést, és nem született újabb törvény az ügyben, Dél-Korea egyre nyitottabb arra, hogy elismerje a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadásának jogát. Az alsóbb fokú bíróságok, a közvélemény, a jogászok, valamint a nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek amellett foglalnak állást, hogy ne szabjanak ki büntetést a lelkiismereti szabadsághoz való jog gyakorlása miatt.

A 2017. augusztus 7-ével kezdődő héten hét fiatal férfit nem találtak bűnösnek a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása miatt. Ez a döntés nem várt fejleménynek bizonyult. A Koreai Köztársaságban a bíróságok több mint 19 000 személyt ítéltek el a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása miatt. Eddig az országban összesen 42 felmentő ítélet született, ezek nagy részét, 38-at, 2015 májusa óta hozták, ebből 25-öt 2017-ben.

Egyes bíróságok elhalasztják a tárgyalásokat abban a reményben, hogy az alkotmánybíróság meghozza a döntését. Így a függőben lévő ügyek száma egyre növekszik. Oh Dudzsin ügyvéd szerint, aki sok lelkiismereti szolgálatmegtagadót képviselt már, a függőben lévő ügyek száma több mint ötszörösére nőtt az elmúlt néhány évben.

Sokan úgy látják, hogy a dél-koreai bíróságok gondolkodása változik. A felmentő döntések meghozásakor sok bíróság megjegyezte, hogy mivel nem lehet alternatív polgári szolgálatot vállalni, a lelkiismereti szolgálatmegtagadók elítélése sérti a lelkiismereti szabadsághoz való alkotmányos jogot. Mások megállapították, hogy a katonai szolgálatról szóló törvény értelmében megfelelő indoknak számít a lelkiismereti ok a katonai szolgálat megtagadására.

Noha a közvélemény nem meghatározó szempont az emberi jogok elismerésében és védelmezésében, a honvédelmi minisztérium eddig azért nem orvosolta a problémát, mert úgy vélte, az emberek nem támogatnák ebben. A közvélemény viszont változóban van. Egy 2005-ös felmérésben a résztvevőknek csupán a 10 százaléka értett egyet azzal, hogy el kell ismerni a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát. De egy 2016 májusában készített közvélemény-kutatás alapján a megkérdezetteknek már a 70 százaléka támogatta a polgári szolgálat bevezetését. A Szöuli Ügyvédi Kamara 2016. júliusi felmérése szerint a tagjainak több mint 80 százaléka értett ezzel egyet.

Dél-Korea Emberi Jogi Bizottsága figyelemmel kísérte, hogy a változó álláspont arra indította a törvényhozókat, hogy terjesszenek elő három módosítási javaslatot az alternatív szolgálat bevezetésére a nemzetgyűlés 2017 júniusában kezdődő ülésére. A bizottság a nemzetközi közösség változást sürgető döntéseit és állásfoglalásait is figyelembe vette, majd megvizsgálta, hogy a módosítási javaslatok megfelelnek-e a polgári szolgálattal kapcsolatos nemzetközileg elfogadott normáknak. Ezután tudatta Dél-Korea kormányával a következtetéseit egy olyan alternatív polgári szolgálatról, mely igazodik a nemzetközi egyezményekhez, és elfogadható Jehova Tanúinak és másoknak.

Mun Dzsein elnököt 2017. május 10-én iktatták be a hivatalába, aki tapasztalt emberi jogi ügyvéd. Ezt ígérte: „Az alkotmány biztosította emberi jogok között az egyik legalapvetőbb a lelkiismeret szabadságához való jog. Ezért ígéretet teszek az alternatív polgári szolgálat bevezetésére, és véget vetek a lelkiismereti szolgálatmegtagadók bebörtönzésének.”

2017. augusztus 11-én egy 904 lelkiismereti szolgálatmegtagadót képviselő delegáció benyújtott egy kérelmet az új elnöknek. Azt kérték tőle, hogy engedje szabadon a bebörtönzött lelkiismereti szolgálatmegtagadókat, és vezesse be az alternatív polgári szolgálatot, elismerve a jogaikat. A kérvényt aláírók közül a benyújtás időpontjában 360-an börtönben voltak, és 544-en bíróság előtt álltak.

Kim Hjunszo, aki a kérelmet aláírók között volt, elmondta, mit jelent számára a kérvény: „Nagyon várom, hogy bevezessenek egy olyan alternatív polgári szolgálatot, mely összhangban van a nemzetközi irányelvekkel, nem hozható kapcsolatba a katonasággal, és nem annak felügyelete alatt végezhető. Kész vagyok szociális munkát végezni, katasztrófa-segélyakciókban részt venni, vagy bárhol máshol segíteni, ahova kijelölnek. Hálás lennék, ha tehetnék valamit a társadalomért.”

Jehova Tanúi és mások örömmel látják, hogy változik a közvélemény, ami hamarosan megváltoztathatja az elmúlt hét évtizedben megszokott gyakorlatot, mely alapján több ezer szolgálatmegtagadót büntettek meg. A Tanúk hálásak azért, hogy Mun Dzsein elnök, a nemzetgyűlés és Dél-Korea bírói őszintén törekszenek arra, hogy tiszteletben tartsák és figyelembe vegyék azokat, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot.