Nyolcvan évvel ezelőtt egy rabokat szállító hajó az Égei-tenger egyik szigetére, Amorgószra vitte Mínosz Kokkinákiszt. Tizenhárom hónapig volt ott száműzetésben. Tárgyalás nélkül ítélték el a térítői tevékenységet tiltó törvény megsértéséért, melyet a görög diktátor, Joánisz Metaxász léptetett életbe. Mínosz Kokkinákisz volt az első a közül a 19 147 Tanú közül, akiket Görögországban 1938 és 1992 között ezzel a váddal letartóztattak. A bántalmazások, letartóztatások, börtönbüntetések ellenére a görögországi Tanúk ezekben az évtizedekben is bátran hirdették a jó hírt.

Kokkinákisz testvér 30 éves korától kezdve 50 éven át harcolt azért, hogy szabadon megoszthassa másokkal a hitét. Hatvannál is többször tartóztatták le, és több mint hat évet töltött börtönökben és börtönszigeteken, ahol a hittársaival együtt embertelen körülményeket kellett elviselnie. 77 évesen tartóztatták le utoljára. Ekkor egészen a görögországi legfelsőbb bíróságig eljutott az ügye, ám ez a bíróság is elítélte. Ezután kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal az indokkal, hogy Görögország megfosztja a szabad vallásgyakorlás jogától. 1993-ban az akkor 84 éves Mínosz Kokkinákisz elsöprő jogi győzelmet aratott. Az EJEB elsőként ítélt el egy országot a vallásszabadság megsértéséért. a 2018-ban volt a 25. évfordulója ennek a történelmi jelentőségű döntésnek. Egy jogászprofesszor szerint a Kokkinákisz-ügyben hozott ítélet „minden bizonnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságának leghíresebb vallásszabadságot érintő döntése”.

A precedens értékű Kokkinákisz-ügynek még ma is nagy jelentősége van, hiszen napjainkban egyes nagyhatalmak, például Oroszország, szintén korlátozzák a hittársaink vallásszabadsághoz való jogát.

Kokkinákisz testvér hite és a prédikálómunkában tanúsított elszántsága kiváló példa azoknak a testvéreknek, akik hasonló ellenállással néznek szembe. Mínosz Kokkinákisz hűséges kitartásának köszönhetően egy olyan jogi győzelem született, melynek máig meghatározó szerepe van (Róma 1:8).