Ugrás a tartalomra

2015. JANUÁR 21.
LENGYELORSZÁG

Auschwitz túlélői, köztük Jehova Tanúi is megemlékeznek a tábor felszabadításának 70. évfordulójáról

Auschwitz túlélői, köztük Jehova Tanúi is megemlékeznek a tábor felszabadításának 70. évfordulójáról

LENGYELORSZÁG, Varsó: 2015. január 27-én ezrek fognak megemlékezni az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításáról. Ezt a hírhedt tábort elsősorban azért hozták létre, hogy likvidálják a nácik által célba vett nemzetiségi csoportokat, de sok Jehova Tanúját is ide hoztak, köztük németeket is.

A megemlékezést az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum és a Nemzetközi Auschwitz Tanács szervezi. Az eseményre Lengyelország elnöke, Bronisław Komorowski is hivatalos, és a világ számos országából fognak érkezni állami delegációk. A teljes programot élőben közvetíteni fogják online.

Auschwitz Lengyelországban található, egy Oświęcim nevű városban, melyet a II. világháború alatt a nácik bekebeleztek. A táborba először mintegy 700 lengyel elítélt érkezett 1940 júniusában. Auschwitz rövid időn belül egy hatalmas komplexummá vált, így több mint 40 kisebb-nagyobb tábor gyűjtőneve lett. Auschwitz-Birkenau négy gázkamrájában minden egyes napon 20 000 ember életét oltották ki. A közel 5 évig tartó fennállása alatt a táborba legalább 1,1 millió embert hurcoltak, köztük több mint 400 Jehova Tanúját is.

Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum honlapján a következő információ olvasható: „Néhány rövid említéstől eltekintve az auschwitzi koncentrációs tábor történetéről szóló leírások nem veszik számításba Jehova Tanúit, akik a vallási meggyőződésük miatt lettek bebörtönözve (a tábori feljegyzésekben Bibliakutatókként utaltak rájuk). Ezek a rabok megérdemlik a figyelmet, amiért a táborban uralkodó körülmények ellenére szilárdan ragaszkodtak az erkölcsi elveikhez.” A múzeumban lévő dokumentumokból kiderül, hogy Jehova Tanúi Auschwitz első lakói között voltak, és az, hogy a több száz odakerült Tanúnak több mint a 35 százaléka életét vesztette a táborban.

Andrzej Szalbotot (azonosítószáma: IBV 108 703) a nácik 1943-ban letartóztatták, és a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásáért Auschwitzba vitték

A náci kormány már 1933-ban kifejezte az ellenszenvét Jehova Tanúi tevékenységével szemben, és egész Németországban betiltotta a szervezetüket. A Tanúk erkölcsi elvei és szokásai ellentétesek voltak a náci ideológiával. Például nem voltak hajlandók használni a kötelező „Heil Hitler!” köszöntést, mivel úgy érezték, hogy a Hitler felé mutatott hódolattal hűtlenek lennének Istenhez. A Tanúk ezenkívül nem végeztek semmiféle, katonasághoz köthető tevékenységet. Ezt a náci rezsim államellenes bűncselekménynek tekintette. „A katonai szolgálat megtagadása egyenlő volt a koncentrációs táborral” – jegyezte meg Andrzej Szalbot, akit 1943-ban, csupán 19 évesen vittek Auschwitzba. Jehova Tanúinak felajánlották, hogy azonnal szabadon engedik őket, ha aláírnak egy papírt, melyben az állt, hogy minden kapcsolatot megszakítanak a szervezettel, és kijelentik, hogy a szervezet tanításai tévesek. Andrzej Szalbot nem írta alá.

Jehova Tanúinak felajánlották, hogy szabadon engedik őket, ha egy ilyen nyilatkozat aláírásával megtagadják a hitüket

A náci dokumentumokban Jehova Tanúira az „IBV” rövidítéssel utalnak, mely a szervezetük hivatalos német nevéből származott (Internationale Bibelforscher-Vereinigung, azaz Nemzetközi Bibliakutatók Társasága). A nácik arra kötelezték a Tanúkat, hogy a rabruhájukon lila háromszöget viseljenek. Így a Tanúk könnyen felismerték a hívőtársaikat a táborban. Azzal támogatták egymást, hogy minden este összegyűltek a névsorolvasás előtt. Azért is szerveztek titkos összejöveteleket, hogy a Bibliáról beszélgessenek a foglyokkal, akikre nagy hatással volt a kedvességük és a hitük. Az auschwitzi táborokban számos rab Jehova Tanúja lett.

1945. január 27-én, szombat reggel a szovjet Vörös Hadsereg bevonult Oświęcim városába. Délután 3-kor a szovjet haderő egységei mintegy 7000 rabot engedtek szabadon az Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau és Auschwitz III-Monowitz elnevezésű táborokból.

Stanisław Zając 1943. február 16-án érkezett Auschwitzba

Stanisław Zając, Jehova Tanúi egyike, a között a több tízezer rab között volt, akiket a nácik arra kényszerítettek, hogy hagyják el az auschwitzi táborokat, mivel hírt kaptak a Vörös Hadsereg közeledtéről. Stanisław Zając és még körülbelül 3200 rab elhagyta a Jaworzno nevű kisebb tábort. Egy halálmenet vette kezdetét. A nagy hóban alig bírták vonszolni magukat. Becslések szerint kevesebb mint 2000-en élték túl a háromnapos gyaloglást Blechhammerbe, egy távolabb eső auschwitzi táborba, mely egy erdőben volt. Stanisław Zając az emlékirataiban felidézte, hogy miközben a többi rabbal elrejtőztek a táborban, odakint harcok folytak. Ezt írta: „Hallottuk az elvonuló tankokat, de senki sem volt elég bátor ahhoz, hogy kimenjen és megnézze, kihez tartoznak. Reggelre kiderült, hogy oroszok. . . Az orosz hadsereg megtöltötte a nagy tisztást. Véget ért a rémálom.”

Ez év január 27-én szerte a világon konferenciákat és kiállításokat fognak tartani az auschwitzi tábor felszabadításának a 70. évfordulója alkalmából.

Sajtókapcsolat:

Nemzetközi: J. R. Brown, Office of Public Information, tel.: +1 718 560 5000

Németország: Wolfram Slupina, tel.: +49 6483 41 3110

Lengyelország: Ryszard Jabłoński, tel.: +48 608 555 097