2015. október 29-én az Osi Területi Bíróság háromtagú tanácsa felmentett két Jehova Tanúját, Okszana Korjakinát és az édesanyját, Nagyezsda Szergijenkót. Az ügyész hamisan azzal vádolta őket, hogy miközben vallási tevékenységet végeztek, becsapták Os lakosait.

2013 márciusában a rendőrség koholt vádak alapján letartóztatta Okszana Korjakinát és Nagyezsda Szergijenkót. A két asszony ártatlanságát meggyőző bizonyítékok támasztották alá, és szemtanúk is megerősítették. Ennek ellenére büntetőeljárás indult ellenük, majd az Osi Városi Bíróság felfüggesztette a pert, és házi őrizetet rendelt el számukra.

Később az Osi Városi Bíróság megállapította, hogy az előzetes nyomozás során törvénytelen módon előítélettel bántak Okszanával és Nagyezsdával, és a nyomozók „számtalanszor megsértették a büntetőeljárás szabályait”. Például csak négy hónappal az állítólagos bűncselekmény elkövetése után tartottak helyszíni szemlét, és tárgyi bizonyítékot sem találtak, mely alátámasztotta volna a vádakat. A nyomozók olyan példátlan mértékben sértették meg a vádlottak azonosítási eljárásának a szabályait, hogy az eredmény később érvénytelennek minősült. A nyomozás és a tárgyalás során az állítólagos áldozatok többször is megváltoztatták a tanúvallomásukat.

A bíró megállapította, hogy az állítólagos áldozatok előítélettel voltak Jehova Tanúival szemben, a nyomozók pedig tiszteletlenül bántak Okszanával és Nagyezsdával pusztán azért, „mert Jehova Tanúi vallásszervezetéhez tartoznak”. Például csalással vádolták őket, de amikor a nyomozók hónapokkal később átkutatták a lakásukat, kizárólag tiltottnak minősített vallási kiadványokat kerestek. Ám egyet sem találtak.

A tárgyalást megelőző házi őrizet alatt Okszana és Nagyezsda a helyi hatóságok engedélye nélkül nem hagyhatta el Os városát. Bizonyos órákban pedig otthon kellett tartózkodniuk, ami mindkét asszony számára nagyon kimerítő volt. Több mint két éven át kellett a meghatározott időben otthon tartózkodniuk, ami korlátozta őket a mindennapi és vallási tevékenységeikben.

Nagyezsdának például nehézségei adódtak álláskereséskor, mert a hatóság bevonta az útlevelét. És amikor sürgős gyógykezelésre lett volna szüksége, a korlátozás miatt épp nem hagyhatta el az otthonát, hogy bemenjen a kórházba. Okszanának pedig a bíró engedélyét kellett megszereznie, hogy Os városán kívülre utazhasson a férjével. Okszana és a férje aggódtak amiatt, hogy hogyan alakul az ügy a bíróságon. Ez érzelmileg megviselte őket, és álmatlan éjszakákat okozott nekik.

Az Osi Városi Bíróság 2014. október 7-én felmentette Okszanát és Nagyezsdát, mert „a bűnösségük nem nyert bizonyítást”. Az ügyész ismételt fellebbezései miatt azonban a per még egy évig elhúzódott, így a házi őrizetük 2015 októberéig, a fellebbviteli tárgyalásig tartott.

2015. október 29-én az Osi Területi Bíróság háromtagú tanácsa helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. A fellebbviteli bíróság „az [ügyész] fellebbezésének indoklását és a fellebbezési kérelmet bizonyítékok hiánya miatt elutasította”. A bíróság megerősítette, hogy Okszana és Nagyezsda nem bűnös, és elrendelte az azonnali felmentésüket a házi őrizet alól. A bíróság továbbá azt is kijelentette, hogy a téves vádemelés és a jogtalan eljárás miatt Okszanát és Nagyezsdát vagyoni veszteség érte, ezért anyagi kártérítésre jogosultak.

Okszana ezt mondta: „Megkönnyebbültünk édesanyámmal, hogy a bíróság felmentett minket, és már nem kell házi őrizetben lennünk. Alig várjuk, hogy ismét élvezhessük a szabad életet, több időt tölthessünk a családunkkal és a barátainkkal, és újra teljes mértékben kivegyük a részünket a vallási tevékenységekből.”

Okszana, Nagyezsda és a többi kirgiz Tanú nagyon hálás, amiért mindkét bíróság a törvény szerint járt el, és felismerte, hogy néhány osi hivatalnok nem mentes a vallási diszkriminációtól. Jehova Tanúi szívből remélik, hogy ez a döntés arra indítja a helyi önkormányzatot, hogy elismerje az alkotmányban biztosított vallásszabadságukat, és törvényesen bejegyezze Jehova Tanúi szervezetét Dél-Kirgizisztánban.